Szerdán új időszámítás veszi kezdetét az űrutazásban: a SpaceX először küld embereket az űrbe

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Május 27-én szerdán, magyar idő szerint 22 óra 33 perckor történelmi űrutazás veszi kezdetét. Bob Behnken és Doug Hurley ekkor indul a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amiben semmi újdonság nem lenne, ha nem ez jelentené az Elon Musk által alapított SpaceX 18 éves történetének első emberes küldetését; az első magáncég által gyártott űrhajó és rakéta segítségével végrehajtott űrutazást; valamint kilenc év óta az első olyan missziót, amikor az Egyesült Államok területéről lőnek fel űrhajósokat.

A Demo–2 nevű küldetés során Behnken és Hurley a floridai Kennedy Űrközpontból indul az ISS-re, a SpaceX által épített Crew Dragon kapszulában, a szintén Musk cégétől származó Falcon 9 hordozórakéta segítségével. Hogy meddig marad a két asztronauta az ISS fedélzetén, az csak később derül ki, és két tényezőn múlik: az űrhajó állapotán, valamint azon, hogy a NASA-nak mennyi ideig van szüksége a segítségükre az állomáson folytatott műveletekben. A Dragon részéről ez 119 napban van korlátozva, mert a hajó jelenlegi napelemei legfeljebb 120 napig működnek megbízhatóan.

Ahogy az a termékei külsejére is nagy hangsúlyt fektető Musk cégétől várható volt, a Crew Dragon űrhajósai teljesen új ruházatot is kapnak: oldschool szkafanderek helyett sokkal inkább sci-fibe illő, fehér-fekete űregyenruhát, ami illeszkedik a Crew Dragon dizájnjához. A Kennedy Űrközpont épületéből a 39-es indítóállásig vezető közel 15 kilométeres utat a történelmi jelentőségű furgon (Astrovan) helyett ezúttal egy fekete-fehér Tesla Model X hátsó ülésén teszi meg a két űrhajós.

Doug Hurley és Bob BehnkenFotó: NASA / Kim Shiflett

Az egyaránt katonai tesztpilótának kiképzett Behnken és Hurley is 2000-ben került a NASA-hoz, és mindketten kétszer jártak már az űrben az amerikai űrhivatal 1981-től 2011-ig zajló űrsiklóprogramjának keretében. A 49 éves Behnken 2008-ban és 2010-ben az Endeavour fedélzetén, a nála négy évvel idősebb Hurley pedig 2009-ben szintén az Endeavourrel, aztán a program legutolsó küldetésén, 2011-ben az Atlantis fedélzetén. 

A mostani küldetésre 2018 augusztusában jelölték ki őket. Ahogy Hurley nyilatkozta: „Bob és én gyakorlatilag együtt töltöttük az elmúlt két évet Kaliforniában, a SpaceX dolgozóival kéz a kézben dolgozva, hogy eljussunk idáig”.

A kilövés napjának eseményeit már el is próbálták vasárnap:

ISS → Hold → Mars

A szerdai tesztküldetés sikerétől függ, hogy a jövőben rendszeressé válhatnak-e a NASA és a SpaceX közös repülései – az első valódi emberes küldetés sorsáról csak akkor döntenek, ha Behnken és Hurley visszatérnek a Földre. A tervek szerint 2020 őszén induló Crew–1 legénysége három amerikai és egy japán űrhajósból áll majd, és ők már a Dragon egy újabb, akár 210 napig is keringeni képes változatán utazhatnak.

A NASA azóta nem küldött embert az űrbe amerikai területről, hogy 2011 júliusában megszüntette a Space Shuttle-programot, amelynek keretében 30 év alatt 135 küldetést indítottak Kennedy Űrközpontból. Az ISS-re küldött asztronauták az elmúlt kilenc évben Oroszországból indultak, és a NASA több mint 4 milliárd dollárt fizetett az oroszoknak azért, hogy a Szojuz-programban amerikai űrhajósokat is küldjenek az űrállomásra. A pénzügyi terhek és az amerikai-orosz kapcsolatok romlása arra késztette a NASA-t, hogy minél előbb újra a saját kezébe vegye űrhajósai sorsát, és erre a magánűrszektor elmúlt évekbeli fejlődése teremtett lehetőséget.

Két vállalat élvezi a NASA kitüntetett figyelmét: a SpaceX és a Boeing is több milliárd dollár értékű szerződést kötött az űrhivatallal, hogy megtervezzék, megépítsék és leszállítsák az emberes küldetéseket végrehajtó Commercial Crew Programhoz szükséges űrhajókat. Először 2017-re tervezték a program elindítását, de a két cég gyakran csúszott a határidőkkel, és az általában sikeres tesztek közé is becsúszott egy-két hiba.

