Az önvezető tesztek presztízsromboló kockázatairól és az elektromos hajtású járművek kínai fellendüléséről kérdeztük budapesti látogatásakor Lex Kerssemakerst, a Volvo Cars International európai, közel-keleti és afrikai piacokért felelős holland vezetőjét.
A tőzsdére készülő cég hajlandó nagy veszteségeket is lenyelni, de mindenáron az autózásnál fenntarthatóbb városi közlekedés irányába akar építkezni.
175 millió dollárt fektettek be a Magyarországon is működő szolgáltatásba, amely így tovább terjeszkedne az Uber területeire.
A sharing economy zászlóshajója ebben a negyedévben 67 százalékkal több bevételt termelt, mint tavaly ilyenkor, és újabb tőzsdei részvénykibocsátásra készül.
2020-tól kezdik a tervek szerint az először pilóta által vezetett, később önvezető üzemmódban használt repülő autók tesztelését két amerikai nagyvárosban. A technológiát a NASA-val közösen fejlesztik.
Kalifornia után Arizona is kiutasította az Ubert az első önvezető autó által okozott halálos közúti baleset után, miközben egyre több részlet derül ki, hogyan vette semmibe a cég a biztonsági előírásokat. Az Nvidia is felfüggesztette a teszteket.
Megfizet a mismásolásért az Uber: Pennsylvania ügyészi hivatala 13,5 millió dollárra pereli a céget a tavaly év végén kipattant adatlopási fiaskó miatt.
Friss amerikai kutatások szerint a sharing economy modelljére épülő közösségi szolgáltatások nem enyhítik a forgalomterhelést a nagyvárosokban.
Közel 4,5 milliárd dolláros veszteséggel zárta a tavalyi évet az Uber. A cégvezetés azonban csak ennek feléről beszél, mondván a többi csak az elbukott perek és világraszóló botrányok nyomán keletkezett járulékos veszteség.
A 2020-as évek a közlekedés teljes megújulását hozzák majd a legtöbb jóslat szerint, az új technológia viszont cserébe teljes iparágakat tehet tönkre, és az is kérdés, mi lesz a birtoklásra épülő autómániával.
Miközben számos európai ország, így Magyarország is törvényekkel lehetetlenítette el a taxisoknak konkureciát állító közösségi fuvarozókat, a finnek az észt példa nyomán teljes gőzzel liberalizálják a nagyvárosi személyszállítást. Az utasok és a sofőrök is jól járnak.
Az Uber dollárszázmilliókat fizetett egy alig néhány hónapig élő startup cégért, amelynek az alapítója állítólag 14 ezer fájlt lopott el előző munkaadójától, a Waymótól. A helyzet egyértelműnek látszik, de nem véletlen, hogy az ilyen ügyek peren kívül szoktak rendeződni. Hétfőn mégis bíróságon kezdték el tárgyalni.
Travis Kalanick, a cég volt vezérigazgatója részvénypakettje felét is eladná, de csak 29 százalékot lehet. Az Uberre 2017-ben végképp ráégett az etikátlanság bélyege, de még mindig uralkodó a maga piacán, értékét 48 milliárd dollárra becsülik.
A San Franciscó-i cég azzal érvelt, hogy az Uber techvállalat, de az Európai Unió Bírósága szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely más szállítmányozóra.
Miután a cég észlelte a betörést, nem jelentette, hanem titokban fizetett az adattolvajoknak. Az Uber nem ma kezdte a kóklerkedést, a tavaly leváltott vezér, Travis Kalanick bűnlajstroma az égig ér.
Ennek nem szabadott volna megtörténnie, mondta a vezérigazgató, Dara Khosrowshahi. Valahogy mégis megtörtént.
A Waymo kisbuszai egy 260 négyzetkilométeres területen közlekednek, a cég alkalmazottai pedig egyelőre a hátsó ülésről felügyelik a később teljesen automatizálódó, a közlekedést alapjaiban megváltoztató utazást.