Zsúfolt plázákban, istentiszteleteken, húsüzemekben és kórházakban adják át a vírust a szuperterjesztők

A járvány megfékezése után az egyik legfontosabb feladat, hogy elkerüljük a második hullámot és a vele járó újabb lezárásokat. A járvány letörésével időt is nyertünk, hogy jobban megismerjük a vírus terjedésének jellemzőit és az általa okozott betegségeket. Amikor márciusban Európa jelentős része bezárkózott, még csak távol-keleti adatok álltak rendelkezésre, mára ehhez csatlakoztak az európai, észak-amerikai és ausztrál megfigyelések is.

A megfigyelések közös pontja, hogy a fertőzések jellemzően zárt belső térben történnek, ahol az emberek hosszabb időt töltenek. Ezzel összecseng, hogy a járvány első 50 napjának adatai alapján Kínában azokban a városokban volt kevesebb eset a lokális járvány kitörésének első hetében, amelyek felfüggesztették a városon belüli tömegközlekedést, bezárták a szórakozóhelyeket és betiltották a nagyobb csoportosulásokat.

Több ország esetszámának és korlátozó intézkedéseinek elemzésével megállapítható, hogy a legnagyobb hatása az éttermek, szórakozóhelyek, boltok, edzőtermek bezárásának van, ezt követi a csoportosulások tiltása, a határok lezárása és a munkahelyek bezárása. Az iskolabezárások csekély hatással járnak.

A legtöbb fertőzés családon belül történik

Kína Hupej tartományon kívüli részében megfigyelt, legalább három megbetegedéshez vezető 318 gócpont elemzésével elmondható, hogy a legtöbb fertőzés a közvetlen vagy tágabb családban történik. Az otthoni fertőzések kiterjedése nem túl nagy (nem is lehet az), hiszen a kínai családok többségében egy gyerek van, és legfeljebb a nagyszülőkkel élnek egy fedél alatt.

Ráadásul a családon belül sem 100 százalékos a fertőzés átadása. Előfordul, hogy valaki rövidebb időt, néhány napot vagy akár csak órákat tölt együtt egy fertőzöttel, és elkapja a betegséget, de olyan eseteket is feljegyeztek, hogy valaki végig egy fertőzött mellett maradt, és nem fertőződött meg. A vírusfertőzés átadásának valószínűsége 10,5%, 11,2%, 16,2%, 16,3%, és 19,3%, különböző tanulmányok alapján. Ez jelenik meg a médiában úgy, hogy a vírus olyan „gyenge”, hogy még családon belül sem képes mindenkit megbetegíteni. A SARS-CoV-2 vírusnak nem a terjedési sebessége kiemelkedő, hanem a betegség súlyosságának lehetősége és halálozási rátája. Az egy nagyságrenddel magasabb, 10 százalékos halálozási rátát mutató 2003-as SARS járványban háztartáson belül 6,3 százalék volt az átadás valószínűsége, míg a kevésbé halálos H1N1-es világjárványban a mostanihoz közel hasonló értékeket mértek, a szezonális influenzánál pedig alacsonyabbat. Korábban sokakkal megtörténhetett már, hogy a nátha vagy az influenza a családja egyes tagjain átment, míg másokat érintetlenül hagyott. A koronavírus sem viselkedik másképp. Nem tudjuk, hogy az átadás körülményei vagy a szervezet egyéni ellenállóképessége milyen mértékben határozzák meg, hogy valaki megfertőződik-e, vagy sem.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

A családon belüli átadás másik általános jellemzője, hogy a gyerekek kisebb mértékben fertőződnek meg, mint a felnőttek: a fenti 10–20 százalék körüli általános valószínűség gyerekek esetében mindössze 4 százalék. Egy másik tanulmány azt találta, hogy a gyerekek csak olyan gyakran kapják el a vírust, mint a családdal nem együtt élő, közelebbi kapcsolatok. Ebben a tekintetben a koronavírus-járvány markánsan eltér az influenzajárványoktól, amelyek inkább hatnak a gyerekekre.

Családon belül ritkák a nagyobb kiterjedésű fertőzések. Ezekhez olyan nagyobb összejövetelek kellenek, mint temetések, esküvők, születésnapok. Elhíresült egy chicagói eset, ahol egy személy 16 másikat fertőzött meg egy temetésen és egy születésnapi összejövetelen, és a megbetegedettek közül hárman meg is haltak. Hongkongból egy 11 személy megfertőződését eredményező közös család ebéd esete ismert: az összesen 19 résztvevőből 11-en megfertőződöttek, azaz magasabb volt az átadás valószínűsége, mintha csak egy fedél alatt éltek volna.