A Falcon 9 hordozórakétára helyezett Crew Dragon űrhajót a kilövési pozícióba állítják a Kennedy Űrközpont 39-es indítóállomásán, a május 21-i előkészületek soránFotó: BILL INGALLS/AFP

A SpaceX 2019 márciusában hajtotta végre a Demo–1 küldetést, amelynek során az egyelőre személyzet nélküli Crew Dragon sikerrel kapcsolódott az ISS-hez, majd pár napon belül vissza is tért a Földre. Az űrhajó azonban egy hónappal később egy földi tesztelés során a SuperDraco mentőrakéták szivárgása miatt felrobbant, ezért a Demo–2-t is el kellett halasztani 2020-ra.

A Boeing újrahasználható űrhajója, a CST–100 Starliner tavaly decemberben csatlakozott volna az ISS-hez, de a kilövés után nem sokkal vissza kellett hívni, mert több különböző szoftverhiba miatt még az űrben megsemmisülhetett volna, így viszont legalább sikeresen landolni tudott az amerikai hadsereg új-mexikói támaszpontján. A próbaküldetést a tervek szerint idén októberben vagy novemberben ismétlik meg.

A Boeing, a NASA és az amerikai hadsereg együtt szabadította ki a Starlinert, miután 2019. december 22-én sikeresen visszatért egy sikertelen misszióbólFotó: AFP

A járvány nem szólhatott közbe, az időjárás még megteheti

A Musk által alapított SpaceX célja a kezdetektől az emberi űrutazás volt, ezért nagy szó, hogy annyi év után, amit műholdak pályára állításával és emberi személyzet nélküli küldetésekkel töltöttek a cég munkatársai, most végre valódi űrhajósokat indíthatnak útjukra. A szerdai tesztrepülés az első lépés a SpaceX nagyobb szabású tervei felé: a Crew Dragon az ISS-küldetések mellett az űrturizmus első számú járműve is lehet, míg a Starship nevű, fejlesztés alatt álló űrhajó és rakétarendszer a bolygóközi utazást is lehetővé tenné, és nagy szerepet játszhat a NASA Hold- és Mars-programjaiban.

Nem mindenki értett egyet azzal, hogy a NASA és a SpaceX úgy döntött: a koronavírus-világjárvány ellenére nem halasztja el a Demo–2 küldetést. „Nem vagyok biztos abban, hogy szükséges ennyi ember életét kockáztatni azért, hogy felküldjünk két embert oda, ahová húsz éve folyamatosan járunk” – mondta Lori Garver, a NASA igazgatóhelyettese áprilisban az Atlanticnek. A hivatal vezetője, Jim Bridenstine azonban a Twitteren jelezte, hogy „egyetlen vírus sem erősebb az ember felfedezési vágyánál”, míg arról, hogy Musknak mi volt a véleménye a járványügyi korlátozásokról, a Qubiten is beszámoltunk.

A NASA egyébként futó programjainak nagy részét elhalasztotta, felfüggesztette vagy a minimálisra lassította a járvány miatt, de a szerdai küldetés kivételt képez. Behnken és Hurley kontaktjait a lehető legkevesebbre korlátozták és monitorozták, míg azt a NASA és a SpaceX is jelezte, hogy a küldetést előkészítő alkalmazottak több műszakban váltják egymást, szigorúan betartják a távolságtartásra vonatkozó szabályokat, és arra kérik a környékbelieket, hogy kivételesen ne próbálják meg szabadtéren követni a kilövést, hanem legfeljebb otthonról figyeljék azt.

Doug Hurley és Bob BehnkenFotó: BILL INGALLS/AFP

Egyvalaki azonban biztosan a helyszínen tekinti meg a kilövést: a Fehér Ház pénteken jelentette be, hogy a látványosan hősies-hazafias akciókért rajongó amerikai elnök, Donald Trump szerdán a Kennedy Űrközpontba utazik, így Dwight D. Eisenhower, John F. Kennedy, Lyndon Johnson, Richard Nixon, Jimmy Carter, Bill Clinton és Barack Obama után ő lesz a nyolcadik elnök, aki tiszteletét teszi a floridai helyszínen.

Az időjárás azonban még közbeszólhat. A szombati előrejelzés szerint csak 40 százalék az esélye annak, hogy olyan idő lesz szerdán, ami lehetővé teszi a kilövést, az esős-felhős időjárás mellett akár villámlás is lehet 27-én – ebben az esetben három nappal elhalasztják az indítást.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: