Klímavédelmi össztűz zúdult a McDonald'sra, a KFC-re és a Burger Kingre is

Az összesen 6500 milliárd dolláros vagyont kezelő Aviva Investors, a BMO Global Asset Management és az Aegon Asset Management levélben szólította fel a portfóliójába tartozó legnagyobb gyorsétteremláncokat, hogy idén márciusig dolgozzák ki klímafenntarthatósági programjukat – adta hírül a BBC.

A címzettek között szerepelt a McDonald's, a Domino Pizza, a Burger King, a Chipotle Mexican Grill, a Wendy's, a Pizza Hut és a KFC is. A felszólításhoz mellékelt, tudományos érveket felsorakoztató FAIRR-jelentést a brit befektetési bankár és filantróp Jeremy Coller alapítványának kutatói állították össze. A 80 nagybefektető által szignált levél a 16 ország vezető mezőgazdaság-, társadalom- és orvostudományi kutatóit, valamint ökológusait tömörítő nemzetközi EAT Alapítvány – a Qubiten itt ismertetett – friss jelentésére hivatkozik. 

A Lancet folyóiratban is publikált helyzetértékelés szerint a Föld ökológiai stabilitását leginkább az emberiség fenyegeti, az emberiség végső pusztulásának elkerüléséhez pedig globális mezőgazdasági forradalmat kell végrehajtania. Ehhez a termelés és előállítás fenntartható hozamnövelése mellett a táplálkozást is radikálisan át kell alakítani, különben a túlélés csak hiú ábránd. 

Klímatudatos befektetők

„A befektetők egyre érzékenyebbek, elvárják, hogy az általuk finanszírozott élelmiszeripari szereplők az ellátási láncukban minimalizálják a hosszú távú környezeti kockázatokat” – idézi a BBC Eugenie Mathieu-t, a befektetői csoport zászlóshajójának számító Aviva Investors vezető elemzőjét.

A nemzetközi gyorsétterempiac legnagyobb, évi 570 milliárd dolláros forgalmat produkáló szereplőit a befektetők mindenekelőtt a globális édesvízkészlet éves hozamának 10 százalékát elhasználó állattenyésztési ágazat ökológiai lábnyomára figyelmeztették. 

Grafika: Qubit

Márciusig a gyorséttermeknek nem csak a vízfelhasználás fenntarthatóságát, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését is meg kell tervezniük. Ráadásul úgy, hogy a vállalati klímastratégiákat nyilvánosságra is kell hozniuk. Elsősorban azért, mert a piaci kockázatok elemzésében – különösen a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorban – már most is sarkalatos pont a klímaváltozás, az emelkedő globális átlaghőmérséklet és az édesvízkészletekhez való hozzáférés rövid-, közép- és hosszútávú kezelésének programja. 

Egy másik, 3200 millárd dolláros vagyont birtokló befektetői koalíció, amely a Schroderst, az Amundit és a HSBC-t is tagjai között tudja, az ENSZ decemberi katowicei klímacsúcsán az energiaipar szereplőit szólította fel a klímatudatos cselekvésre, valamint hasonló cselekvési tervek kidolgozására és közzétételére – írja a londoni Financial News. A tudományos érveket akkor is Coller alapítványa szállította.  

Reformkaják és fenntartható hamburgerek

A befektetői csoport nem a húsról óhajtja lenevelni a gyorséttermeket, illetve vendégeiket. Az általuk is hivatkozott EAT bolygódiétának (planetary diet) elnevezett, átlagosan napi 2500 kalóriás étrendben is szerepel marhahúsból készült hamburger, sertés- és baromfitermék, illetve hal is. Azonban mindenképpen el akarják érni, hogy a globális piaci szereplők olyan ellátási láncot dolgozzanak ki, amelyek az éttermeik helyi adottságainak figyelembevételével szerzik be az alapanyagokat, és a közvetlen, illetve tágabb környezetüket legkevésbé terhelően szervezzék munkafolyamataikat. 

A felszólítás mellékleteként elküldött FAIRR-jelentés felhívja a címzettek figyelmét arra is, hogy az egészségügyileg optimális fehérjebevitel nem csak húskészítményekkel oldható meg. Diófélékre és tejtermékekre – tejre, vajra, sajtokra – alapozva a húskészítmények java kiváltható, a növényi eredetű élelmiszerekkel kiegészítve pedig a gyorsételek piaca is fenntarthatóvá alakítható. 

A globális húsiparral az alábbi cikkeinkban foglalkoztunk korábban:

Belép a kávépiacra a Coca-Cola

A Coca-Cola rájött, hogy a koffeines italok piacán van valami, amire még nem tette rá a kezét: a kávé. A cég most ötmilliárd dollárért felvásárolta a Costa Coffee-t, a Starbucks legerősebb kihívóját.

Ola Rosling sztárstatisztikus kiderítette, hogy nem tudunk többet a majmoknál

Budapesten tartott előadást a Tények (Factfulness) című sikerkönyv társszerzője. A könyv és az előadás alapján a világ sokkal jobb hely, mint ahogy általában hisszük: a Nobel-díjas kutatók és a hétköznapi halandók is alapvetően el vannak tájolva a valósággal kapcsolatban. Tizenhárom egyszerű kérdésből a legtöbben alig néhányra tudják a választ.