15 milliárd ember táplálására elég kalóriát állított elő a világ 2020-ban, de ennek csak fele került végül a tányérjainkra – és a helyzet azóta valószínűleg tovább romlott. A New Scientist hétfői cikke szerint ez két okra vezethető vissza: a hústermelés és a bioüzemanyag-előállítás arányának növekedésére.

Az élelmiszertermelést általában tömeg és nem a táplálékban fellelhető kalóriák szerint mérik, miközben utóbbi több információval szolgál. Paul West, a Minnesota-i Egyetem kutatója és kollégái most az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai alapján az 50 legnépszerűbb haszonnövény energiatartalmát vették alapul, amik a világon előállított kalóriák 97,5 százalékát teszik ki. Ezután kiszámolták, hogy a haszonállatok mennyire hatékonyan alakítják át a takarmányt hússá, tejjé vagy tojássá, hogy kiderüljön, mennyi kalória veszik el az állati eredetű élelmiszerek előállítása során.

A kutatók azt találták, hogy a globális kalóriatermelés mértéke 24 százalékkal nőtt 2010 és 2020 között, viszont az emberek által elfogyasztható kalóriák mennyisége csak 17 százalékos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban. A 2020-ban haszonnövények által megtermelt kalóriák 5 százaléka veszett el biodízel és bioetanol, és 45 százaléka az állati hústermékek előállítása során.

Bár az állattenyésztés általánosságban egyre több kalóriát emészt fel, az is sokat számít, hogy a takarmányt milyen állatok kapják. A marhák például kisebb hatékonysággal alakítják a növényi takarmány energiatartalmát hússá, mint a csirkék, ami azt jelenti, hogy a csirkehús fogyasztás arányának növelésével csökkenthetők a fellépő veszteségek.

„Ez egy fontos emlékeztető arra, hogy azok a problémák, amikkel ma 8 milliárd ember táplálásakor, vagy a jövőben még plussz néhány milliárd emberrel szembesülünk, nem valami biofizikai határt jeleznek, vagy azt, hogy nem tudunk elég kalóriát előállítani – mondta a lapnak Hannah Ritchie, az Oxfordi Egyetem kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban. – Ez az elosztásról és az emberi döntésekről szól, hogy mire fordítjuk őket”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Nem igaz, hogy csökken a világ élelmiszer-termelése, csak ami van, azt rosszul osztjuk el

Nagy Gergely tudomány 2024. december 13.

Hatvan év alatt 158 százalékkal nőtt a megtermelt élelmiszer mennyisége, eközben a népesség 152 százalékkal nőtt. Úgy tűnik, van elég élelmiszerünk, de a kereskedelmi politikákat és gyakorlatokat sürgősen újra kellene gondolni.

Mit egyen a magyar, hogy megélje a holnapot?

Vajna Tamás tudomány 2024. február 21.

A WWF friss, konkrét javaslatokat is tartalmazó étrendi országjelentése szerint a magyarországi táplálkozási szokások nem felelnek meg a nemzetközi egészségügyi ajánlásoknak, ráadásul az elfogyasztott ételek előállítása is fenntarthatatlan módon folyik.

A globális gabonatermés kevesebb mint feléből lesz csak élelmiszer

Steffi Graph gazdaság 2022. július 12.

A világ teljes gabonatermésének 54 százalékát takarmányozásra és a bioüzemanyagok előállítására használja fel az emberiség.