Diktatúrákat kiszolgáló mesterséges intelligenciát, rendőrséget kiszolgáló házi asszisztenst, dróntámadásokat segítő projektet és pár másodperces addiktív videókat is tartogatnak a világ leggonoszabb technológiai vállalatai. Az Amazon vezeti a listát.
A digitalizáció és a gazdaság kapcsolatát kutató Susan Athey szerint a mesterséges intelligenciának fontos szerep juthat a társadalmi problémák megoldásában és a hatékonyabb kormányzati működésben. A 2019-es Neumann János-díjat elnyerő szakembernek arra is van ötlete, hogyan kellene nekiállni a techmonopóliumok szabályozásának.
Az Uber és a Lyft azt ígérte, hogy majd forradalmasítják a közlekedést, és nem lesz többé szükségünk saját autóra, ennek ellenére egyre többen vásárolnak kocsit. Szakértők szerint az emberek egyszerűen túlságosan szeretnek autót birtokolni, de idővel ez is változhat.
Az önvezető tesztek presztízsromboló kockázatairól és az elektromos hajtású járművek kínai fellendüléséről kérdeztük budapesti látogatásakor Lex Kerssemakerst, a Volvo Cars International európai, közel-keleti és afrikai piacokért felelős holland vezetőjét.
A tőzsdére készülő cég hajlandó nagy veszteségeket is lenyelni, de mindenáron az autózásnál fenntarthatóbb városi közlekedés irányába akar építkezni.
175 millió dollárt fektettek be a Magyarországon is működő szolgáltatásba, amely így tovább terjeszkedne az Uber területeire.
A sharing economy zászlóshajója ebben a negyedévben 67 százalékkal több bevételt termelt, mint tavaly ilyenkor, és újabb tőzsdei részvénykibocsátásra készül.
2020-tól kezdik a tervek szerint az először pilóta által vezetett, később önvezető üzemmódban használt repülő autók tesztelését két amerikai nagyvárosban. A technológiát a NASA-val közösen fejlesztik.
Kalifornia után Arizona is kiutasította az Ubert az első önvezető autó által okozott halálos közúti baleset után, miközben egyre több részlet derül ki, hogyan vette semmibe a cég a biztonsági előírásokat. Az Nvidia is felfüggesztette a teszteket.
Megfizet a mismásolásért az Uber: Pennsylvania ügyészi hivatala 13,5 millió dollárra pereli a céget a tavaly év végén kipattant adatlopási fiaskó miatt.
Friss amerikai kutatások szerint a sharing economy modelljére épülő közösségi szolgáltatások nem enyhítik a forgalomterhelést a nagyvárosokban.
Közel 4,5 milliárd dolláros veszteséggel zárta a tavalyi évet az Uber. A cégvezetés azonban csak ennek feléről beszél, mondván a többi csak az elbukott perek és világraszóló botrányok nyomán keletkezett járulékos veszteség.
A 2020-as évek a közlekedés teljes megújulását hozzák majd a legtöbb jóslat szerint, az új technológia viszont cserébe teljes iparágakat tehet tönkre, és az is kérdés, mi lesz a birtoklásra épülő autómániával.
Miközben számos európai ország, így Magyarország is törvényekkel lehetetlenítette el a taxisoknak konkureciát állító közösségi fuvarozókat, a finnek az észt példa nyomán teljes gőzzel liberalizálják a nagyvárosi személyszállítást. Az utasok és a sofőrök is jól járnak.
Az Uber dollárszázmilliókat fizetett egy alig néhány hónapig élő startup cégért, amelynek az alapítója állítólag 14 ezer fájlt lopott el előző munkaadójától, a Waymótól. A helyzet egyértelműnek látszik, de nem véletlen, hogy az ilyen ügyek peren kívül szoktak rendeződni. Hétfőn mégis bíróságon kezdték el tárgyalni.
Travis Kalanick, a cég volt vezérigazgatója részvénypakettje felét is eladná, de csak 29 százalékot lehet. Az Uberre 2017-ben végképp ráégett az etikátlanság bélyege, de még mindig uralkodó a maga piacán, értékét 48 milliárd dollárra becsülik.
A San Franciscó-i cég azzal érvelt, hogy az Uber techvállalat, de az Európai Unió Bírósága szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely más szállítmányozóra.
Miután a cég észlelte a betörést, nem jelentette, hanem titokban fizetett az adattolvajoknak. Az Uber nem ma kezdte a kóklerkedést, a tavaly leváltott vezér, Travis Kalanick bűnlajstroma az égig ér.
Ennek nem szabadott volna megtörténnie, mondta a vezérigazgató, Dara Khosrowshahi. Valahogy mégis megtörtént.
A Waymo kisbuszai egy 260 négyzetkilométeres területen közlekednek, a cég alkalmazottai pedig egyelőre a hátsó ülésről felügyelik a később teljesen automatizálódó, a közlekedést alapjaiban megváltoztató utazást.