Az adatlopási és lehallgatási botrányoktól a propagandát és az álhíreket kedvelő algoritmusok, valamint a függőséget okozó funkciók beépítéséig rengeteg olyan hír jelent meg a közelmúltban az emberek mindennapjait meghatározó techcégekről, amely aggodalomra adhat okot. De nemcsak a mezei felhasználókat, a technológiaszkeptikus politikusokat vagy a szabályozó testületeket izgatják az ilyen cégek veszélyei. A Slate most szakértői vélemények alapján nemrég összeállította a 30 leggonoszabb techcég listáját.

„A gonoszt nem a bajuszpödrögető, a világot egy bunkerből elpusztító értelemben értjük, legalábbis a legtöbb esetben, hanem inkább abban az értelemben, ahogy a Google-nél egyszer megfogadták, hogy nem térnek le a helyes útról, tisztelik a felhasználóikat, és elutasítják a rövid távú profit hajszolását, még ha a cég ma már rendszeresen botrányba is keveredik a felhasználók vagy az alkalmazottak átverése miatt” – írja a lap, amely többek közt újságírókat, kutatókat és jogászokat kért fel arra, hogy jelöljék meg a szerintük legaggasztóbb tevékenységeket végző cégeket.

A szavazatok összegzése után kiderült, hogy ugyan a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok jelentik a legnagyobb fenyegetést a megkérdezettek szerint, de azért a mesterséges intelligenciával és a mindenre kiterjedő megfigyeléssel kacérkodó külföldi cégek és az adatközvetítő bizniszt hajtó szereplők is helyet kaptak a listán. És még néhány észrevétel a Slate-től: „Senki sem gondolja, hogy a Twitter a legrosszabb dolog, ami a bolygóval történhet, de sokan aggódnak miatta egy kicsit. Azok a cégek, amelyek magukban rejtik a károkozás esélyét, legalább olyan aggasztók, mint azok, amelyek már többször hibáztak. Az adatbiztonsággal foglalkozó embereket aggasztja a dezinformáció, de a dezinformációval foglalkozókat nem annyira izgatja az adatbiztonság. Szinte senki sem bízik Peter Thielben [a PayPal és a Palantir Technologies alapítójában].”

Mivel voltak olyanok a válaszadók között, akiknek az Amazonnal, az Apple-lel vagy a Facebookkal sem volt bajuk, néhány cég esetében az ellentétes véleményeknek is teret adtak. A Huaweit, a Disney-t és az Airbnb-t is tartalmazó teljes lista itt található, mi a top 10-et mutatjuk be:

10. Exxon Mobil

Bár az Exxon és a Mobil 1999-es egyesülésével létrejött céget a világ egyik legnagyobb olaj- és gázvállalataként tartják számon, közben hivatalosan technológiai szereplőként is fut, mint a tiszta energia kutatását célzó vállalat – az Exxon viszont nem annyira törődött a tiszta energia problémájával a története során. A hetvenes-nyolcvanas években a cég belső tanulmányokat rendelt a klímaváltozásról, és amikor kiderült, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása a Föld éghajlatára is hatással van, azt tette, amit ilyenkor kell: folytatta a kitermelést, elkente az ügyet, és lobbisták révén elérte, hogy az Egyesült Államok ne csatlakozzon olyan környezetvédelmi egyezményekhez, mint az 1997-es kiotói jegyzőkönyv.

9. ByteDance

A világ egyik legértékesebb startupját még csak 2012-ben alapították, de már számos botrány fűződik a nevéhez. A kínai cég először a mesterséges intelligencia által személyre szabott hírcsatornájával keltett cenzúra- és dezinformációs gyanút; majd az először Musical.ly néven kiadott, de a világot már TikTok néven meghódító appjáról terjedt el, hogy kiskorúakról gyűjt személyes adatokat. A néhány másodperces videók megosztását lehetővé tevő alkalmazásról természetesen azt is megállapították, hogy minden hozzáadott funkcióval egyre addiktívabbá válik.