A szuperterjesztő eseményeknél ismeretlenek is megfertőződhetnek

A kifejezetten nagy számú fertőzéssel járó szuperterjesztési események nem kimondottan családtagok között történnek, sőt nem is biztos, hogy a fertőzés ismerősök között megy végbe: elég, ha az érintettek ugyanazon a helyen tartózkodnak. Ezek az események lényegesen ritkábbak ugyan, mint a családon belüli fertőzés, mégis jelentősen hozzájárulnak a járvány terjedéséhez.

Az üzletek közül a sűrű tömeget eredményező plázák (például egy tiencsini bevásárlóközpont  [1]) lehetnek a gócpontok, vagy az olyan boltok, ahol eleve hosszabb időt töltenek a vásárlók: a  kínai turistacsoportokat kiszolgáló üzletekhez köthető egy 5 közvetlen és 3 másodlagos (fertőzöttek családtagjai) lokális fertőzési góc Szingapúrban. Az egyes boltokban órákat töltöttek a turisták, amíg az eladók különböző termékeket mutattak be nekik. A szupermarketek és más boltok esetében inkább a dolgozók vannak kitéve az egymás közötti fertőzésnek (példa egy szupermarket Liaocsengben és egy bolt Vencsouban).

A munkahelyek sokféleségüknél fogva nehezen általánosítható veszélyt jelentenek. A húsfeldolgozóüzemek például melegágyai a vírus terjedésének. Az USA 19 államában nagyjából 130 ezer embert foglalkoztató 115 üzemben 4913 fertőzött volt április végéig. Ezen munkahelyeken az emberek igen közel vannak egymáshoz és a fizikailag megerőltető munka következtében nehezen viselik a szájmaszkot, és a higiéniás körülmények sem mindig megfelelőek. Ezen kívül egy légterű nagyobb irodaépületből ismert tömeges fertőzés, ahol telefonos központ működött. Vitathatatlan, hogy itt is több ember beszélt egyszerre, hosszú időn keresztül. Érdekes, hogy a fertőzés lényegében egy emeletre korlátozódott az irodaházon belül, és annak is csak az egyik felére, tehát a közös légtér kulcsfontosságú a járvány terjedésében.

A beszéddel vagy szapora légzéssel járó zárt téri cselekvések vezetnek tömeges fertőzéshez

Több példa ismert, hogy valamilyen erősebb fizikai megterhelés vagy hosszabb beszéd / éneklés következtében fertőződtek meg emberek.

  • Egy amerikai kóruspróba résztvevőinek 86,7 százaléka elkapta a betegséget, ketten bele is haltak. A zömében idősebb tagok rövid időn belül kétszer is hosszú órákat gyakoroltak zárt térben.

  • Egy január harmadik hetében tartott szingapúri üzleti konferencia okozott hét közvetlen fertőzést és 13 másodlagosat.

  • Március elején a Biogen nevű gyógyszergyártó bostoni konferenciája vált szuperterjesztő eseménnyé: 99 fertőzés írható a számlájára.

  • Dél-Koreában a legnagyobb fertőzésgóc a Sincshondzsi egyházhoz köthető. Az egyház doktrínái szerint a betegeknek is kötelező a hosszú istentiszteletekre járni. Tegu városában az egyház titkolózó magatartása akadályozta az amúgy igen jól működő kontaktkövetést.

  • Egy frankfurti misén negyvenen kapták el a fertőzést.

  • Arkansas vidéki részén egy lelkész és felesége fertőzhetett meg 35 személyt a 92-ből akikkel különböző eseményeken kapcsolatban kerültek. Hárman bele is haltak a fertőzésbe, és további 26 fertőzést jegyeztek fel. A két eredeti vírusgazda 3-5 nappal később kezdett csak tüneteket mutatni, amikor be is zárták a templomot

  • Három ember fertőződött meg egy templomban, miután két vuhani lakos részt vett egy istentiszteleten.

  • Egy dél-koreai fitnesztovábbképzés 27 részvevőjéből nyolcat később fertőzöttnek találtak; ők további 112 fertőzésért felelősek tanítványaik és más kapcsolataik között. A továbbképzés intenzív, 4 órás edzést jelentett. A további edzések adatai alapján a résztvevők 26,3 százaléka fertőződött meg. Ugyanez a továbbadási valószínűség az edzők más kapcsolatai között 4,1 százalék volt.

Problémás továbbá minden olyan hely, ahol emberek össze vannak zárva egy légtérben.

  • Egy fürdőkomplexumban nyolcan betegedtek meg, miután egy fertőzött használta a létesítményt.

  • Egy francia síszálláson több család megfertőződött, és a fertőzést tovább is vitték különböző országokba.

  • 40 japán orvostanhallgató elment bulizni, 18 megfertőződött.

  • Egy tiroli hüttéhez köthető 4000 fertőzéses eset.

  • Egy alsó-szászországi étteremben 10 fertőzéses eset történt.

