Először rögzítettek villámlást a Marson
Porviharok és porördögök kísérték az elektromos kisüléseket, amelyek erőssége jócskán elmarad a földi villámokétól, de eddig arra sem volt bizonyíték, hogy léteznek.
Porviharok és porördögök kísérték az elektromos kisüléseket, amelyek erőssége jócskán elmarad a földi villámokétól, de eddig arra sem volt bizonyíték, hogy léteznek.
A 3,3 milliárd évvel ezelőtt élt mikrobák nyomait kimutató módszerük a kutatók szerint paradigmaváltást hozhat az ősi földi életnyomok kutatásában, és besegíthet a földön kívüli élet keresésébe is.
„Ha geológusként hasonló anyagokat találsz a Földön, azt gondolnád, hogy élethez van közük” – nyilatkozta a Qubitnek a kutatásban részt vevő Nicolas Mangold. A következő években komoly akadályokat kell leküzdeni annak bizonyításához, hogy valóban életnyomokról van szó.
A 2023-ban felfedezett, megjelenésében is a marsi tájra hajazó NWA 16788 meteorit rendkívül ritkának számít. Steve Brusatte amerikai paleontológus inkább egy múzeumban látná szívesen, és nem egy oligarcha gyűjteményében.
A marsjáró az ősi életnyomok és a négy milliárd évvel ezelőtti környezet titkainak feltárása közben néhány napja megállt szelfizni is egyet.
A bravúros megfigyelést, amin halvány zölden dereng a Mars éjszakai égboltja, a NASA ősi életnyomok után kutató Perseverance marsjárója végezte el egy tavalyi napkitörés után.
A két portölcsér összeolvadását még januárban örökítette meg a Perseverance marsjáró, amely mostanában ősi kőzetek után kutat a Jezero-kráter peremén.
A NASA Curiosity marsjárója még 2013-ban bukkant egy különleges agyagkőre, ami egy friss vizsgálat szerint 10-12 szénatomos alkánokat rejt. Hamarosan újabb vizsgálatok a molekulák eredetére is fényt deríthetnek.
Donald Trump beiktatásakor meghirdette, hogy egy amerikai űrhajós kitűzi majd a csillagos-sávos lobogót a Marson. Csakhogy egy Mars-utazáshoz döbbenetes nehézségeket kellene legyőzni, és erre még az USA sincs felkészülve. Jövünk, jövünk, de mikor érünk már ide?
Az űrügynökség két új terven dolgozik, amelyek a korábban elvetett koncepcióhoz képest több milliárd dollárt spórolhatnak meg, és hamarabb meg is valósulhatnak.
A Perseverance 500 métert utazott felfelé, és páratlan látvány tárult elé. A kráterfenék fiatalabb kőzetei után most egy éven át a Mars legősibb formációit vizsgálhatja.
Az űreszközök történetének legnagyobb hegymászását produkáló Perseverance a rétegzett kőzeteket rejtő peremhez igyekszik, és még azon is túl.
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
A közös amerikai-európai program kideríthetné, volt-e valaha élet a Marson, de a jelenlegi költségvetés és ütemterv már a NASA szerint sem tartható. Őszig várják az innovatív javaslatokat, Elon Musk máris előállt eggyel: Starship.