Rejtélyes rádiójelek érkeztek az antarktiszi jég alól
Az ANITA kozmikus részecskedetektor által észlelt jelek „megcáfolják a jelenlegi részecskefizikai ismereteket”.
részecskefizika
Évtizedek után kibékült egymással a müon és részecskefizika standard modellje
A müonok mágnesesmomentum-anomáliáját vizsgáló Müon g-2 kísérlet végső eredményei tökéletesen passzolnak az új elméleti számításokhoz, kiábrándítva azokat a szakembereket, akik új részecskék vagy kölcsönhatások megpillantásában reménykedtek.
Felfedezhették az univerzum legerősebb részecskeütköztetőit
Az Astronomy & Astrophysics folyóirat által elfogadott, de még nem publikált tanulmány szerzői azt állítják, hogy a szupernóva-maradványok képesek a PeVatron „üzemmódra”.
Arannyá alakították az ólmot a CERN Nagy Hadronütköztetőjében
Valóra vált a középkor alkimistáinak álma – igaz, csak részecskék szintjén, és csak a másodperc töredékéig.
Több mint 70 magyar kutató is dolgozott azokon a kísérleteken, amelyek most tudományos Oscar-díjat kaptak
Fizikai Breakthrough-díjjal és a vele járó 3 millió dollárral jutalmazták a svájci CERN Nagy Hadronütköztetőjében végzett kísérleteket, amelyeken a Wigner Fizikai Kutatóközpont, az ATOMKI, az ELTE, a Debreceni Egyetem és a MATE munkatársai is dolgoztak.
Több milliárd éve haladhatott a Föld felé egy neutrínó, hogy aztán Szicíliánál érjen véget az útja
A valaha megfigyelt legnagyobb energiájú neutrínót észlelte a Földközi-tenger mélyén elhelyezett KM3NeT detektorhálózat – a titokzatos részecskét egy milliárd fényévekre lévő blazár sugározhatta a bolygónk felé.
Mindent átformál a mesterséges intelligencia, de így milyen tudományos karrierről álmodhatnak a mai gimnazisták?
Az ELTE-BME lágymányosi campusa adott otthont a HiFeszt pályaorientációs rendezvénynek, amin közel 5000 középiskolás vett részt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy reflektál-e a rendezvény az AI-korszak eljövetelére.
2026-tól Mark Thomson lesz a CERN főigazgatója
A brit részecskefizikus 2018 óta a CERN Tanácsának tagja, de munkája az oktatásban is számottevő. Júliusban Magyarországon járt, akkor többek között a fejlesztési lehetőségekről beszélt a Qubitnak.
Mark Thomson: Szerencsések vagyunk, hogy Európának vezető szerepe van a részecskefizikában, és ezt nem szabad feladni
A brit részecskefizikus nemrég megpályázta az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatói székét. Magyarországi látogatása során a Qubitnek elmondta, miért van szükség a szuperdrága, gigantikus új részecskegyorsítóra, és hogy kell-e félni Kínától.
Magyar kutatók: Nincs szükség ötödik fajta kölcsönhatásra ahhoz, hogy megmagyarázzuk a müonok furcsa viselkedését
A Fermilab frissen közzétett eredményei alapján elvben elképzelhető, hogy a fizikában jelenleg ismert négy kölcsönhatás mellett létezik egy ötödik is. Mások szerint a megoldás nem feltétlenül a részecskefizikai standard modell kibővítésében rejlik.
Áttörés a Nagy Hadronütköztetőben: először észlelték a Higgs-bozon ritka bomlását
Az isteni részecske egy Z-bozonra és egy fotonra bomlott a CERN mérföldkövet jelentő kísérlete során, ami betekintést nyújthat a részecskefizika standard modelljén túlmutató világba.
Videóajánló: Felrobban-e az univerzum, ha két fizikus, egy matematikus és egy szkeptikus elkezd beszélgetni a mindenség elméletéről?
Sabine Hossenfelder, Brian Greene, Eric Weinstein és Michael Shermer arra a kérdésre keresik a választ, hogy létrehozható-e egy olyan fizikai elmélet, ami leírja az univerzum alapvető jelenségeit, és ha igen, mi a legjobb út ennek eléréséhez.
Kulcsszerepet játszanak a magyar szakemberek a világ legnagyobb részecskegyorsítójának fejlesztésében
A CERN virtuális túráján kiderült, milyen fontos munkát végeznek a magyar kutatók és mérnökök. Az LHC a következő években hozzájárulhat a Higgs-bozon megértéséhez, és közelebb hozhatja a standard modellen túlmutató fizikát.
Videóajánló: Mi a közös a jedierőben és a titokzatos sötét anyagban?
Azt még nem lehet tudni, hogy pontosan mi is az a sötét anyag, sőt észlelni sem lehet, de annyit már sikerült kideríteni, hogy mindenhol ott van. Katie Mack elméleti asztrofizikus és Ken Clark részecskefizikus előadásukban megpróbálják közérthetően elmagyarázni, hol tart a nyomozás a sötét anyag ügyében.
És mi van, ha egy robotpapagáj találkozik a Nagy Hadronütköztetővel?
A világ legnagyobb tudományos közössége, a CERN évek óta fogad művészeket, akik a fizikusokhoz hasonlóan az élet nagy kérdéseire keresik a választ. A CERN Arts projektről Monica Bello programigazgatóval és a magyar származású Helga Timkóval, a CERN gyorsítófizikusával beszélgettünk.