A kórházak gócponttá válhatnak

A fentiek elkerülhető veszélyforrások, szükség esetén bezárhatók, látogatásuk megtiltható. Nem mondható el ugyanez a kórházakról, ahol jellemzően a járvány elején történtek járványkitörések - Dél-Koreában például a kevés kiterjedt góc egyike egy gyeongsangbuk-do-beli kórház volt. Az USA-ban az első 10 COVID-19-cel diagnosztizált beteg, akiket súlyos tünetek esetén kórházban kezeltek, enyhe tünetek esetén otthon lábadoztak, összesen 445 másik emberrel került kapcsolatba. Közülük 54-en (12 százalék) fertőződhettek meg (ezt hívjuk közösségi terjedésnek), zömében kórházi dolgozók, illetve más, a kórházban tartózkodó betegek. A kórházak, ápolási intézmények és idősotthonok igen sok helyen gócpontokká váltak. Mivel ezen intézmények nem zárhatók be, nem üríthetők ki, így különösen vigyázni kell, hogy ne kerüljön be fertőzött, illetve kórházak esetén a fertőzés ne adódjon tovább. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a feltöltött védőfelszerelés-készletek remélhetőleg segítenek ebben.

Nem bizonyítható, hogy az iskolák bezárása lassította a járványt

A járvány kitörése után nem sokkal a legtöbb európai ország, így Magyarország is bezárta az iskolákat. Bár egyes országokban az elmúlt hetekben újranyitottak az oktatási intézmények, nálunk ez a félév a közvetlen oktatás újrakezdése nélkül fejeződött be. A gyerekek féltése érthető, és ha a SARS-CoV-2 valóban „csak olyan, mint egy influenza”, akkor az újranyitás elhalasztása megalapozott lenne, hiszen az influenzajárványok kezelésére az iskolabezárás hatásos módszerként ismert. A mostani járványban azonban az iskolákról mint lehetséges fertőzésgócpontokról kevés adat áll rendelkezésre, éppen azért, mert a legtöbb országban viszonylag hamar bezárták őket.

Az egyik részletesebb tanulmány az iskolabezárások hatásáról Ausztráliában készült. Tizenöt iskolában (általános iskola és gimnázium vegyesen) 9 diákjában és 9 dolgozójában mutatták ki a fertőzést, és az ő kapcsolataik elemzésével lehetett felmérni, hogy mennyire adták tovább a vírust az iskolában. Az iskolákban 863 közeli kapcsolatot vizsgáltak, amelyek közül 2 esetben volt kimutatható a fertőzés (egyikben aktív fertőzésként, a másikban utólagosan, antitestek alapján). Mindkét esetben diák kapta el a betegséget, egyik esetben feltehetőleg két diáktársától, akik fertőzöttek voltak, a másikban egy tanártól. Ez nem elhanyagolható, de igen alacsony átadási valószínűség. Egy másik példa a fent említett francia síszálláson megfertőzötteké: az egyetlen megfertőzött gyermek, aki egyébként 9 éves, később igen sok iskolás korúval került kapcsolatba, sőt enyhe tüneteket is mutatott, de a vírust mégsem nem adta tovább.

Mivel az egyes országok a saját lokális járványuk különböző fázisában intézkedtek az iskolabezárásról, így lehetőség adódik a hatások statisztikai elemzésére. Az iskolabezárások hatását feltérképezni hivatott tanulmány igen kevés olyan bizonyítékot talált, ami alátámasztaná a bezárások szükségességét. Lokális bezárásokra szükség lehet, de országosra nem, a távolságtartás biztosítására pedig más eszközök is bevethetők (felezett létszámú osztályok, eltolt szünetek, délelőtti-délutáni oktatás stb.).

Egy influenzajárványok tapasztalatait összegző tanulmány alapján az iskolabezárásoknak akkor van jelentős hatásuk, ha a reprodukciós ráta alacsony (R0<2) és, ha az átadás valószínűsége magasabb a gyerekek esetében, mint a felnőtteknél. A COVID-19 járvány esetében egyik feltétel sem áll fenn. A kezdeti reprodukciós rátát mindenütt 2 felett mérték (és lehet, hogy lényegeseb magasabb), illetve, ahogy korábban láthattuk, a gyerekek kis mértékben fertőződnek meg és kevéssé adják tovább a fertőzést.

A 2003-as SARS járvány kezelésében az iskolabezárásnak csekély hatása lehetett - nem figyeltek meg fertőzést iskolákban. Bár iskolabezárásokat elrendeltek, de viszonylag későn, és az oktatási intézmények nem alakultak gócponttá. A gyerekek valószínűleg nem szuperterjesztők.

A járvány terjedése és a társadalmi és gazdasági élet működésének kényes egyensúlya a „tánc”, amit addig kell folytatni, amíg elérhetővé nem válik a védőoltás. Ennek a táncnak a legfontosabb lépései a kiterjedt tesztelés és kontaktkövetés mellett a maszkviselés, illetve a szuperterjesztő események kerülése.

A szerző biológus kutató. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: