A legnagyobb munkaerő-piaci szűkülés az adminisztráció és az adatfeldolgozás területén várható, ahol a ma részben kézzel végzett rutin feladatokat könnyedén átveszik az algoritmusok. Ugyanakkor a gondozásban, a big data területén és a zöld gazdaságban számos új munkahely létesülhet.
A számítógépes modellezés, a futók viselkedésének elemzése és a ma elérhető legfejlettebb gyártástechnológia, a Futurecraft Strung kombinálásával született meg az Adidas új futócipője.
Az automatizáció leginkább a Fejér, Komárom-Esztergom és Vas megyei munkavállalókat érintheti Magyarországon. Aki megfelelő tudással lép a munkaerőpiacra, annak nem kell aggódnia – de éppen itt mutatkoznak meg a magyar oktatási rendszer fájó hiányosságai.
Az ember és a gépek együttműködése miatt 2022-ig 133 millió új munkahelyet várnak, miközben másik 75 millió állás meg fog szűnni a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint. A változásnak máris vannak nyertesei és vesztesei.
Csuri baba éjszakánként hülye kérdésekkel ébresztette fel a vendéget, a velociraptorok nem tudtak útlevelet fénymásolni, és még a hordárrobotok sem voltak képesek maradéktalanul pótolni az emberi munkaerőt. A japán robothotelnek így racionalizálnia kellett.
Egyedül Szlovéniának sikerült bekerülnie a Dél-Koreától Japánig húzódó élbolyba azon a listán, ahol a gazdasági erőt nem figyelembe véve aszerint rangsorolják az országokat, hogy hol, mekkora kedvvel vetik bele magukat a robotizációba.
A PricewaterhouseCoopers friss elemzése szerint a három hullámban megvalósuló robotizáció több munkahelyet teremt, mint amennyit elvesz, de a folyamat át is alakítja az ipart: több ember dolgozhat majd az egészségügyben, de kevesebb humán fuvarosra lesz szükség.