Magyar és cseh kutató térképezte fel a Hold rejtélyes mare-foltjait
Az első ilyen alakzatot még 1971-ben az Apolló 15 felvételein fedezték fel.
Az első ilyen alakzatot még 1971-ben az Apolló 15 felvételein fedezték fel.
Jelen állás szerint legkorábban 2027-ben juthat el újra ember a Holdra, a milliárdos űrturista, Jared Isaacman vezetésével. Elon Musk természetesen ezen is nagyot nyerhet.
A szonda 1986-ban haladt el a jégóriás mellett és nagyon furcsa mágneses térre bukkant. Egy új vizsgálat szerint a szokatlan konfigurációt a napszél hozta létre, ami eltakarhatta aktív, óceánokkal rendelkező holdak nyomait.
Október közepén a NASA elindította történetének egyik legnagyratörőbb szondáját, a Europa Clippert. Steve Vance, a küldetésen dolgozó asztrobiológus szerint valószínű, hogy vissza akarunk majd térni a Jupiter holdjához, hogy még többet kiderítsünk róla.
A Hold talaját modellező földben már életképesek a magok, hamarosan feljuttatják őket az űrbe is, hogy kiderüljön, az utazás okoz-e elváltozásokat bennük.
Ebben az űrruhában lépnek majd a Hold felszínére amerikai űrhajósok a legkorábban 2026-ra tervezett Artemis–3 küldetés során.
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
A James Webb űrtávcső mérései emellett hidrogén-peroxidot is kimutattak a holdon – az eredmények a kráterek és a napnak való kitettség hatásait tárják fel a tudósoknak.
Kína űrügynöksége, a CMSA egyelőre jobban áll a holdraszállós űrruhák tervezésében, mint a NASA, amely már 2026-ig szeretne ismét embert küldeni a Holdra.
A bolygó átellenes pontján kipattant rengésekből keletkező hullámok elemzése arra utal, hogy az eddig gondoltnál gyakoribbak lehetnek a földköpeny mélyében rejtőző, ultra alacsony sebességű tartományok. A titokzatos struktúrákról nagyon keveset tudunk.
Ahhoz, hogy megmérjük, milyen messze vannak tőlünk a csillagok, minden hétköznapi berögződést el kell felejtenünk, és Einstein nyomdokaiba kell lépnünk, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője, akivel a Naprendszerünktől a legtávolabbi galaxisokig kalandoztunk.
Kutatók négy ékírásos agyagtáblát fordítottak le, amik több mint száz éve a British Museum gyűjteményében hevernek.
A vészhelyzet esetére megőrzött minták a Föld legtávolabbi pontjain sincsenek biztonságban, ezért amerikai kutatók szerint a Holdra kell vinni őket.
A kínai Csang-o–5 küldetésben gyűjtött mintákban felfedeztek egy olyan ásványt, ami 41 százalékban vizet tartalmaz.
A VIPER holdjáró a hold déli pólusának vízjégkészletét vizsgálta volna, de az egyre dráguló és folyamatosan csúszó projekt nem kap több haladékot.