8. Twitter

A mikroblog-szolgáltató nemcsak Donald Trump amerikai elnöknek, de más álhíreket terjesztő robotoknak is kényelmes otthont teremtett, és Jack Dorsey 2006-ban alapított cége rendszerint fellép ugyan a nem létező személyekhez tartozó fiókok ellen, a zaklatók és az álhírgenerátorok a mai napig nem tűntek el a Twitter látható szférájából.

7. Microsoft

A Microsoft alapítója, Bill Gates és munkatársa, a néhai Paul Allen egykori garázscégével szemben már húsz éve is versenyellenes eljárást indítottak, de azóta csak még nagyobbra duzzadt a birodalom: csak 2019-ben 9,1 milliárd dollárt költött különböző cégek, például a 7,5 milliárdért bekebelezett GitHub felvásárlására. De már a LinkedIn, a Skype és a Minecraft is az operációs rendszerek felől a felhőszolgáltatások irányába indult cégbirodalomhoz tartozik.

Tavaly áprilisban a Financial Times fedte fel, hogy a Microsoft kutatói a kínai hadsereggel közösen dolgoztak mesterséges intelligenciát érintő projekteken, ami felvetette a gyanút, hogy az amerikai cég is részt vesz a kínai állam megfigyelőrendszerének kiépítésében. Az pedig bizonyított tény, hogy az ujgurok koncentrációs táboraiban is használt arcfelismerő technológiát fejlesztő SenseTime és Megvii a Microsoft 2016-os nyilvános arcadatbázisára eresztette rá algoritmusait, hogy tökéletesítse a rendszert.

6. Apple

Bár Kínával együttműködni már a techvilágban is kezd cikivé válni, az Apple mindig kész apró gesztusokat tenni Hszi Csin-ping birodalma felé. 2019 októberében például kérdés nélkül eltávolított az App Store-ból egy olyan alkalmazást, amely a kínai hatalom ellen irányuló hongkongi tüntetések helyszíneit gyűjtötte egy térképre. Ahogy a kínai cenzúra megkerülésére alkalmas VPN-szolgáltatásokat is törölte az alkalmazásboltjából, hogy óvja az ellátási lánc szentségét.

5. Uber

Az Uber nemcsak a taxisokat bosszantja, de lassan mindenkit, akinek valaha köze volt hozzá. Az eleinte közösségi utasszállításban, majd ételfutárkodásban, elektromos rollerekben és helikoptereztetésben is utazó cég az önellentmondás bajnokává vált: megbecsült sofőrjei a minimálbérnél is kevesebbet kerestek; nagy adatvédelmi harcosból nagy visszaélővé alakult (a God View nevű funkción keresztül újságírókat és politikusokat követtek a cégnél, csak úgy szórakozásból); ráadásul független kutatások szerint nem az autóktól, hanem a tömegközlekedéstől vonzotta el az utasokat. Az utasok biztonsági panaszai és a szexuális zaklatásokról szóló panaszok tömege után Travis Kalanick 2017-ben le is mondott a vezérigazgatói posztról.

4. Palantir Technologies

Peter Thiel többek között a PayPal alapításáról, a Facebook igazgatótanácsában betöltött pozíciójáról, a Gawker médiabirodalom megbuktatásáról, a republikánus nézeteiről és a Trump-kampány támogatásáról ismert, de sokat elmond az igazi képregénybe illő főellenség-alakjáról, hogy 2003-ban alapított adatelemző cége, a Palantir egy A Gyűrűk Urában szereplő, kémkedésre is használt mágikus kőről kapta a nevét.

Amikor a Google 2018-ban kiszállt az amerikai kormány Maven nevű titkos projektjéből, arra hivatkozva, hogy „a mesterséges intelligenciára támaszkodó program lehetővé tenné a Pentagonnak a pontosabb dróntámadásokat”, a Palantir örömmel vette át a stafétát. A cég az amerikai bevándorlási hatóság állandó partnere is, például olyan projektekben, amelyek az illegális bevándorló gyerekek szüleinek letartóztatását könnyíti meg.

