„Megmagyarázhatatlan sötét gyöngyöket” fedezett fel a James Webb a Szaturnuszon
A két tucat amerikai, brit és francia csillagászból álló kutatócsoport további megfigyeléseket kíván végezni, hogy megértse, mi okozhatja a jelenséget.
A két tucat amerikai, brit és francia csillagászból álló kutatócsoport további megfigyeléseket kíván végezni, hogy megértse, mi okozhatja a jelenséget.
A Homár-köd fiatal csillaghalmazának központi, legfényesebb pontjáról kiderült, hogy nem is egy, hanem legalább két óriási csillagból áll, amelyek egyenként 60-70-szer masszívabbak a Napunknál.
A James Webb űrtávcső friss eredményei szerint a Trappist-1e akár nitrogénben gazdag légkörrel is rendelkezhet, vagyis a folyékony víz és az élet számára kedvező körülmények létezhetnek a felszínén.
A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.
Az adatbázis egyik legfontosabb újítása a csillagok légkörében kialakuló molekulák által létrehozott abszorpciós sávok modellezésének kiterjesztése.
A Sas-ködben található ikonikus csillagközi por- és gázképződmény mélyére vezető videóból az is kiderül, miért van szükség egyszerre két nagyon erős űrtávcsőre, a Hubble-re és a James Webbre is.
Az első kalkulációk szerint a JADES-GS-z14-O az ősrobbanás feltételezett időpontja után 300 millió évvel már létezett.
Az univerzum egyik legikonikusabb objektumába belezoomolva a csillagköd kisebb struktúrái is megmutatták magukat.
A földönkívüli intelligencia után kutató Lisa Kaltenegger szerint a James Webb űrtávcsőnek köszönhetően minden korábbinál közelebb kerültünk az idegen életjelek észleléséhez.
A Földnél kétszer nagyobb, tőlünk 70 fényévre található TOI-270b légkörében metánt, szén-dioxidot és vízgőzt is észleltek.
A felfedezések megmagyarázhatják, hogy miért annyira fényes az ősrobbanás után 400 millió éves állapotában látszódó G-z11 galaxis, és segíthetnek megérteni a 13,8 milliárd éves univerzum első csillagainak kialakulását.
Születő és haldokló csillagok, szétfeszülő spirálgalaxisok, ragyogó bolygók sosem látott gyűrűi és egy kozmikus kérdőjel – a James Webb idén sem pihent, mi meg csak keressük az állunkat.
Az óriási, mégis könnyű égitestet vattacukorbolygónak is nevezik, és a légkörében megfigyelt vízgőz és kén-dioxid miatt égett gyufa szaga terjenghet rajta.
A James Webb és a Hubble űrtávcsövek a látható fény és az infravörös képek egyesítésével tárják elénk a kiszemelt galaxishalmaz részleteit.
Az Orion-ködben több tucat Jupiter méretű objektumot fedeztek fel, ezek azonban nem keringenek egyetlen szülőcsillag körül sem, tehát nem nevezhetők bolygónak. Új csillagászati kategóriát vezettek be az elnevezésükre, ez a Jumbo.