Megszekvenálták a Texasban a napokban emberi fertőzést okozó A(H5N1) madárinfluenza-vírus genomját – jelentette be kedden az amerikai járványügyi központ (CDC). Amint a 444 tegnap megírta, a vírust egy fertőzött tehenekkel dolgozó személy kapta el az amerikai államban, és ez lehet az első eset, amikor a kórokozó egy emlősállatról adódott át emberre.

A páciensnek egyetlen enyhe tünete a szemgyulladás, de elővigyázatosságból influenza elleni antivirális gyógyszerekkel kezelik. A CDC szerint a szekvencia megerősíti, hogy valóban egy magas patogenitású A(H5N1) vírusfertőzésről van szó (a madárinfluenza-vírusok kategorizálásáról itt írtunk bővebben), és azt is, hogy a vírus a 2.3.4.4b kládba tartozik. Ez a csoport 2020-ban alakult ki, és gyorsan elterjedt az egész világon, majd brutális mértékű pusztítást okozott madár- és emlőspopulációkban, aminek még nem látszik a vége.

A madárinfluenza-vírusok általában ritkán okoznak fertőzéseket emlősök körében, de a 2.3.4.4b klád fittyet hány erre a szabályra. 2022 végén egy spanyolországi nyércfarmon okozott járványkitörést, felbukkant brit vidrákban és rókákban, majd kanadai emlősökben, dél-amerikai fókákban, és alaszkai jegesmedvékben is. Eközben pedig időről időre begyűjtött olyan genetikai változásokat, amik miatt jobban tud alkalmazkodni az emlősök szervezetéhez.

A CDC által közölt genomszekvenciában is jelen van egy ilyen mutáció, amelyet korábban az emlősökhöz történő alkalmazkodással kötöttek össze – és a Qubiten már kétszer is foglalkoztunk vele. Ez az E627K változás a vírus replikációjához szükséges RNS-polimeráz fehérje PB2 alegységét kódoló génjén található meg, és elméletileg fokozhatja a megbetegedés súlyosságát.

Angela Rasmussen, a kanadai Saskatchewani Egyetem oltásfejlesztéssel és fertőző betegségekkel foglalkozó virológusa az X-en (korábban Twitter) úgy kommentálta a hírt, hogy „ez az, amit az RNS-vírusok csinálnak, amikor egy új gazdával találkoznak: adaptálódnak, vagy elpusztulnak”. A kutató szerint ahhoz, hogy megakadályozzuk a további adaptációt, meg kellene állítani a gazdafajok közötti további átadódást.

A szakember azt is hozzáteszi, hogy bár a páciensnek jó hír, hogy nem lett súlyosan beteg, és ezt ő is üdvözli, de „különösen aggasztó, hogy ennél az emberi esetnél csak enyhe szemgyulladás következett be”, mert az enyhe megbetegedéseket nem biztos, hogy felismerik, vagy elkülönítik – ami megnövelheti annak az esélyét, hogy a kórokozó más emberekre is átadódik. Bár emberek közötti terjedésre egyelőre nincs bizonyíték, szerinte a bizonyítékok hiánya nem azt jelenti, hogy ez ki is zárható.

Az amerikai járványügy ennek ellenére továbbra is alacsonynak tartja a vírus közegészségügyi kockázatát, és arra is felhívja a figyelmet, hogy szükség esetén a gyógyszergyártók készen állnak arra, hogy vakcinát gyártsanak az A(H5N1) jelenleg keringő változatai ellen. A genomszekvencia alapján egyelőre arra sem utal semmi, hogy a kórokozóban rezisztencia alakulna ki az elérhető antivirális gyógyszerek ellen.