Ha a moziknak nem is kedvezett, izgalmas dokumentumfilmekben gazdag év volt 2020, amelynek legnagyobb sikerdoksijai egy excentrikus nagymacska-szaporító showmanről, egy kosárlabdahős legendás szezonjáról, egy katasztrófához vezető korrupciót feltáró újságírókról, valamint David Attenborough életéről és leendő hagyatékáról szóltak.

Bár utóbbi már jobban illeszkedik a Qubit tematikájába, a BBC-ikonon túl is voltak olyan érdekes és méltó módon feldolgozott történetek, amelyek lapunk profiljába vágnak – ezek közül mutatunk most be hét kihagyhatatlan darabot.

Spaceship Earth

link Forrás

A történelem egyik legambiciózusabb és legnagyobb érdeklődéssel kísért tudományos projektje, a Bioszféra 2 nem véletlenül mozgatta meg a tömegek fantáziáját. Az, hogy nyolc ember két évre beköltözött egy hatalmas búra alá az arizonai sivatagban, hogy kiderítse, reprodukálható-e a Föld természetes ökoszisztémája, és megvalósítható-e annak fenntartása akár egy másik bolygón, maga volt a tökéletes posztapokaliptikus valóságshow. Hogy tudományos szempontból a legfontosabb előrelépés volt-e a Holdra szállás óta, vagy csak egy ökohippi szekta látványos színjátéka, arról az elejétől kezdve megoszlottak a vélemények.

Matt Wolf dokumentumfilmjében azoknak is új életre kel a Bioszféra 2, akik már betéve ismerik a projekt történetét. Tévébejátszások, korabeli és új interjúk, valamint a búra alá telepített esőerdőben, óceánban vagy sivatagban készített, sosem látott felvételek mutatják be a kísérlet minden elemét: a környezetvédő hippik és a profitot vadászó bankárok összecsapását a magánfinanszírozású projekt vezetőségében; az összezártság, a kalóriaszegény étrend és az oxigénhiányos környezet hatásait a csoportra, illetve az ezek viharában végzett komoly kutatásokat.

Itt nézhető: Amazon

High Score (Rekord)

link Forrás

A Netflix 6 részes videojáték-történelmi sorozatával kapcsolatban azt a kritikát szokás felhozni, hogy fontos állomásokat hagy ki a számítógépes és konzolos játékok aranykorából, ami tény és való, ellenben amit megmutat belőle, az felbecsülhetetlen. Korabeli futurisztikus konzolreklámok, zsúfolt koleszszobákra emlékeztető programozói és hackerműhelyek, és a (japán és amerikai) videojáték-birodalmak felemelkedése a nyolcvanas évek őrületében, amikor a öltönyös menedzserek helyett rocksztár-életmódot folytató hobbifejlesztők határozták meg az irányvonalakat.

Hatszor 30-40 percben nem lehet csodát tenni, de az archív felvételek és a friss interjúk rengeteg érdekességgel szolgálnak a legendás játékok készítéséről Space Invaderstől Pac-Manig, Mariótól Sonicig, Ultimától Mortal Kombatig. És hogyan lehetne kihagyni valamit, aminek egyik jelenetében a legendás (a korábban a Qubit által is meginterjúvolt) John Romero, a Doom, a Quake és a Wolfenstein 3D atyja egy láncfűrésszel a kezében szaladgál a kertjében?

Itt nézhető: Netflix

Feels Good Man

link Forrás

Régi és unalmas szöveg, hogy az interneten minden lehetséges, de idáig mégis csak nagyon kevés film tudta ezt olyan érzékletesen bemutatni, mint a híres mémbéka, Pepe történetét feldolgozó Feels Good Man (a 444.hu kritikája itt olvasható). Arthur Jones filmjének sikere nemcsak azok számára köti össze a magát képregénykarakterből neonáci kabalává és hivatalos gyűlöletjelképpé kinőtt béka útjának állomásait, akik már valamennyire képben voltak Pepével kapcsolatban, hanem úgy szemlélteti a mémkultúra, a társadalmi frusztrációk és a politikai szélsőségek felemelkedésének összefüggéseit, hogy azok is megértsék, akik a 4chanről még csak nem is hallottak.

