A Dengue-láz védelmet adhat a koronavírus ellen, de nem jó hír, ha egyszerre bukkan fel a két betegség
Egy frissen megjelent, de külső szakértők által még nem ellenőrzött tanulmány szerint azokon a területeken, ahol Dengue-járvány volt, a koronavírus kevesebb embert fertőzött meg és lassabban terjedt. Miguel Nicolelis, a kutatás vezetője szerint az is lassította a COVID-19 terjedését, ha valaki tavaly esett át a fertőzésen.
Nicolelis eredetileg nem a Dengue-láz és a koronavírus kapcsolatát kutatta, hanem a vírus brazíliai terjedését. Miközben azt vizsgálták, hogy hol alakultak ki az országban gócpontok (jellemzően az autópályák mentén), arra is rájöttek, hogy hol nem: ott, ahol korábban a Dengue-láz terjedt el. Miután összevetették a két betegség járványtérképét, Brazílián kívül is megvizsgálták a helyzetet, és az eddigi adatok alapján Latin-Amerikában, Ázsiában és az Indiai-óceán szigetein is lassabban terjedt a koronavírus ott, ahol a közelmúltban Dengue-járvány volt.
Hasonló tünetek, eltérő vírusok
A felfedezés azért is érdekes, mert a két betegséget két teljesen különböző vírus okozza, bár már korábban is megfigyelték, hogy a Dengue-lázzal fertőzötteknél előfordul, hogy fals pozitív eredményeket hoz, ha koronavírusra tesztelik őket. Ez azért is jelenthet problémát, mert a Dengue és a koronavírus-fertőzés kezdetben nagyon hasonló tünetekkel járhat, kezelésük viszont eltérő.
További közös pont a két betegség között az is, hogy hosszan elhúzódó rosszullétet okozhatnak: Paul Garner brit járványügyi szakértő, aki márciusban kapta el a covidot, éppen a Dengue-lázhoz hasonlította a tüneteit (az infektológus nem a levegőbe beszélt, hiszen korábban ezen a betegségen is átesett).
Maga a Dengue sem játék, Garner szerint „olyan, mintha az ember hat-kilenc hónapig behúzott kézifékkel vezetne”. A betegség másik magyar neve sem ígér sok jót, csonttöréses láznak is nevezik. A vírus a fertőzött Aedes aegypti vagy albopictus szúnyogok csípésével terjed, kiütéseket, lázat, hányást, ízületi és csontfájdalmakat okoz. A Dengue-lázat terjesztő szúnyogok négy különböző kórokozót is hordozhatnak, ezért egymás után többször is el lehet kapni a betegséget, az amerikai járványügy szerint az újabb fertőzés súlyosabb tüneteket is okozhat.
Nicolelis és kollégái szerint még akkor is valószínűtlen, hogy véletlen összefüggésről lenne szó a Dengue és a koronavírus-fertőzések között, ha figyelembe veszik a tesztek esetleges hibáit és a járványügyi szabályok betartását is. Ebben Brazília egyébként sem teljesít valami fényesen: annak ellenére, hogy az országban sorra dőlnek meg a negatív járványügyi rekordok, az elővigyázatossági intézkedéseket kevesen tartják be. Jair Bolsonaro elnök előszeretettel mutatkozik maszk nélkül, és gyakran hangoztatja, hogy a brazil immunrendszer legyőzi a koronavírushoz hasonló, szerinte jelentéktelen fertőzéseket.
Tartanak a káosztól
Annak ellenére, hogy a mostani felfedezés (vagy gyanú) Nicolelis szerint jó hír lehet, mert segíthet a vakcina fejlesztésében, a Dengue-láz és a koronavírus együttes jelenléte egészségügyi káoszt okozhat. Egy múlt héten megjelent indonéz kutatás szerint az országban regisztrált koronavírusos esetek 81 százaléka enyhe lefolyású volt, és a Dengue-lázhoz nagyon hasonló tüneteket mutatott, a már korábban említett fals teszteredmények pedig csak tovább rontanak a helyzeten. Indonéziában hivatalosan nem ismertek el olyan esetet, amikor a két betegséget összekeverték volna, de a tanulmány szerzői szerint a vizsgálati módszerek és tesztek sajátosságai miatt könnyen lehet, hogy több, Dengue-lázasként diagnosztizált beteg valójában az új koronavírust hordozta.
