Véget ért tíz héten át tartó cikksorozatunk és vele együtt az olvasói szavazás is, amelyen hiába vezetett az első pillanattól kezdve Mátyás, a célegyenesre ráfordító kanyarban előzött István, így a szakmai elismerés mellett a közönségdíjat is az államalapító érdemelte ki.
Az államalapító király megítélése közel ezer évig konszenzusos volt, hiszen életművében minden politikai oldal megtalálhatta a neki tetsző elemeket: a Nyugathoz való elkötelezettség, a keresztény állam vagy az akár vérontás útján is népe boldogulását kereső vezető képében. De hogy lett pogányból keresztény a magyarság, és miért értik sokan félre Imre fiának írt intelmeit?
Az álruhás igazságosztó alakja csak legenda, de tény, hogy Mátyás a legtehetségesebb uralkodók közé tartozott: 15 éves korától haláláig vezette az országot. Apja árnyékából kilépve józanul kezelte a török fenyegetést, hatalmát három lázadás ellenére is sikerült megszilárdítania, de hiába építette fel a Corvin brandet, törvényes fiúörökös híján ő maradt az egyetlen Hunyadi a trónon.
Már csak ketten állnak talpon a versenyben, az Államalapító és az Igazságos. Két legismertebb királyunkat egyben a legtöbb tévhit is övezi, ezeket hamarosan történész szerzőink teszik helyre. Olvasóink közben már kimondták a verdiktet.
A Caroberto néven született I. Károly hatalmát sokáig nem ismerték el az Árpád-ház kihalása után befolyást szerző oligarchák, de a Visegrádban berendezkedő király végül legyőzte a tartományurakat. Pénz- és hadügyi reformjai, valamint nemzetközi szövetségei révén a Magyar Királyság egy anarchiától szenvedő országból a térség vezető hatalmává vált.
László, a lovagkirály úgy virágoztatta fel a Magyar Királyságot a 11. század végére, hogy a belviszályok mellett a német-római császárt is ellenfelei között tudhatta. A pápa támogatását élvező László Horvátország elfoglalásával növelte az ország területét, híres törvénykönyveivel rendet vágott az országban, a keleti határt pedig 150 évre bebiztosította.
A 12. század végén virágkorát élte a Magyar Királyság, köszönhetően korának egyik leggazdagabb európai uralkodójának, III. Bélának. A bizánci trón várományosaként szerzett tapasztalatával Béla fellendítette a gazdaságot és a kultúrát, elrendelte az írásbeliséget, és megalapozta a Mátyás haláláig tartó magyar nagyhatalmat.
Az Aranybullát kiadó II. András fiának egész életét végigkísérték a családi belharcok. A háborúkban nem volt igazán sikeres, és a tatárjárás elől el is menekült az országból. A nagy visszatérés után mégis sikerült úgy újjáépítenie az országot, hogy második honalapítóként emlékezzenek rá. Buda és Visegrád várát is ő alapította.
Bár Habsburg uralkodóként az egész birodalomért felelt, Mária Teréziát nem véletlenül tartották a magyarok királynőjének – a hazai nemesség az „Életünket és vérünket!” kiáltással állt mellé. Tanügyi és vámrendelete alapvetően határozta meg Magyarország sorsát, de férjével és 16 gyermekével is bensőségesebb kapcsolatot ápolt annál, amit a korszellem diktált.
Apja, Károly Róbert stabil gazdaságot és belpolitikai helyzetet hagyott rá, Lajos pedig a délkeleti terjeszkedésével és a lengyel trón megöröklésével Európa egyik leghatalmasabb uralkodójává vált. Az oktatás és a művelődés pártolója volt: az ő nevéhez fűződik az első magyar egyetem, a Képes Krónika és a nagyfokú városiasodás is.
Az első királyunk, akit német-római császárrá is koronáztak, egy királygyilkosság után került a magyar trónra, 19 évesen. Miután kiépíttette az oszmán nyomást 120 évig visszaverő déli végvárrendszert, felszámolta a nagy nyugati egyházszakadást, és Európa legtekintélyesebb uralkodójává vált. De azért a bort és a nők társaságát sem vetette meg.
Ketten együtt 44 százaléknyi szavazattal uralják a mezőnyt, de IV. Béla és Károly Róbert rajongótáborának sem érdemes még feladni. A Habsburg-házat senki sem szereti, de az egyetlen királynő, Mária Terézia befért a top 10-be. Továbbra is lehet szavazni, ki a legnagyobb király.
Történészek, történelemtanárok segítségével állítottuk össze a magyar történelem 10 legnagyobb hatású királyának listáját, és a Qubit olvasói is szavazhatnak.
Sorozatunk első részében bemutatjuk Kálmánt, akinek nevéhez saját fivére és unokaöccse megvakíttatása, valamint a híres boszorkánytörvény mellett számos dicső tett is fűződik: kiváló hadvezér volt, megvédte az országot az átvonuló keresztesektől, és ő volt az első magyar király, akinek udvarában élénk szellemi és irodalmi élet bontakozott ki – így lett belőle Könyves.