Halott mestereim
Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docensének megemlékezése három jelentős európai történészről, Włodzimierz Borodziejről, Lutz Niethammerről és Mathieu Segersről.
Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docensének megemlékezése három jelentős európai történészről, Włodzimierz Borodziejről, Lutz Niethammerről és Mathieu Segersről.
December 9-én ünneplik az állatgyógyászat világnapját, a Fővárosi Állat- és Növénykert ennek örömére képeken és szövegben is bemutatta az intézményben zajló állatorvosi munka történetét.
Magyarországról 74 évből 60-ban hivatalosan nem jelöltek senkit az irodalmi Nobel-díjra. Mi lett volna, ha a nálunk sokáig csak „skandinávnak” tartott, belterjesnek és ezért kissé érdektelennek vélt díjat a kezdetektől fogva komolyan veszik?
A biztonsági gyufa, a golyóstoll és a szóda jól ismert magyar találmányok, ünnepeljük is őket eleget, de mint Csiffáry Gabriella történész kétkötetes munkájából, az Akiktől más lett a világból kiderül, akad itt még bőven látnivaló – a kisflopitól egészen a LEGO játékok apró motorjáig.
Száz éve indult a rendszeres hazai rádiós műsorszórás, a Telefonhírmondó után megszületett a Magyar Rádió. Erre időzítette a Nemzeti Filmintézet a dokumentum-összeállítást.
Egy 16. századi magyar nemes pillanatok alatt egész Európában ismertté vált azzal, hogy túlélte a túlélhetetlent. A legtöbb forrás még a vitéz nevét is helytelenül idézi, életéről alig tudni valamit, de a legendás sérülés története sokat elárul arról, hogy mi számított hősiesnek az évszázadok során.
Az ELTE friss kutatásában sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiához tartozó Béla macsói bán maradványait, a sérülései alapján pedig azt is megfejtették, hogy milyen körülmények között érhette a halál.
Kordos Szabolcs és Mautner Zsófi új könyvében, a Budapest gasztróban 19 recept és 19 hozzájuk kötődő helyszín szerepel, a legtöbbször olyanok, amelyek mellett bárki elmenne az utcán. Nem is a látvány az érdekes bennük, hanem a történetek Mátyás királytól az egykori City grillig.
A kutatóknak elegük lett az okostelefont bámuló ókori rómaiakat és tiszta utcákat ábrázoló AI-generált képekből.
Balázs Zsuzsanna és Pető Andrea új kötetében az illiberális család- és nőpolitika múltját, jelenét és lehetséges jövőjét vizsgálja. Mit ajánl a kormány az állítólag egyre több biztos női Fidesz-szavazónak, és mit kínál az ellenzék?
Egy friss kutatás szerint a magyarok eredetét a szibériai gyökerű karajakupovói kultúrában kell keresni. A honfoglalók keleten maradt rokonai csak a 15-16. században olvadtak be a tatár–orosz térségbe.
Mit csinál egy régész, amikor épp nem ásatáson ecsetel? Hogyan dolgozzák fel a leleteket? Mit tart kincsnek egy régész? Ne félj feltenni a kérdéseidet, hamarosan Oross Krisztián, az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa válaszol rájuk!
Malik Al Nasir saját családja múltját kutatva bukkant a 19. századi dokumentumokra, amelyek kirajzolják, hogyan alapozta meg magát a rabszolgaságból szerzett jövedelmekből a brit kapitalista elit egy része.
Még a brit haditengerészet is tőlünk vette a Fiuméban feltalált torpedókat, de Trianon után a Dunára szorult a magyar hajózás. Szerdán az utolsó magyar tengerjárón, a Kassán beszélgettek szakértők a magyar hajózástörténetről, ahol sok büszkeségünkről szó esett – Carolinától Etelkáig.
Friss leletek szerint már évezredekkel az első földművelők érkezése előtt arathatták a vadárpát a közép-ázsiai vadászó-gyűjtögetők, akik így gabonán, pisztácián és almán élhettek vígan a térségben.