Megírtuk, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) globális vízkészletek állapotáról szóló legfrissebb jelentése szerint az éghajlatváltozás és a pazarló talajvíz-felhasználás együttes hatása gyorsuló ütemben szárítja a kontinenseket: 2025-ben – az 1991 és 2020 közötti időszak átlagához képest – a világ vízgyűjtő területein 36 százalékkal csökkent a folyók vízhozama, miközben a Föld gleccsereinek jégtömege 400 gigatonnával csökkent.

A szeptember közepén publikált 118 oldalas dokumentum egyértelművé teszi, hogy a felszíni álló- és folyóvízek mellett a felszín alatti vízkészletek is veszélyben vannak: „Közép- és Kelet-Európában pedig az átlagosnál alacsonyabb talajvízszintek csökkenése tovább súlyosbodott”.

A WMO-jelentésből az is kiderül, hogy „messze Magyarország területe tűnik a legjobban súlytottnak” – hívja fel a figyelmet Facebook-oldalán a vonatkozó térképre Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke, a CEU professzora.

A tavalyi helyzetet az idei rekordaszály tovább ronthatta, pedig már így is több mint fél köbkilométernyivel csökken évente a talajvíz mennyisége. Ami azt jelenti, hogy legalább kilenc köbkilométernyi talajvíz hiányzik alólunk, miközben az elmúlt öt év alatt hét balatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból.