Robotsimogató, leletbemutató, nevetséges szerelem és robbanó vulkánok: ma indul a Kutatók Éjszakája
A Petőfi-híd szerkezetébe vagy egy atomerőmű-szimulátorba mennél be inkább? Az EEG, az MR vagy a bonctermek titkai érdekelnek? Kíváncsi vagy, mi az a hemodinamikai labor és arra is, mi történik a kísérleti állatokkal? Hogyan rajzol egy AI-robotkar és milyen LEGO-robotot programozni? Az Európa-szerte megrendezett Kutatók Éjszakája szeptember 29-30-án rengeteg szuperizgalmas programot kínál ingyen a tudományos világra rácsodálkozni kívánó gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt minden tudományterületen, az alábbiakban ezekből szemezgettünk.
Interaktív leletbemutató a Régészeti Intézetben
Nagyvázsony határában csütörtökön egy római kori szarkofágot tártak fel a régészek, Jeruzsálemben egy ritka bronztükröt találtak egy görög kurtizán 2300 éves sírjában. Szinte nap mint nap érkezik hír csodálatos régészeti leletekről. A Régészeti Intézet munkatársai interaktív bemutatójuk során saját legizgalmasabb leleteiket mutatják be, így az érdeklődők megtudhatják, mi az, ami még egy bronzkori halotti máglyán sem égett el és milyen nyomok rejtőznek a több mint 7000 éves kerámiaedények belsejében.
Misi, a robotkarú AI-rajzművész
A programsorozatban idén számos mesterséges intelligencia témájú beszélgetést, előadást és bemutatót találunk, és az egyik legérdekesebb W. Szabó Péter informatikus, a Tengr.ai mesterséges intelligencia startup alapítójának bemutatója, aki egy képgeneráló modellt és egy ez alapján rajzoló robotkart prezentál az érdeklődőknek. A robotkar a generatív mesterséges intelligenciát ötvözi az emberi kreativitással és a kettő találkozásából kézzel fogható, stilizált vonalrajzok születnek.
Mit adott nekünk a filozófia?
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának filozófiai workshopjai és beszélgetései olyan kérdésekre keresik a választ, hogy mit adnak, mit adhatnak a filozófusok a nyilvánosságnak, milyen szempontokkal tudnak hozzájárulni legégetőbb kérdéseink megoldásához. Lehet-e a filozófia más, mint tudomány: terápia, beszélgetés, közös rácsodálkozás közös dolgainkra? Az ELTE Filozófia Intézete azokat a filozófiai projekteket mutatja be, amelyek célja, hogy a nemfilozófusok életét is gazdagabbá tegyék.
Vigyázat, vulkánkitörés!
A vulkánkitörések a Föld leglátványosabb, sok esetben a legfélelmetesebb folyamatai közé tartoznak. Az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén idén is megpróbálják Öveges professzor szellemében életre kelteni a vulkáni folyamatokat, elmagyarázzák ezek hátterét, lesz lávatűzijáték, kráterből kiömlő láva és az érdeklődők bepillanthatnak a kürtőcsatornába is - csupán néhány vegyi anyag, gipsz és egy kis sör kell hozzá.
Laboratóriumi állatságok
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban Szabó Katalin főmuzeológus arról tart előadást, mióta szolgálják a nyulak, tengerimalacok, patkányok és békák az alapkutatásokat az orvostudományban. Milyenek voltak a laboratóriumi állatkísérletek a múltban és milyenek ma? Van-e alternatívája ezeknek a kísérleteknek, vagy elkerülhetetlen, hogy állatok segítségével jussunk újabb tudományos felfedezésekhez?
LEGO-robotprogramozás
Ezen kívül az Óbudai Egyetem udvarán elektromos hajtású repülőgépet tekinthetnek meg az érdeklődők, kipróbálhatják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem atomreaktor-szimulátorát, a Morgan Stanley befektetési bank budapesti önkénteseivel LEGO-robotok programozhatóak Scratch-ben, a Szociobisztróban megtudhatjuk, kell-e még valakinek a romantikus szerelem, a Gábor Dénes Egyetemen arról tanulhatunk, milyen szerepe lehet a virtuális valóságnak az űrgyógyászatban, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban pedig arról, létezhet-e az univerzum sötét anyag és sötét energia nélkül.
Szeptember utolsó péntekjén az Európai Bizottság Marie Sklodowska-Curie Actions kezdeményezésére és támogatásával az EU-ban 2005 óta rendezik meg a Kutatók Éjszakáját, hogy a tudósok testközelből népszerűsíthessék a kutatói életpályát. Több mint húszezer tudós több száz európai városban igyekszik interaktív workshopokkal, beszélgetésekkel, játékokkal bepillantást adni a tudomány különleges világába. Magyarország 2006-ban csatlakozott a programsorozathoz, és azóta több tucat város, intézmény és tudós vesz részt. A programok annyira megsokasodtak, hogy 2018 óta már kétnapossá duzzadt a rendezvény. Idén 200 helyszínen mintegy 2500 program várja az érdeklődőket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: