A muslica-algoritmus oldhatja meg a gépi szaglás problémáját
A Spi-Fly néven fejlesztett rendszerben a kutatók az ecetmuslica szaglórendszerét háromrétegű hálózatként adaptálták.
A Spi-Fly néven fejlesztett rendszerben a kutatók az ecetmuslica szaglórendszerét háromrétegű hálózatként adaptálták.
Az így végzett vizsgálat minden korábbi módszernél pontosabban elárulja az emberek biológiai és kronológiai kora közötti különbséget is.
A kutatók egy rejtett molekuláris stabilizátorra bukkantak abban a fehérjében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a herpeszvírusok sejteket fertőzhessenek. Ennek elrontása új antivirális terápiáknak ágyazhat meg.
A 3,3 milliárd évvel ezelőtt élt mikrobák nyomait kimutató módszerük a kutatók szerint paradigmaváltást hozhat az ősi földi életnyomok kutatásában, és besegíthet a földön kívüli élet keresésébe is.
Mesterséges intelligenciával folytatott vizsgálat tárta fel, hogy a maximális lehetséges sebesség 80-90 százalékával forog a galaxisunk középpontjában található Sagittarius A*.
Szöllősi Gergely és kollégái kiderítették, hogy egyes baktériumok már több százmillió évvel azelőtt megtanulták felhasználni és tolerálni az oxigént, hogy a gáz nagy mennyiségben megjelent volna a légkörben.
A Columbia Egyetem kutatóinak új módszerével videófelvételek alapján, előre eltervezett szimuláció nélkül tudnak megtanulni mozogni a robotok, így szinte bármilyen új helyzethez alkalmazkodnak.
Kétmilliárd csillag megfigyelésével elkészítette galaxisunk legpontosabb 3D-térképét, és bár csak tíz éven át működött, még évtizedekig ellátja munkával a csillagászokat. Magyar kutatók meséltek az európai távcső elképesztő eredményeiről.
Manapság lépten-nyomon a mesterséges intelligenciáról, önvezető járművekről, mRNS-alapú védőoltásokról és hasonló találmányokról hallhatunk, olvashatunk – ezek mind a mélytechnológiák közé tartozó innovációk. De mik azok a mélytechnológiák?
A csirketolmács AI egy ausztrál-japán kutatócsoport szerint képes az éhséget, félelmet, haragot, elégedettséget, izgatottságot vagy szorongást felismerni a kotkodácsolás alapján.
Többezres adatbázist szűrtek le rövid idő alatt, ami gépi segítség nélkül lehetetlen lenne. A módszer más kutatási területeken is használható.
A mérnöki és természettudományi szakokat elvégzők arányát tekintve az utolsók között vagyunk az EU-ban, és a pandémia alatt a közoktatásban is megnőtt a lemorzsolódás. Magyar kutatók vizsgálták, hogyan lehet javítani a helyzeten.
Párórás karrierrel mutatkozott be a nyilvánosságnak a kínai MOSS csetbot, ami egyébként jobban tud angolul, mint kínaiul.
A beszédfelismerő szoftverek még ma sem tökéletesek, és félő, hogy azoknak, akik hadarnak, akadozva, netán kisebb-nagyobb beszédhibákkal beszélnek, vagy ritkább dialektust használnak, még jó ideig inkább bosszúságot, mint megkönnyebbülést okoz a technológia.
Az angliai kutatócsoport által fejlesztett, gépi tanuláson alapuló alkalmazás az esetek 98 százalékában meg tudta határozni a betegséget, a páciensek 79 százalékánál ráadásul annak stádiumát is pontosan jelezte.