A HungaroMet csütörtökön közzétett elemzése szerint 2026 nyara 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb volt Magyarországon. A nyár folyamán országos átlagban mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, ami az 1991–2020-as átlagnak csak a 36 százaléka. Ezzel az idei nyár letaszította a trónról az 1952-es évét – amelynek történéseiről tavaly és idén megjelent cikkeinkben is írtunk bővebben. Az idei nyár középhőmérséklete 23,43 Celsius-fok volt, jóval magasabb a 20,84 fokos sokéves átlagnál. Az augusztus a 20. század eleje óta mért legmelegebb hónap lett, június 30-án pedig Szécsényben 42,0 fokot mértek, ami új magyarországi melegrekord.

Az aszály előzményei 2025-re nyúlnak vissza, amely a negyedik legszárazabb év volt Magyarországon. A HungaroMet szerint az idén sújtó aszály már 2025 második felében elkezdődött, és a tél, valamint a tavasz is szárazabb volt az átlagosnál, így a vegetációs időszak kezdetére az ország nagy részén jelentős talajnedvesség-hiány alakult ki. A legrosszabb hónap az április volt, 90 százalékos csapadékhiánnyal, míg június végére csaknem országszerte több mint 100 milliméter víz hiányzott a talaj felső egyméteres rétegéből. Április 1. és szeptember 2. között az idő csaknem 84 százalékában az ország legalább 30 százalékán volt legalább közepes aszály, míg augusztus végére az ország felén súlyossá vált a mezőgazdasági aszály.

A meteorológusok a standardizált csapadék-evapotranszspirációs indexszel (SPEI) mérik az aszály mértékét. Ez a csapadék mellett a párolgást, vagyis a hőség hatását is figyelembe veszi. Az index szerint augusztusban csaknem az egész ország az „extrém száraz” kategóriába esett. Az elmúlt 12 hónapra vonatkozó érték is hasonló képet mutat, vagyis nem egyetlen rossz évről, hanem egy hosszabb folyamatról van szó. A 6 és a 12 hónapos SPEI országos átlaga egyaránt -2,5 alá esett, ami az 1901 óta vezetett adatsor legalacsonyabb értéke. Ami júliusban még csak fenyegetésnek tűnt, amikor a vegetáció sokfelé rosszabb állapotban volt, mint a 2022-es történelmi aszály idején, az mostanra hivatalos: a HungaroMet az idei aszályt az elmúlt 126 év legsúlyosabbjának tartja.

Egész Európában hasonló a helyzet: a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat szerint 2026 júniusa globálisan a második, Nyugat-Európában pedig a valaha mért legmelegebb június volt. Egy, a HungaroMet közreműködésével készült tanulmány szerint az éghajlatváltozás miatti magasabb párolgás 5–11-szeresére növelte a júniusihoz hasonló talajnedvesség-hiány esélyét egy 1,4 Celsius-fokkal hűvösebb éghajlathoz képest. A HungaroMet egy korábbi elemzése szerint a szárazság hátterében globális cirkulációs változás áll: ha a légkör melegedésével a nyugati szelek öve továbbra is északabbra húzódik és erősödnek a sivatagi anticiklonok, a Kárpát-medencében nem sok jóra számíthatunk.

Ráadásul a nyárnak vége, de a szárazság azóta sem enyhült: a 2026 januárja és szeptembere közti szakasz is a legszárazabb első kilenc hónapos időszak volt 1901 óta.