Szándékosan fertőznének meg fiatal, egészséges önkénteseket az USA-ban, hogy előbb elkészüljön a vakcina

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

„Ebben a világjárványban olyan a helyzetünk, mint egy háborúban, ahol hosszú hagyománya van az egészségüket és életüket kockáztató, veszélyes küldetésekben részt vevő önkénteseknek, akik tudatában vannak a kockázatoknak, és hajlandók vállalni őket azért, hogy megmentsék mások életét” – ez áll abban az amerikai egészségügyi minisztériumnak és az élelmiszer- és gyógyszerfelügyeletnek, az FDA-nek címzett, április 20-án kelt levélben, amelyet 35 amerikai kongresszusi képviselő jegyez, köztük Bill Foster, aki eredetileg fizikus, és Donna Shalala, aki Bill Clinton elnöksége idején az USA egészségügyi minisztere volt.

A képviselők által felvetett javaslat szerint néhány száz fiatal, egészséges önkéntest szándékosan megfertőznének a koronavírussal, míg a kontrollcsoport tagjai placebót kapnának. Az ilyen, angolul challenge trialnek nevezett kísérletek hamarabb eredményre vezethetnek, mint a hagyományos, biztonsági okokból hosszadalmas klinikai kísérletek, és jelentős mértékben lerövidíthetik azt az időt, ami ahhoz kell, hogy a kutatók előálljanak a vírusfertőzést megakadályozó vakcinával. 

Ezt az időt az optimista becslések is másfél-két évre teszik, a javaslat beterjesztői szerint viszont az általuk felvetett módszerrel sokkal gyorsabban, akár 2-3 hónapon belül eredményre lehetne jutni. 

A 35 képviselő levele Bill Foster és Donna Shalala aláírásával

Etikus?

A javaslat számos etikai problémát felvet, elsősorban nyilván azt, hogy szabad-e szándékosan megfertőzni egészséges embereket, még ha az emberkísérletek alanyai tudatában vannak is a rájuk leselkedő, potenciálisan halálos kockázatoknak. 

A Vaccine folyóiratban ugyancsak április 20-án jelent meg egy a képviselői javaslatot támogató hangvételű cikk, amit Stanley Plotkin amerikai vakcinológus és Arthur Caplan bioetikus jegyez. Plotkinnak fontos szerepe volt abban, hogy a múlt század hatvanas éveinek végére sikerült előállni a rubeola elleni védőoltással, és azóta is gyógyszercégek tanácsadójaként tevékenykedik; Caplan a New York-i Egyetem Langdone Orvosi Központjának bioetika-professzora, számos rangos szakmai szervezet tagja és kitüntetettje, akit 2001-ben a USA Today az év emberének választott. 

Cikkükben, melynek címe: A rendkívüli betegségek rendkívüli megoldásokat követelnek, amellett érvelnek, hogy a challenge trial lehetőségét komolyan fontolóra kell venni, és több olyan esetet is idéznek, ahol az ilyen kísérletek fontos információhoz juttatták a kutatókat. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

„Az ilyen kutatások természetesen magukban hordozzák annak kockázatát, hogy az önkéntesek megbetegednek vagy meghalnak, és korábbi kutatások során is történtek halálesetek – írja Plotkin és Caplan. – Az ilyen kísérletek etikai vonatkozásai elsődleges fontosságúak és azonnali megvitatást igényelnek, csakúgy, mint az, hogy a szabályozó szervek elfogadják-e őket olyan lépésként, ami egy lehetséges vakcina vészhelyzetben való felhasználásához vezet.”  

A képviselői levél címzettjei, az USA egészségügyi minisztériuma és az FDA hivatalosan még nem reagáltak a felvetésre, de az utóbbi szervezet szóvivője, Michael Felberbaum a The Hillnek csütörtökön elküldött közleményében azt írta, hogy az FDA minden lehetőséget megvizsgál, ami elősegítheti a koronavírus-ellenes vakcina elkészültének felgyorsítását. A szóvivő hozzátette, hogy az önkénteseken végzett emberkísérletek olyan etikai és megvalósíthatósági kérdéseket is felvetnek, amelyeket állatkísérletekkel el lehet kerülni. 

Plotkin és Caplan szerint ugyanakkor „embereket szándékosan megbetegíteni normális esetben iszonyatos dolog, de önkénteseket bármilyen nyomás vagy kényszerítés nélkül arra kérni, hogy kockázatot vállaljanak, nem azt jelenti, hogy kihasználjuk őket, hanem azt, hogy az önzetlenségük révén előnyhöz jutunk. Több olyan személyről is tudunk, akik önként ajánlkoztak az ilyen kísérletekben való részvételre. Ahogy Shakespeare fogalmazott: »Ádáz betegségen ádáz gyógymód segít«”. (Arany János fordításában: „mert kétségb'esett/Nyavalyán kétségb'esett gyógyszer segít.”)

Igaz, Shakespeare Hamletjében Claudius azt is hozzáteszi: „Vagy éppen semmi”. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: