Két amerikai titkosszolgálat is azt állítja, hogy laborból indult a covidjárvány, de a tudományos bizonyítékok az állati eredet mellett szólnak
Február végén a Wall Street Journal arról írt, hogy az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) nemrégiben egy titkosszolgálati jelentésben „alacsony megbízhatósággal” (low confidence) amellett foglalt állást, hogy a covidjárvány eredete egy kínai laboratórium lehetett. A Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának (DNI) hivatala szerint ez a kategorizálás azt jelenti, hogy az elemzés során felhasznált információ forrása vagy az információ tartalma megkérdőjelezhető, továbbá arra is utal, hogy ennek alapján nem lehet szilárd következtetésre jutni.
Az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának fenntartásával és energetikai kutatásokkal foglalkozó minisztérium felügyeli az ország nemzeti laboratóriumait, amik legutóbb a fúziós energia kutatásában elért áttöréssel kerültek be a hírekbe. Genomikai kutatások ma a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium Egyesített Genomi Intézetében (JGI) zajlanak, míg a Manhattan tervnek helyt adó Los Alamos Nemzeti Laboratóriumban olyan fejlesztéseken dolgoznak, amik járványok kitörését segíthetnek megelőzni. A DOE-nek saját titkosszolgálata és elhárító szolgálata (Office of Intelligence and Counterintelligence, OICI) is van, és az 1990-es években a minisztérium tudományos osztályán merült fel a humán genom projekt (HGP) ötlete, ami 2001-ben elvezetett az első emberi genom meghatározásához.
A lap forrásai szerint a minisztérium új, titkos információk alapján alakította ki álláspontját, amivel az amerikai titkosszolgálatok közül csak az FBI ért egyet. Négy másik szolgálat a járvány eredetének legvalószínűbb magyarázatát természetes, állatról emberre történő átadódáshoz (zoonózis) köti, míg két másik szervezet bizonytalan a kérdésben. Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója úgy foglalta össze a helyzetet, hogy az amerikai titkosszolgálatok megosztottak a kérdésben. Ahogy azonban Stuart Ritchie pszichológus és tudományos újságíró múlt heti cikkében rámutatott, nem a hírekben szereplő minden egyes fejlemény, hanem a tudományos bizonyítékok józan áttekintése alapján kell a helyzetet értékelni.
A világ egyik vezető virológusa, a kanadai Saskatchewan Egyetem oltási és fertőző betegségekkel foglalkozó szervezetében (Vaccine and Infectious Disease Organization, VIDO) dolgozó Angela Rasmussen a Twitteren reagált a Wall Street Journal riportjára. Az amerikai virológus szerint nem tudni, hogy milyen információk miatt változtatta meg a DOE a véleményét, de a meglévő bizonyítékok arra mutatnak, hogy a járvány kiindulása a vuhani Huanan piacon zajló élő állat kereskedelemmel és zoonózissal függ össze. Rasmussen ugyanakkor hozzátette, hajlandó lenne megváltoztatni véleményét, ha egyértelmű bizonyíték kerülne elő arról, hogy a Vuhani Virológiai Intézetnek (Wuhan Institute of Virology, WIV) rendelkezésre állt a SARS-CoV-2 elődjének tekinthető vírus.
Rasmussen szerint ennek a progenitornak a létezésére eddig semmilyen bizonyíték nincs. A Qubit felvetésével, miszerint az elődvírus létezését valószínűtlenné teszi, hogy az elmúlt 3 évben nem került elő bizonyíték, a virológus egyetértett. Arra a kérdésünkre, hogy van-e esetleg más ok, ami miatt megváltoztatná a véleményét, úgy reagált: „nem tudok a progenitor víruson kívül másra gondolni, ami megváltoztatná a véleményem, de továbbra is hajlandó vagyok minden új információt megfontolni.”
