Önarckép lehet az a 12 ezer éves szobor, amire nemrég találtak rá Karahan Tepében
A törökországi újkőkorszaki lelőhelyen felfedezett, T-alakú obeliszk készítőjének saját arcvonásait ábrázolhatja.
A törökországi újkőkorszaki lelőhelyen felfedezett, T-alakú obeliszk készítőjének saját arcvonásait ábrázolhatja.
A meglepő kialakítású, az egyiptomi Óbirodalom korából származó szobor egy nemes férfit, feleségét és lányukat ábrázolja.
Múmiák, de nem egészen úgy, ahogy azt elsőre elképzelnénk.
Egy elit görög család fém tárgyait és pénzérméit találhatták meg, amelyek egy tűz során megolvadtak.
A történész-youtuber David Miano összeszedte azt a húsz régészeti leletet és kutatási eredményt, ami 2024 nyara óta jelentősen bővítette a tudásunkat Rómáról, a hunokról, a nyelv és az írás eredetéről vagy épp a macska háziasításának történetéről.
A víz alatt megmaradt leletek arról árulkodnak, hogy egy vadászó és földművelő közösség élt itt, 8 ezer évvel ezelőtt.
Hőforrásokat kerestek, de a tesztfúrás egészen mást talált mélyen a parkoló alatt.
Évekkel ezelőtt, Új-Mexikóban megtalált szenzációs lábnyomok új, radiokarbonos vizsgálata erősíti meg a korábbi elképzelést.
A svédországi ásatások során feltárt vikingkori településről perzsa, normandiai, morva és bajor pénzérmék is előkerültek.
A fallikus cseppkövekre illesztett, díszes tárgyak arra utalnak, hogy egy különös termékenységi rítus kellékei lehettek.
Egy bronzkori rituálé során égethették és temethették el az anatóliai őskenyeret, és mivel az összetevőit is sikerült megállapítani, egy török pékség nem hagyta ki a ziccert.
A vulkáni tanúhegyen magyar régészek szerint egykor a hallstatti kultúrához köthető bronzmegmunkáló műhelyek működhettek.
A bőre, a haja és a körmei mind megmaradtak annak a magas státuszú nőnek, akit 20 és 35 éves kora között temettek el, és aki Amerika legősibb ismert civilizációjához tartozhatott.
Az egyik lelet egy azték hangszerrel mutat hasonlóságot, ami arra utalhat, hogy az i. sz. 1300-1528 közötti időszakban kulturális csere zajlott az Azték birodalom és a texasi vadászó-gyűjtögető törzsek között.
A gyenyiszovaiak akár a jéghideg szibériai éghajlathoz és a délkelet-ázsiai langymeleghez is képesek voltak alkalmazkodni. Ezt mutatja egy most azonosított állkapocs, amely Tajvannál került elő.