Tényleg többet lehet keresni szakmunkásként, mint egyetemi végzettséggel?
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Bár az elmúlt 15 évben jelentősen nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, a munkaerő fejlesztése, a kormányzati célokhoz igazodva, drámaian elmaradt. Mindeközben tovább nő a gazdasági lemaradásunk Nyugat-Európához, sőt immár a régióhoz képest is. És azt is pontosan tudjuk, hogy a humán tőke jelentősége a gazdasági fejlődésben ma már nélkülözhetetlen.
A Qubit gazdasági problémákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa legújabb adásában Varga Júlia és Hermann Zoltán közgazdászokkal, a KRTK KTI kutatóival beszélgettünk a legfrissebb, május végén megjelent Munkaerőpiaci Tükör apropóján a magyar munkaerőpiac állapotáról.
A kép lehangoló: a tankötelezettségi korhatár leszállítása, a szakképzés erőltetése és a felsőoktatás visszaszorítása egyértelmű és jól kimutatható károkat okoz a nemzetgazdaságnak és a jövő generációinak is. Pedig az oktatásba, az emberi készségekbe és képességekbe fektetett közpénz bőségesen megtérülne – vélik a kutatók.
Hogyan alakult a magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben?
Valóban újra növekszik azoknak az aránya, akik semmilyen iskolai végzettséget nem szereznek? Hogyan alakul az iskolai lemorzsolódás?
Immár tényleg minden alapkészségben az OECD átlaga alatt vagyunk?
Mi igaz abból a városi legendából, hogy a szakmunkások már többet keresnek, mint az egyetemi végzettségűek? Van-e a még diplomásoknak kereseti többlete?
Az iskolázatlanabbak korábban is halnak?
Hallgasd alább:
A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezeti. Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
Bíró-Nagy András: Rég elmúlt a NER aranykora
Miért lett mára annyira irritáló a Ferrari, a jacht és a több milliós ruha? Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions elemzőközpont igazgatójával beszélgettünk az Orbán 15 – Másfél évtized a magyar társadalom szemével című, frissen publikált kutatásukról.
Simor András: Több ezer milliárd forint kárt okozott az MNB az adófizetőknek egy csomó NER-es cég alacsony kamatozású kötvényeinek az összevásárlásával is
Miért kell 8 millió forint per négyzetméterért egy kiváló állapotú székházat újra felújítani? Miért pont most pattant ki ez a botrány? Már most több száz milliárd forintnyi elherdált vagyonról beszélnek, de az adófizetőket sújtó összes kár ennél sokkal nagyobb lehet. Simor Andrással, az MNB korábbi elnökével a Matolcsy-korszak gazdálkodásáról beszélgettünk.
Lehetetlen megmondani, hogy hány külföldi munkavállaló lesz 2025-ben Magyarországon
Tény, hogy a magyar gazdaság növekedéséhez szükség van külföldi munkavállalókra, de az elemzést jelentősen megnehezíti, hogy a rájuk vonatkozó adatokat a magyar állam átláthatatlanná teszi. Hárs Ágnessel a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
A fekete pontok és az osztályzatok az iskola valódi céljáról terelik el a figyelmet
Pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség a magyar iskolákban, de ezt a kötött tanterv mellett a szelekciós nyomás is nehezíti. Podcastunkban Szimler Bálint filmje, a Fekete pont apropóján beszélgettünk Berényi Eszter oktatáskutatóval és Knausz Imre pedagógiai szakíróval.
Kapcsolódó cikkek
Bod Péter Ákos: Romániát sem tudjuk visszaelőzni, ha nem a humán tőkére koncentrál a magyar politika