Ha a Dengue-láz valóban ad valamiféle védettséget a SARS-CoV-2 ellen, az némi megnyugvást hozhat annak a kétmilliárd embernek, akik olyan területeken élnek, ahol terjed a láz, a két betegség együttes jelenléte ugyanis beláthatatlan következményekkel járna. Mindeddig egyetlen olyan esetet írtak le részletesen, ahol mindkét vírus jelenlétét kimutatták egy beteg szervezetében a Réunion-szigeten, és bár ez némi bizakodásra adhat okot, a Dengue-láz szakértői azért továbbra is tartanak a koronavírustól.
Lehetnek további esetek
Annak ellenére, hogy egyelőre kevés ilyen eset ismert, nem zárható ki, hogy több is akadt belőlük: egyes kutatók szerint erre utal az is, hogy Ecuadorban és Peruban jóval több halálos áldozatról számoltak be, mint amennyiért a koronavírus tehető felelőssé. Egy pakisztáni kutatás több ilyen esetről is beszámol, itt 20 esetből ötben fedezték fel egyidejűleg mindkét vírus nyomát, igaz, a fals pozitív eredményekről szóló első, márciusi beszámolók után csak augusztus vége felé ismertettek több olyan esetet, amikor a PCR-teszt tévesen mutatta ki a SARS-CoV-2 jelenlétét.
A legnagyobb problémát az egészségügyi ellátórendszer korlátozott kapacitása jelenti: súlyos esetben a Dengue-láz még megfelelő kezelés mellett is 2-5 százalékban halálos lehet, ellátás nélkül viszont akár 20 százalékos mortalitással is járhat. A koronavírus miatt túlterhelt kórházakban nem biztos, hogy megfelelő ellátást kapnak a lázas betegek, a járványügyi hatóságok pedig energiájuk java részét a koronavírus elleni küzdelemre áldozzák.
Scott O’Neill, a World Mosquito Program igazgatója szerint az érintett országokban egészségügyi katasztrófához vezethet, ha a hiányos erőforrások miatt nem koncentrálnak továbbra is a Dengue-láz elleni fellépésre, két járvány egyidejű jelentlétét ugyanis aligha bírja ki az ellátás. O’Neill szerint ráadásul a Dengue-lázat terjesztő szúnyogok élőhelyeinek felszámolása is alábbhagyott, az ezt végző munkatársak egy része karanténba kényszerült, emellett pedig a lakosság is tart a koronavírustól, ezért Latin-Amerikában sokan nem hajlandók kórházba menni, ha elkapták a lázat, mert félnek a covidtól. Ez a kezelés nélküli 20 százalékos halálozási arány ismeretében már magában is elég aggasztónak tűnik.
Szúnyogűző kézfertőtlenítő
Ha Nicolelis gyanúja beigazolódik, és valóban hasznos lesz a vakcina létrehozásához, azzal talán a Dengue-láz elleni vakcinát is tökéletesíthetik: a jelenleg hozzáférhető vakcinát csak azoknak ajánlják, akik korábban már átestek a betegségen, az Egyesült Államokban pedig csak azoknak a 9 és 16 év közötti gyerekeknek, akik fertőzött területen élnek, és bizonyíthatóan átestek már a Dengue-lázon.
Tovább rontja az általános járványügyi helyzetet, hogy míg a koronavírus az eddigi adatok alapján leginkább az idősebbekre jelent halálos veszélyt, a Dengue-láz a 9 év alattiak körében szedi a legtöbb áldozatot. Az érintett országokban új járványügyi protokoll és új eszközök létrehozását sürgetik, külön nehézséget okoz például az, hogy a hosszabb időre elnéptelenedő közintézményeknél, például a bezárt iskoláknál akadálytalanul tenyésznek a szúnyogok, így a Dengue-helyzet is rosszabb lesz. Egy júniusban megjelent tanulmányban német, Srí Lanka-i és indonéz kutatók a ház körüli vizek ellenőrzését és rovarűző szerek használatát javasolják a lakosságnak, de a kettős járványveszély miatt felmerült a rovarűző kézfertőtlenítő gél használata és terjesztése is.
Amíg nincs oltás, az infektológusok többsége jobb híján a fokozott elővigyázatosságot javasolja, és a minél kiterjedtebb tesztelést: azzal, ha koronavírusos pácienseket tévesen diagnosztizálnak Dengue-lázzal, még jobban elszabadulhat a fertőzés, és a fals pozitív eredmények ellenére a két betegség hasonló kezdeti tünetei miatt is biztosabb eredményt ad a teszt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
