Tényleg többet lehet keresni szakmunkásként, mint egyetemi végzettséggel?

06.27. · podcast

Bár az elmúlt 15 évben jelentősen nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, a munkaerő fejlesztése, a kormányzati célokhoz igazodva, drámaian elmaradt. Mindeközben tovább nő a gazdasági lemaradásunk Nyugat-Európához, sőt immár a régióhoz képest is. És azt is pontosan tudjuk, hogy a humán tőke jelentősége a gazdasági fejlődésben ma már nélkülözhetetlen.

A Qubit gazdasági problémákkal foglalkozó podcastsorozata, a Dollárpapa legújabb adásában Varga Júlia és Hermann Zoltán közgazdászokkal, a KRTK KTI kutatóival beszélgettünk a legfrissebb, május végén megjelent Munkaerőpiaci Tükör apropóján a magyar munkaerőpiac állapotáról.

A kép lehangoló: a tankötelezettségi korhatár leszállítása, a szakképzés erőltetése és a felsőoktatás visszaszorítása egyértelmű és jól kimutatható károkat okoz a nemzetgazdaságnak és a jövő generációinak is. Pedig az oktatásba, az emberi készségekbe és képességekbe fektetett közpénz bőségesen megtérülne – vélik a kutatók.

Hermann Zoltán és Varga Júlia
Fotó: Tóth András/Qubit
  • Hogyan alakult a magyar népesség iskolázottsága az elmúlt évtizedekben?

  • Valóban újra növekszik azoknak az aránya, akik semmilyen iskolai végzettséget nem szereznek? Hogyan alakul az iskolai lemorzsolódás?

  • Immár tényleg minden alapkészségben az OECD átlaga alatt vagyunk?

  • Mi igaz abból a városi legendából, hogy a szakmunkások már többet keresnek, mint az egyetemi végzettségűek? Van-e a még diplomásoknak kereseti többlete?

  • Az iskolázatlanabbak korábban is halnak?

Hallgasd alább:

Forrás

A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezeti. Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Hallgass bele ezekbe is:

Forrás
Forrás
Forrás
Forrás