Végig Mátyás vezetett, de Szent István őrületes hajrával megnyerte a közönségszavazást, így ő a legnagyobb király
Március 1-én indult el tízrészes cikksorozatunk, a Ki a legnagyobb király?, amelyben arra vállalkoztunk, hogy történészek és történelemtanárok bevonásával összeállítjuk a magyar történelem tíz legnagyobb (lehetőleg pozitív) hatású uralkodójának listáját, majd mindegyiküket egy-egy portrécikkben mutatjuk be.
Igen, arra is számítottunk, hogy a sorozat címe minden egyes poszt alatt vonzza majd a várható kommenteket (Illés Béla, Pisont István, Sanyi, Jolly, Jimmy stb.), de annak csak örülünk, ha emiatt több helyre eljutottak az ismeretterjesztő cikkek.
Mint kiderült, a szakértők szerint a magyar állam alapítója, első királyunk, a később szentté avatott István túl magasra tette a lécet, hiszen ő került az első helyre, a több szempontból is különc Mátyást maga mögé utasítva. A Hunyadi-ház egyetlen királyának a közönségszavazás lehetett volna a mentőöv, de hiába vezette szinte végig az olvasói versenyt, az utolsó pillanatban sikerült fordítania Istvánnak. A fergeteges hajrát nehéz másnak betudni, mint hogy egyesek tippjátéknak nézték a szavazást, és a második helyezett kihirdetése után megrohamozták a szavazódobozt, és annyi voksot toltak Istvánra, mint ide Levédia.
Hetven nap alatt összesen 13 427 szavazat érkezett, ennek a 23 százalékát sikerült begyűjtenie a győztesnek, de Mátyás még így sem szégyenkezhet a maga 21 százalékával. A többiek már jóval lemaradva követik egymást: Károly Róbert harmadik helyéig egyezik a szakmai és az olvasói rangsor, utána viszont akkora a fejetlenség, hogy csak a tizedikként beérő Könyves Kálmán helyezése egyezik – igaz, a top 10-be került királyok névsora teljesen ugyanaz az olvasóknál és a történészeknél.
Rajtuk kívül még ketten szereztek legalább 1 százaléknyi szavazatot: Ferenc József és II. András, akinek a legkönnyebben megjegyezhető évszám is a nevéhez fűződik (Aranybulla, 1222). Az már nekünk is gondot okozott, hogy rajtuk kívül kik kerüljenek még rá a szavazólapra, hogy kerek legyen a létszám, de a kevésbé ismert királyok dicsőségére legyen mondva, hogy még az utolsó helyre befutó Szapolyai János is begyűjtött 13 voksot.
A tíz legnagyobb király
Szakértő vendégszerzőink portrécikkei a top 10-be került királyokról a nevükre kattintva olvashatók:
Az államalapító király megítélése közel ezer évig konszenzusos volt, hiszen életművében minden politikai oldal megtalálhatta a neki tetsző elemeket: a Nyugathoz való elkötelezettség, a keresztény állam vagy az akár vérontás útján is népe boldogulását kereső vezető képében. De hogy lett pogányból keresztény a magyarság, és miért értik sokan félre Imre fiának írt intelmeit?
Az álruhás igazságosztó alakja csak legenda, de tény, hogy Mátyás a legtehetségesebb uralkodók közé tartozott: 15 éves korától haláláig vezette az országot. Apja árnyékából kilépve józanul kezelte a török fenyegetést, hatalmát három lázadás ellenére is sikerült megszilárdítania, de hiába építette fel a Corvin brandet, törvényes fiúörökös híján ő maradt az egyetlen Hunyadi a trónon.
A Caroberto néven született I. Károly hatalmát sokáig nem ismerték el az Árpád-ház kihalása után befolyást szerző oligarchák, de a Visegrádban berendezkedő király végül legyőzte a tartományurakat. Pénz- és hadügyi reformjai, valamint nemzetközi szövetségei révén a Magyar Királyság egy anarchiától szenvedő országból a térség vezető hatalmává vált.
László, a lovagkirály úgy virágoztatta fel a Magyar Királyságot a 11. század végére, hogy a belviszályok mellett a német-római császárt is ellenfelei között tudhatta. A pápa támogatását élvező László Horvátország elfoglalásával növelte az ország területét, híres törvénykönyveivel rendet vágott az országban, a keleti határt pedig 150 évre bebiztosította.
5. III. Béla
A 12. század végén virágkorát élte a Magyar Királyság, köszönhetően korának egyik leggazdagabb európai uralkodójának, III. Bélának. A bizánci trón várományosaként szerzett tapasztalatával Béla fellendítette a gazdaságot és a kultúrát, elrendelte az írásbeliséget, és megalapozta a Mátyás haláláig tartó magyar nagyhatalmat.
6. IV. Béla
Az Aranybullát kiadó II. András fiának egész életét végigkísérték a családi belharcok. A háborúkban nem volt igazán sikeres, és a tatárjárás elől el is menekült az országból. A nagy visszatérés után mégis sikerült úgy újjáépítenie az országot, hogy második honalapítóként emlékezzenek rá. Buda és Visegrád várát is ő alapította.
Bár Habsburg uralkodóként az egész birodalomért felelt, Mária Teréziát nem véletlenül tartották a magyarok királynőjének – a hazai nemesség az „Életünket és vérünket!” kiáltással állt mellé. Tanügyi és vámrendelete alapvetően határozta meg Magyarország sorsát, de férjével és 16 gyermekével is bensőségesebb kapcsolatot ápolt annál, amit a korszellem diktált.
Apja, Károly Róbert stabil gazdaságot és belpolitikai helyzetet hagyott rá, Lajos pedig a délkeleti terjeszkedésével és a lengyel trón megöröklésével Európa egyik leghatalmasabb uralkodójává vált. Az oktatás és a művelődés pártolója volt: az ő nevéhez fűződik az első magyar egyetem, a Képes Krónika és a nagyfokú városiasodás is.
Az első királyunk, akit német-római császárrá is koronáztak, egy királygyilkosság után került a magyar trónra, 19 évesen. Miután kiépíttette az oszmán nyomást 120 évig visszaverő déli végvárrendszert, felszámolta a nagy nyugati egyházszakadást, és Európa legtekintélyesebb uralkodójává vált. De azért a bort és a nők társaságát sem vetette meg.
10. (Könyves) Kálmán
Kálmánt nevéhez saját fivére és unokaöccse megvakíttatása, valamint a híres boszorkánytörvény mellett számos dicső tett is fűződik: kiváló hadvezér volt, megvédte az országot az átvonuló keresztesektől, és ő volt az első magyar király, akinek udvarában élénk szellemi és irodalmi élet bontakozott ki – így lett belőle Könyves.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
