Álomfocisták az űrben – még egy őrült hét az univerzumban a Qubittel

Helyzet a Földön 

Rá sem ismerünk idén a januárra, igaz? Míg tavaly hetekig nem engedett szorításából a fagy, idén alig néhányszor ment 0 fok alá a hőmérséklet. Ezt ugyan éppen nem a klímaváltozás okozza, de tanulmányok bizonyítják, hogy a felmelegedés a Kárpát-medence időjárására is hatással lesz, sőt van. A NASA közben lakonikusan rögzítette, hogy újabb forró évet zártunk, a második legmelegebbet 1880 óta, de nincs ezen mit csodálkozni, mert tíz éve éppen ezt jelezték előre. 

Ha ez nem lenne éppen elég az aggodalomhoz, hírek jöttek az észak-koreai csodaanyagról is. Szerencse, hogy nem hasadóanyagról van szó, hanem a nehéz- és könnyűipar csodájáról, a kőből készült ruháról. Pontosabban arról a vinalon nevű textilipari anyagról, amit kőolaj híján a zárt diktatúra a keze ügyében lévő ásványkincseiből, a szénből és a mészkőből állít elő. Hogy miként, folyamatábrán mutattuk be:

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Ezen a videón pedig a szeretett vezér, Kim Dzsongil tekinti meg a varázslatos vinalont:

A szabad világban ugyan nincsenek kőből készült ruhák, de ahogy a hét legérdekesebb közgazdasági témájú tanulmányaiból kiderült, vannak viszont velünk született és leküzdhetetlennek látszó hátrányok. Feketén-fehéren kiderült például, mennyivel rosszabb életesélyeik vannak a börtönviselt emberek gyerekeinek, vagy hogy mennyivel több akadály hárul a szakember útjába, ha nő.

Meneküljünk az alternatív valóságba!

Gyors megoldást keresve fordulhatunk a módosult tudatállapotok felé: ragadjuk meg a flaskát, és kezdjünk el rágódni Gáspár Merse Előd újabb vodkás feladványán, amíg el nem jutunk a flow-állapotig.

Vagy adjuk át magunkat az alvásnak, amelyben mély és paradox állapotok váltogatják egymást. Hiába kapta innen a nevét, még az álmoktól zsúfolt REM-fázisban sem mindig mozog a szem, és az agykéreg is váltakozó aktivitást mutat. Négy magyar tudós interdiszciplináris kutatása járta körül az alváskutatásnak ezt a viszonylag elhanyagolt területét.

„Most fog eldőlni, hogy álmodsz csak, hogy századszor, ezredszer, százharmicezredszer is csak álmodod-e az ébredést, megmozdulsz, lassan az arcod elé emeled a két tenyered, ha álom, akkor csak a sima bőrt fogod látni, a sorsvonalat, az életvonalat, a fejvonalat, ha nem álom, akkor valami mást” – álomról és bizonytalan tudatállapotokról nyilván nem tud senki úgy írni, mint Dragomán György, aki Madrigál című írásával hullajtotta a katarzis kútjába a Qubit olvasóit.

Grafika: Tóth Róbert Jónás

Vagy lépjünk ki az űrbe!

Még mindig tart az elvágyódás? Érdemes tudományosan is átrágni a kérdést, a fizika jelenleg ismert törvényei alapján vajon egyáltalán megvalósítható-e, hogy eljussunk egy másik csillagrendszer lakható bolygójáig. A munkát Rockenbauer Antal végezte el. Hogy igen vagy nem a válasz, nem áruljuk el, féregjáratok mindenesetre nem szerepelnek a szimulált űrutazásban.

Űrbe utazni, sőt bolygót gyarmatosítani a nappali dohányzóasztalán is lehet. Kipróbáltuk A Mars terraformálása nevű, gyönyörű szép kiegészítőkkel ellátott társasjátékot. Feladta a leckét, de a finisben már-már élvezni is tudtuk a bolygóformálást. Ízelítőül csak annyit mondanánk, hogy négy órába telt a marsi légkör oxigénszintjét 14, a felszín vízborítottságát pedig 9 százalékosra emelni, miközben az átlaghőmérséklet a kezdő -30 fokról a kellemes +8 fokra nőtt.

De vissza a Földre, mert valakinek itt is jó

A Földnek megvannak a maga fura szabályszerűségei, például lovak támadnak meg ártatlan Sasvári Sándorokat, (és hogy erre mi lehet az okuk, azt meg is írtuk) de azért bolygónk végső soron minden eddig ismert helynél alkalmasabb az életre.

Pláne, ha az ember egy átlagos magyar focista. Akkor ugyanis – számoltuk ki a hét legtöbbet hivatkozott Qubit-cikkében az UEFA adatai alapján – bruttó 2,58 millió forintot keres havonta, cserébe derekas munkájáért, technikájáért, a futballálom megvalósításáért.

Tetszett a cikk? Szívesen olvasnál rendszeresen hasonlókat?
Kövess minket Facebookon!