Több mint 50 ezer európai városlakó halálát okozták az idei hőhullámok
Az áldozatok száma csaknem duplája az eddig a legsúlyosabbnak tartott 2003-as és 2022-es forróságok idején regisztráltaknak.
Az áldozatok száma csaknem duplája az eddig a legsúlyosabbnak tartott 2003-as és 2022-es forróságok idején regisztráltaknak.
A cél most már az, hogy minél kevésbé és minél rövidebb ideig lépjük túl a másfél fokos határt, de ehhez 2035-ig közel felére kellene csökkenteni a kibocsátást. A jelenlegi vállalások ennek a töredékét sem teljesítik.
Az Ökológiai Kutatóközpont új citizen science kutatást indított a házimacskák által elejtett vadállatok feltérképezésére. Szentiványi Tamara ökológus szerint a kijáró macskák eltüntetik az embert és a vadállatokat elválasztó természetes határokat.
Christopher Schrader német tudományos újságíró Hogyan beszéljünk a klímaváltozásról? címen elérhető online kézikönyve kiutat kíván mutatni a cselekvést akadályozó kommunikációs patthelyzetből.
Szeptember közepén 17,6 millió négyzetkilométerrel érte el éves maximumát az Antarktiszt körülvevő tengeri jég kiterjedése. Ez a harmadik legalacsonyabb téli maximum 1979 óta.
Az óceánok növekvő hőmérséklete és az egyre extrémebb El Niño események azzal fenyegetnek, hogy a korallzátony egyes részein moszatok veszik át az uralmat.
A Triglav-gleccser a 20. század közepén még 14 hektáros volt, mára csak néhány olvadó jégdarab maradt belőle.
A folyó Nagybajcsnál már a szeptemberben felállított rekordhoz képest is 21 centivel alacsonyabban van, de Budapesten is újra beállt a negatív rekord. A Paksi Atomerőmű működése egyelőre az épülő fenékküszöb miatt nincs veszélyben.
A HungaroMet szerint az idén sújtó aszály már 2025-ben elkezdődött, és 2026 augusztusának végére az ország felén súlyossá vált. Az aszályindex olyan mélyre zuhant, amilyet a mérések kezdete óta még nem láttak.
Legalábbis a Meteorológiai Világszervezet globális vízkészletek 2025-ös állapotáról szóló jelentése szerint.
A tavak a szárazföldnek csak kis részét borítják, télen és tavasszal mégis aránytalanul sok napfényt vernek vissza az űrbe. Egy amerikai kutatócsoport szerint ezt a hatást a klímamodellek eddig nem vették külön figyelembe, de csodát azért nem kell várni tőle.
Az 54 millió fontos (22,9 milliárd forint) program célja, hogy felgyorsítsa a vadon élő növények és állatok alkalmazkodását a globális felmelegedés és az emberi tevékenység miatt gyorsan változó környezethez.
A kormányokat szorítja az idő, de a kutatók szerint még nem késő felkészülniük a természeti jelenség súlyos hatásainak megelőzésére.
A fővárosnak egyszerre kell alkalmazkodnia a gyakoribb hőhullámokhoz, a csapadékhiányhoz és a hirtelen lezúduló esőkhöz. De már megvan a terv: a városházi szakemberek szerint a zöldfelületek, a talaj és a vízhálózat átalakítására is szükség lesz.
A Figuladra bayensis tagjai az időjárási körülményektől függően növesztik a házukat, a minták alapján pedig a múlt időjárását is jobban meg lehet ismerni.