Az Egészségügyi Világszervezet vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus a WSJ-ban megjelent hírre reagálva kijelentette: a WHO nem hagyott fel a covidjárvány eredetének kivizsgálásával. Maria Van Kerkhove, a szervezet fertőző betegségekkel foglalkozó epidemiológusa a Twitteren arról írt, hogy az amerikai kormányzat nem osztott meg semmilyen új információt a WHO-val a covidjárvány eredetéről, és ő személyesen, valamint a WHO vezetősége továbbra is eltökélt a járvány eredetének megértésében. Kerkhove szerint kulcsfontosságú, hogy tovább vizsgáljuk az állatokban keringő koronavírusokat és azt, hogy miként kerülhetnek kontaktusba emberek ezekkel az állatokkal.
Az már évtizedekkel a covidjárvány előtt ismert volt, hogy a koronavírusok jelentős pandémiás kockázatot jelentenek, és erre magyar virológusok is figyelmeztettek. Edward Holmes és kollégáinak 2021-ben a rangos Cell folyóiratban közölt áttekintő tanulmánya szerint minden korábbi, embert megfertőző koronavírus zoonotikus eredetű, ahogyan szinte az összes emberi fertőzést okozó vírus is. A szakemberek szerint a SARS-CoV-2 kialakulása a zoonózis több jellegzetességével rendelkezik, és hasonló ahhoz, ahogyan a 2002 és 2004 közötti SARS-járványt okozó eredeti SARS vírus a kínai Kuangtung tartományban átkerült emberekre. A vírusok mindkét esetben a sok száz kilométerrel délebbre, Jünnan tartományban található denevér-koronavírusokkal mutatnak rokonságot, míg az emberre történő átugrások a kutatók szerint élőállatpiacokhoz, konkrétabban a vírusokat átadni képes cibetmacskákhoz és nyestkutyákhoz kötődnek.
Az állatokról emberekre történő zoonózisok elképesztő gyakoriságát mindennél jobban érzékelteti Tierra Smiley Evans és munkatársainak 2023 márciusában az International Journal of Infectious Diseases folyóiratban publikált kutatása. Ebben azt találták, hogy azoknak a dél-kelet-ázsiai embereknek, akik foglalkozásuk miatt jobban ki voltak téve koronavírusokkal történő megfertőződés kockázatának, 12 százaléka antitest-pozitív volt a SARS-hoz hasonló, Sarbecovirusok közé tartozó koronavírusokra. Ezeket az embereket a kutatók szerint különböző denevér- és tobzoska-koronavírusok fertőzték meg, de az átugrások végül nem vezettek járványok kirobbanásához. Erre részben az lehet a magyarázat, hogy a 11 millió lakosú Vuhannal ellentétben nem a terjedésnek kedvező városi környezetben történtek ezek a fertőzések. Hasonló zoonotikus események a madárinfluenza-vírusok esetében is rendszeresen előfordulnak.
Semmi jele genetikai manipulációnak
Egy azóta közismertté vált, 2020 márciusában a Nature Medicine folyóiratban publikált tanulmányban Kristian G. Andersen amerikai virológus és kollégái valószerűtlennek nevezték, hogy a SARS-CoV-2 vírus egy vele rokon, SARS-hoz hasonló koronavírus laboratóriumi manipulációjának terméke lenne, mivel RNS genomjának vizsgálata megkérdőjelezhetetlenül kizárja bármilyen, korábban már bevett genomszerkesztési módszer alkalmazását. A szakemberek ezután két, általuk reálisnak nevezett hipotézist neveztek meg a vírus eredetére: természetes szelekció egy állati gazdában a zoonózis előtt, vagy természetes szelekció az emberekben a zoonózis után.
Az már ekkor ismert volt, hogy a korai covidos megbetegedések a vuhani Huanan hal- és élőállatpiachoz kötődtek, és hogy a SARS-CoV-2 egyik legközelebbi rokona (~96,1 százalékos szekvencia egyezéssel) egy RaTG13 kódjelű denevér-koronavírus volt, amit évekkel korábban találtak meg kínai kutatók egy patkósdenevérben (Rhinolophus affinis). Andersenék ekkor még arról írtak, hogy a vírus köztes gazdája egy tobzoska lehetett. Egy 2021-es, Hsziao Hsziao (Xiao Xiao) és kollégái által végzett kutatás azonban arra utal, hogy bár denevéreket és tobzoskákat nem árultak a piacon a járvány kitörése előtt, számos más vadon élő emlős állatot igen, amiket nagyon rossz körülmények közt tartottak, szűk ketrecekben. Ilyen emlősök voltak többek között a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), a vörös róka (Vulpes vulpes) és az északi örvös sertésborz (Arctonyx albogularis), amik hordozhatták a vírust.
Azóta az is kiderült, hogy a SARS-CoV-2 genom különlegesebbnek gondolt részei sem azok. A tüskefehérje két alegysége között a vírus RNS genomja egy furin- hasítóhelynek nevezett szakaszt kódol, amely a gazdasejt furinenzimjei segítségével a TMPRSS2 sejtmembrán fehérje mellett az egyik módját adja annak, hogy a sejt által először inaktívként szintetizált vírus tüskefehérje elvágódjon. Ez ahhoz szükséges, hogy a vírus más sejteket meg tudjon fertőzni. A furin-hasítóhely egy 2021-es, a Nature Microbiology-ban megjelent tanulmány alapján fokozza a vírus terjedési képességét.
Hasonló furin-hasítóhely megtalálható a természetben más koronavírusokban, köztük a MERS koronavírusban és az egyik „nátha-koronavírusban”, a HKU1-ben is. Robert Garrynek, a 2020-as Nature Medicine tanulmány társzerzőjének, a Tulane Egyetem virológusának a PNAS-ben tavaly szeptemberben megjelent tanulmánya szerint több molekuláris genetikai bizonyíték is a hasítóhely mesterséges eredete ellen szól. Egy 2022-ben a Communications Biologyban megjelent vizsgálatban Anna-Lena Sander és kollégái európai denevérekben, SARS-hoz hasonló denevér-koronavírusokat (SrC) vizsgáltak. Arra jutottak, hogy két ilyen SrC vírus esetén egyetlen RNS nukleotid természetes mutációja elegendő lehet a SARS-CoV-2-éhez hasonló furin-hasítóhely kialakulásához.
Mit mond az epidemiológia és az evolúciós genomika?
Jonathan Pekar és munkatársainak a Science-ben 2022 júliusában közölt vizsgálata a SARS-CoV-2 genomok változatosságának vizsgálatával feltárta, hogy a vírus 2020 februárja előtt két, egymástól elkülönülő vírusváltozatból állt, „A”-ból és „B”-ből. Az evolúciós rokonságukat megmutató filogenetikai vizsgálat és járványtani modellek alapján a kutatók azt találták, hogy a SARS-CoV-2 kezdeti változatai két egymástól független, állatról emberre történő átugrási esemény során jöttek létre. Az első átugrásért a „B” vírus felelt, 2019 november 18-a környékén, majd néhány hét különbséggel az „A” vírus is átugrott emberre. Konklúziójuk szerint valószínűtlen, hogy a vírus 2019 decemberében széleskörben jelen volt az emberi populációban, és ahogy más koronavírusoknál, a SARS-CoV-2 kialakulása is több zoonotikus esemény eredménye.
Ugyanekkor jelent meg Michael Worobey és kollégáinak, köztük Rasmussennek, Andersennek és Marion Koopmans holland virológusnak szintén a Science-ben publikált tanulmánya. Ebben a járvány korai epidemiológiai adatait vizsgálták, amik a szakemberek szerint mind a Huanan halpiacra utalnak mint a járvány kiindulópontjára. Worobeyék szerint a legkorábbi vuhani fertőzések 2019 decemberében földrajzilag a Huanan piac körül helyezkednek el, ami egybevág azzal, hogy ez volt a terjedés epicentruma. Bármilyen, a zoonotikus eredettel szemben megfogalmazott alternatív hipotézisnek meg kellene tudnia magyaráznia ugyanezeket az evolúciós genomikai és epidemiológiai adatokat.
Amint Rasmussen a Twitteren elmagyarázta, onnan tudjuk, hogy a piacon nem csupán egy kezdeti szuperterjesztési esemény történt, hogy azt a városban viszonylag kevesen látogatták, és több száz más vuhani helyszínen nagyobb valószínűséggel történhetett volna ekkor ilyen esemény. A virológus szerint Hsziao Hsziao és kollégáinak vizsgálatából az is világos, hogy a piacon a járvány kitörésekor több SARS-CoV-2 terjesztésére képes élő állatot árulhattak.
Kao George (George Gao), a kínai járványügy korábbi vezetője és kollégái 2022 februárjában közölt tanulmányukban 1380 minta tesztelése alapján arra jutottak, hogy 73 környezeti mintában volt jelen a SARS-CoV-2, amik genetikailag 99,98-99,99 százalékban egyeztek az egyik első emberi mintával (HCoV/Wuhan/IVDC-HB-01). Worobeyék Science-ben megjelent tanulmányának egyik legfontosabb eredménye, hogy összevetették a Hsziao Hsziao és munkatársai által a piacon 2019-ben vagy korábban készített, ketrecben tartott élő állatokról készült felvételeket azzal, hogy hol találtak Kao és kollégái SARS-CoV-2-re pozitív környezeti mintákat, amiket állatketrecekről vagy a ketreceket tartó kocsikról vettek.
A pozitív környezeti minták túlnyomóan a piac nyugati részén, épp abban a sarokban voltak, ahol élő állatokat adtak el, és az első emberi fertőzések is a piac nyugati része körül összpontosulnak 2019 december 20-a előtt. A statisztikai összefüggés Rasmussen szerint olyan erős, hogy az nem lehet véletlen.
Rasmussen Twitteren megosztott véleménye szerint úgy látja, nagyon egyszerű annak a magyarázata, hogy Kao és munkatársai miért nem tudták kimutatni a piacon lévő állatokban a vírust: a piacot december 31-én anélkül bezárták és felszámolták, hogy a releváns fajokból mintákat vettek volna. A virológus arra a kérdésünkre, hogy meglehetnek-e még Kaónak és kollégáinak azok a nyers szekvenciaadatok, amik Rasmussen szerint fényt deríthetnének arra, hogy melyik állatról került a kórokozó az emberre, úgy reagált, hogy „tudjuk, hogy a Kao-preprint szerzői hozzáférnek a nyers adatokhoz, de ezeket nem osztották meg publikusan.”
Amint Rasmussen a Slate Technology podcastben múlt héten elmondta, az élőállat- kereskedelem önmagában kockázatot hordoz, amit már a 2000-es évek eleji SARS járványnál is felismertek szakemberek. A virológus szerint sok spekuláció van arról, hogy Kína titkolózik, és tényleg úgy tűnik, hogy a kínai kormányzat több különböző területen így működik, de ez nem azt jelenti, hogy nem bízhatunk meg a meglévő, Kínából származó tudományos bizonyítékokban. „Sokan figyelmen kívül hagyják, hogy mit tettek a [kínai hatóságok], amiről mindannyian tudunk, és ami a járvány piacról való kirobbanásának elfedésére irányulhatott” – mondta a podcastban a kutató.
Kérdésünkre, hogy mennyire lenne káros, ha a lakosság és a döntéshozók is azonos valószínűségűként kezelnék a laboreredetet és zoonotikus eredetet, Rasmussen ezt váéaszolta: „Rendkívül káros lenne. Ha abba fektetünk túl nagy mértékű erőforrást, hogy megelőzzük a laborbalesteket, akkor azt kockáztatjuk, hogy nem végzünk elég a zoonózisok elleni [fellépéshez szükséges] kulcsfontosságú felderítő és a járványkitörésekre reagáló munkát. Már most rengeteget fektetünk a biobiztonságba, amit folytatni kell, azzal együtt, hogy folyamatosan vizsgáljuk, hogy mi a legjobb gyakorlat. De ezeket nem érdemes azonos valószínűségűként kezelnünk, különösen a rájuk szánt erőforrások szempontjából, mert nem azonos valószínűségűek.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