3. Alphabet

Milyen eszköz lehetne alkalmasabb a felhasználók szokásainak követésére, mint mindenki kezdőlapja, az első számú internetes kereső, a Google? Vagy az okostelefonok többségének operációs rendszere, az Android? A Google-hirdetések nem véletlenül olyan pontosak – a Google (és anyacége, az Alphabet) minden bizonnyal többet tud rólad, mint te magad. És az sem okoz gondot, ha 150 millió ember egészségügyi adataihoz akar hozzájutni, természetesen a betegek tudta nélkül. A GDPR pedig mintha nem létezne – igaz, hiába rekordbírság az 50 milliós büntetés, az Alphabet zsebből kirázza ezt az aprópénzt.

A Page-Brin-éra alatt dicsőített dolgozói kultúra Sundar Pichai vezetése alatt hanyatlásnak indult, a felhasználói panaszok tolmácsolására is alkalmas heti mítingek például havi egy alkalomra csökkentek, kimondottan „üzleti és stratégiai” fókusszal.

2. Facebook

A Cambridge Analytica-botrányt követő korszakban rengeteg ígéret hangzott el a Facebook adatkezelési és hirdetési politikájával kapcsolatban, de lényegében csak az változott, hogy az alapító Mark Zuckerberget egyre többször lehetett öltönyben látni, miközben politikusok vádjait hárítja. A leginkább támadott politikai hirdetések rendszerén például nem hajlandó változtatni a cég, így a 2020-as amerikai elnökválasztásnál sem lesz garancia arra, hogy a szélsőséges üzenetek és az orosz trollok nem árasztják majd el a választók feedjét.

Az államoknál is nagyobb hatalommal rendelkező Facebook a kiterjedt működésével védekezik, akárhányszor csak botrányba keveredik, ettől függetlenül még mindig a végeláthatatlan növekedést tartja szem előtt, mondjuk, az adatbiztonsággal szemben.

1. Amazon

Jeff Bezosnak, a világ leggazdagabb emberének vállalkozása már online könyváruháznak sem volt sikertelen, de talán bátran kijelenthető, hogy az Amazon az utóbbi időkben kinőtte magát: az e-kereskedelem, a csomagszállítás, a filmforgalmazás, a streaming, a felhőszolgáltatás, az eredeti tartalmak gyártása és az okoseszközök piacán is meghatározó szereplővé vált. Az egynapos kiszállítás viszont már nem lett az a sikertörténet, amit Bezos várhatott: a minimálbérért alkalmazott, gyakorlatilag robotként kezelt futárok a rájuk nehezedő nyomás miatt örülhetnek, ha csak hamar kiégnek, és nem halálos balesetet okoznak vagy szenvednek el a nagy sietségben.

A Slate válaszadóinak verdiktje: „Bár más cégek is bűnösek ezek közül néhány dologban, az Amazon hozzájárult a helyi boltok, szolgáltatások, újságírás, zene, közösségek stb. halálához a világ minden pontján; kétes és képzetlen munkaerőre támaszkodott, rémes munkakörülményeket biztosítva; támogatta a rendőrségi lehallgatást a Ring csengő által, és általában a lehallgatást az Alexa eszközökkel; óriási szénlábnyommal rendelkezik a kiszállításnak és a felhőszolgáltatásnak köszönhetően; emberi jogi aggályok övezte katonai és hírszerzési ügynökségeket látott el technológiával; nem ellenőrizte a platformján megjelenő dolgokat, így például könnyen eltörő gyereküléseket is árultak rajta; híresen ellenséges munkahelyi kultúrával rendelkezik, ahol bizonyítottan zaklatják a nőket és a kisebbségeket; valamint az adófizetést is pénzügyi trükkökkel és offshore adóparadicsomok igénybevételével kerüli.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás