Egy frissen megjelent, de külső szakértők által még nem ellenőrzött tanulmány szerint azokon a területeken, ahol Dengue-járvány volt, a koronavírus kevesebb embert fertőzött meg és lassabban terjedt. Miguel Nicolelis, a kutatás vezetője szerint az is lassította a COVID-19 terjedését, ha valaki tavaly esett át a fertőzésen.

Nicolelis eredetileg nem a Dengue-láz és a koronavírus kapcsolatát kutatta, hanem a vírus brazíliai terjedését. Miközben azt vizsgálták, hogy hol alakultak ki az országban gócpontok (jellemzően az autópályák mentén), arra is rájöttek, hogy hol nem: ott, ahol korábban a Dengue-láz terjedt el. Miután összevetették a két betegség járványtérképét, Brazílián kívül is megvizsgálták a helyzetet, és az eddigi adatok alapján Latin-Amerikában, Ázsiában és az Indiai-óceán szigetein is lassabban terjedt a koronavírus ott, ahol a közelmúltban Dengue-járvány volt.

Hasonló tünetek, eltérő vírusok

A felfedezés azért is érdekes, mert a két betegséget két teljesen különböző vírus okozza, bár már korábban is megfigyelték, hogy a Dengue-lázzal fertőzötteknél előfordul, hogy fals pozitív eredményeket hoz, ha koronavírusra tesztelik őket. Ez azért is jelenthet problémát, mert a Dengue és a koronavírus-fertőzés kezdetben nagyon hasonló tünetekkel járhat, kezelésük viszont eltérő.

További közös pont a két betegség között az is, hogy hosszan elhúzódó rosszullétet okozhatnak: Paul Garner brit járványügyi szakértő, aki márciusban kapta el a covidot, éppen a Dengue-lázhoz hasonlította a tüneteit (az infektológus nem a levegőbe beszélt, hiszen korábban ezen a betegségen is átesett).

Maga a Dengue sem játék, Garner szerint „olyan, mintha az ember hat-kilenc hónapig behúzott kézifékkel vezetne”. A betegség másik magyar neve sem ígér sok jót, csonttöréses láznak is nevezik. A vírus a fertőzött Aedes aegypti vagy albopictus szúnyogok csípésével terjed, kiütéseket, lázat, hányást, ízületi és csontfájdalmakat okoz. A Dengue-lázat terjesztő szúnyogok négy különböző kórokozót is hordozhatnak, ezért egymás után többször is el lehet kapni a betegséget, az amerikai járványügy szerint az újabb fertőzés súlyosabb tüneteket is okozhat.

Nicolelis és kollégái szerint még akkor is valószínűtlen, hogy véletlen összefüggésről lenne szó a Dengue és a koronavírus-fertőzések között, ha figyelembe veszik a tesztek esetleges hibáit és a járványügyi szabályok betartását is. Ebben Brazília egyébként sem teljesít valami fényesen: annak ellenére, hogy az országban sorra dőlnek meg a negatív járványügyi rekordok, az elővigyázatossági intézkedéseket kevesen tartják be. Jair Bolsonaro elnök előszeretettel mutatkozik maszk nélkül, és gyakran hangoztatja, hogy a brazil immunrendszer legyőzi a koronavírushoz hasonló, szerinte jelentéktelen fertőzéseket.

Tartanak a káosztól

Annak ellenére, hogy a mostani felfedezés (vagy gyanú) Nicolelis szerint jó hír lehet, mert segíthet a vakcina fejlesztésében, a Dengue-láz és a koronavírus együttes jelenléte egészségügyi káoszt okozhat. Egy múlt héten megjelent indonéz kutatás szerint az országban regisztrált koronavírusos esetek 81 százaléka enyhe lefolyású volt, és a Dengue-lázhoz nagyon hasonló tüneteket mutatott, a már korábban említett fals teszteredmények pedig csak tovább rontanak a helyzeten. Indonéziában hivatalosan nem ismertek el olyan esetet, amikor a két betegséget összekeverték volna, de a tanulmány szerzői szerint a vizsgálati módszerek és tesztek sajátosságai miatt könnyen lehet, hogy több, Dengue-lázasként diagnosztizált beteg valójában az új koronavírust hordozta.

Ha a Dengue-láz valóban ad valamiféle védettséget a SARS-CoV-2 ellen, az némi megnyugvást hozhat annak a kétmilliárd embernek, akik olyan területeken élnek, ahol terjed a láz, a két betegség együttes jelenléte ugyanis beláthatatlan következményekkel járna. Mindeddig egyetlen olyan esetet írtak le részletesen, ahol mindkét vírus jelenlétét kimutatták egy beteg szervezetében a Réunion-szigeten, és bár ez némi bizakodásra adhat okot, a Dengue-láz szakértői azért továbbra is tartanak a koronavírustól.

Lehetnek további esetek

Annak ellenére, hogy egyelőre kevés ilyen eset ismert, nem zárható ki, hogy több is akadt belőlük: egyes kutatók szerint erre utal az is, hogy Ecuadorban és Peruban jóval több halálos áldozatról számoltak be, mint amennyiért a koronavírus tehető felelőssé. Egy pakisztáni kutatás több ilyen esetről is beszámol, itt 20 esetből ötben fedezték fel egyidejűleg mindkét vírus nyomát, igaz, a fals pozitív eredményekről szóló első, márciusi beszámolók után csak augusztus vége felé ismertettek több olyan esetet, amikor a PCR-teszt tévesen mutatta ki a SARS-CoV-2 jelenlétét.

A legnagyobb problémát az egészségügyi ellátórendszer korlátozott kapacitása jelenti: súlyos esetben a Dengue-láz még megfelelő kezelés mellett is 2-5 százalékban halálos lehet, ellátás nélkül viszont akár 20 százalékos mortalitással is járhat. A koronavírus miatt túlterhelt kórházakban nem biztos, hogy megfelelő ellátást kapnak a lázas betegek, a járványügyi hatóságok pedig energiájuk java részét a koronavírus elleni küzdelemre áldozzák.

Scott O’Neill, a World Mosquito Program igazgatója szerint az érintett országokban egészségügyi katasztrófához vezethet, ha a hiányos erőforrások miatt nem koncentrálnak továbbra is a Dengue-láz elleni fellépésre, két járvány egyidejű jelentlétét ugyanis aligha bírja ki az ellátás. O’Neill szerint ráadásul a Dengue-lázat terjesztő szúnyogok élőhelyeinek felszámolása is alábbhagyott, az ezt végző munkatársak egy része karanténba kényszerült, emellett pedig a lakosság is tart a koronavírustól, ezért Latin-Amerikában sokan nem hajlandók kórházba menni, ha elkapták a lázat, mert félnek a covidtól. Ez a kezelés nélküli 20 százalékos halálozási arány ismeretében már magában is elég aggasztónak tűnik.

Szúnyogűző kézfertőtlenítő

Ha Nicolelis gyanúja beigazolódik, és valóban hasznos lesz a vakcina létrehozásához, azzal talán a Dengue-láz elleni vakcinát is tökéletesíthetik: a jelenleg hozzáférhető vakcinát csak azoknak ajánlják, akik korábban már átestek a betegségen, az Egyesült Államokban pedig csak azoknak a 9 és 16 év közötti gyerekeknek, akik fertőzött területen élnek, és bizonyíthatóan átestek már a Dengue-lázon.

Tovább rontja az általános járványügyi helyzetet, hogy míg a koronavírus az eddigi adatok alapján leginkább az idősebbekre jelent halálos veszélyt, a Dengue-láz a 9 év alattiak körében szedi a legtöbb áldozatot. Az érintett országokban új járványügyi protokoll és új eszközök létrehozását sürgetik, külön nehézséget okoz például az, hogy a hosszabb időre elnéptelenedő közintézményeknél, például a bezárt iskoláknál akadálytalanul tenyésznek a szúnyogok, így a Dengue-helyzet is rosszabb lesz. Egy júniusban megjelent tanulmányban német, Srí Lanka-i és indonéz kutatók a ház körüli vizek ellenőrzését és rovarűző szerek használatát javasolják a lakosságnak, de a kettős járványveszély miatt felmerült a rovarűző kézfertőtlenítő gél használata és terjesztése is.

Amíg nincs oltás, az infektológusok többsége jobb híján a fokozott elővigyázatosságot javasolja, és a minél kiterjedtebb tesztelést: azzal, ha koronavírusos pácienseket tévesen diagnosztizálnak Dengue-lázzal, még jobban elszabadulhat a fertőzés, és a fals pozitív eredmények ellenére a két betegség hasonló kezdeti tünetei miatt is biztosabb eredményt ad a teszt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Jelentősen nőtt a halálozás kockázata a koronavírust és az influenzát egyszerre elkapók körében

Qubit.hu tudomány 2020. szeptember 22.

A brit közegészségügy kis mintás kutatásából az is kiderült, hogy a két vírus egyidejű fertőzésekor nagyobb volt a súlyos megbetegedés kockázata, de az influenzás betegek kisebb valószínűséggel kapták el a koronavírust.

A nyakunkon vannak a szúnyogok és a kullancsok terjesztette új járványok

Vajna Tamás tudomány 2019. augusztus 28.

Az utóbbi évtizedben több ízeltlábú faj elterjedése, szaporodási ciklusa és egyedsűrűsége megváltozott Magyarországon, ráadásul számos inváziós faj is megjelent. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának hétfői konferenciáján kiderült, milyen járványveszélyekkel fenyegetnek a csípőszúnyogok és a kullancsok, pontosabban az általuk hordozott állati és emberi kórokozók.

Nincs rá bizonyíték, hogy a szúnyog terjesztené az új koronavírust

Qubit.hu tudomány 2020. április 9.

A vírusnak óriási vállalkozás egy szúnyog gyomrából odáig eljutni, hogy a következő csípésnél már egy másik embert fertőzhessen meg. Szerencsére úgy tűnik, hogy a SARS-CoV-2 legalább erre nem képes.