A pöttyös lámpahordó kabóca igazi városi túlélővé vált, és ennek még komoly ára lehet
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
Kínából érkeztek az Egyesült Államokba, és közben genetikailag adaptálódtak a városi környezethez, ellenállnak a hőségnek és a rovarirtó szereknek.
Nagy István agrárminiszter nem akar rovarokat enni, és azt sem akarja, hogy a magyarok rovarokat egyenek. Nincs ezzel egyedül: az egész EU-ban és az USA-ban bizonyos körökben évek óta napirenden van, hogy a globális elit bogarakat akar velünk etetni. De miért?
Az EU tudományos tanácsadó testületének friss jelentése szerint nem kell teljesen lemondani a húsevésről, de sokkal kevesebbet kell fogyasztani belőle. A fehérjét viszont pótolni kell valamivel – erre vázoltak fel alternatívákat.
A világ egyik legnagyobb rovarát a kihalás fenyegeti, egy évek óta zajló tenyésztési program egy fontos lépéseként most 200 példányt engedtek szabadon az egér nagyságú, szöcskeszerű jószágból.
A lisztkukacok bélrendszerében lévő baktériumok a műanyagot szén-dioxiddá és vízzé bontják, ráadásul mikroműanyag-maradékok nélkül.
A rovarok nem veszélyesek, de az elmúlt napokban úgy ellepték a part menti területeket, hogy a helyiek már a turizmus visszaesésétől tartanak.
A nyugat-nílusi vírus örökítőanyagának töredékeit egy rutin kutatás során, 2023 nyarán gyűjtött gyötrő szúnyogokban észlelték. A Magyarországon is jelen lévő kórokozó terjedését a globális felmelegedés segíti.
Az invazív ragadozók kiválóan alkalmazkodnak az európai körülményekhez, és jóval több fajt zsákmányolnak, mint korábban hitték. Legkedveltebb prédájuk a háziméh, de a többi beporzóra is veszélyt jelentenek.
Ezek a mikroméretű drónok jobban hasonlítanak a valódi méhekre, optimálisabb a repülési idejük, a sebességük, a pontosságuk, ami a gépi beporzásnál elengedhetetlenül fontos.
Míg az őshonos fajok egyedszámát csökkenti az urbanizáció, a behurcolt fajok élvezik a városok zöld foltjait: a Vérmezőn vagy a Róbert Károly körútnál több mint 30-szor annyi ázsiai márványospoloskát és 300-szor annyi lepkekabócát figyeltek meg a juharfákon, mint Csillebércen vagy a Normafán.
A dolgozók 3,5 centisek lehetnek, a királynő pedig majdnem 5. Egyelőre csak néhány példányt azonosítottak, és azokat is Spanyolországban, a kutatók szerint viszont minél hamarabb meg kell találni a fészkeket.
A megfelelő étrend mellett egy gyógyszerhatóanyagot azonosítottak a kutatók a káros fehérjék agyi felhalmozódásának ellenszereként.
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
Az embereken kívül az apró rovarok az egyetlenek, akik hajlandóak akár amputálni a társaik lábát, ha ezzel megmenthetik őket az életüket veszélyeztető fertőzésektől.
Az Atlanti-óceánt biztosan átszelő lepkék maguktól legfeljebb 780 kilométert tudnának megtenni, fél életüket kitöltő utazásuk így kontinenseket összekötő légi folyosók jelenlétére – és kedvező széljárásra – utal.