A filmből kiderül, hogy Matt Furie, a San Franciscó-i rajzoló naivan követte végig, ahogy a MySpace-re feltöltött, magát összepisilő béka megtapasztalta az internetkultúra kifürkészhetetlen útjait: horogkereszteket aggattak rá, az önjelölt számkivetettek fórumának (4chan) első számú ikonja lett, majd amikor Furie megpróbálta helyreállítani Pepe renoméját, még tovább durvult a helyzet, és magával a szélsőjobbos konteócsászárral, Alex Jonesszal keveredett jogi csatába. A fordulatos történetet Furie karikatúraszerű alakja és a látványos Pepe-animációk teszik még nagyobb élvezettel nézhetővé.

Itt nézhető: Amazon

Kiss the Ground (Becsüld meg a Földet)

link Forrás

Ritkán sül ki bármi jó abból, ha aktivisták készítenek dokumentumfilmet, de ha informatívan, érthetően és filmként is élvezhetően mutatnak be egy problémát, netán még valamilyen megoldást is felvillantanak rá, mindig becsúszhat egy-egy kivétel. A Kiss the Ground gyakorlatilag a talajmegújító mezőgazdaság propagandafilmje, ami arról mesél, hogy az emberiség hogyan tette tönkre a termőföldet, hogyan járult hozzá tevékenységeivel a Föld elsivatagosodásához, és mi lehet az az egyszerű módszer, amivel ezt meg lehet állítani.

A minimális talajművelés, a szántás teljes tiltása, a talajtakarás vagy a holisztikus legelés olyan lehetőségek – mondja a filmet narráló Woody Harrelson, és miért ne hinne az ember Woody Harrelsonnak –, amelyekkel a talaj javítása mellett a klímaváltozás hatásait is mérsékelni lehetne (köszönhetően a talaj szénmegkötő tulajdonságának), számos más globális válság megoldása előtt kinyitva a kaput. Hatásvadászat és pozitív vájbok felsőfokon, de ilyen fontos téma mellett kit érdekel – hátha így több emberhez jut el.

Itt nézhető: Netflix

The Social Dilemma (Társadalmi dilemma)

link Forrás

Fontosabb film, mint amennyire jó, és ha a gonosz technológiáról való tudásunkhoz kevés is a hozzáadott értéke, tény, hogy a megfigyelési kapitalizmusról ilyen hatásos és követhető mozgóképes összefoglaló még nem született. A techcégek, a social platformok és az internetes hirdetésekkel bármilyen kapcsolatban álló vállalatok adatgyűjtési gyakorlata ma már nem okoz meglepetést, a felhasználók képernyőfüggésének növelése is legfeljebb gyengén titkolt cél, a közösségi média társadalomformáló és -bomlasztó hatását pedig szintén egyre többen kezdik felismerni és elemezni.

Persze mindez furcsa hatást kelt a Netflixen, ahol a felhasználói adatok alapján kalibrált mesterséges intelligencia ömleszti az addiktív tartalmakat az ember elé, de ezt a PR-osok talán még el is tudják adni valamiféle poszt-öniróniának. A Facebook és az internet szabadságharcosai természetes mindent cáfolnak, és az is csak a kognitív disszonanciát növeli, ha a film megtekintése után ugyanúgy az okostelefonjaink rabjai maradunk, de ahogy mondani szokás: az első lépés a probléma felismerése – és ebben sokaknak segíthet a Social Dilemma.

Itt nézhető: Netflix

Fireball: Visitors from Darker Worlds (Tűzgolyók: Látogatók a sötétből)

link Forrás

Werner Herzog ugyan leforgat még időnként egy-egy játékfilmet mutatóba, de a 2010-es évek kezdete óta már elsősorban dokumentaristának számít. A német rendező, akinek narrációja ezer közül is felismerhető, szerencsénkre nemcsak az álmaikat kergető őrült főhősök, hanem a természet és a tudomány rabja is, így készített már dokumentumfilmet jégvilágról, barlangrajzokról, mesterséges intelligenciáról és vulkánokról is – most a meteoritokon volt a sor. Illetve a Földbe csapódó idegen testek különböző hatásairól: hogyan alakították a bolygó felszínét, hogyan rögzültek a katasztrófák az egyes kultúrákban, és milyen jelentősége van az állandó fenyegetésnek, hogy bármikor jöhet valami föntről, ami véget vet mindennek.

Az utazás során eljutunk a kötelező dinoszauruszoktól a majákon át egy kráter köré berendezkedett ausztrál törzsig, de a mekkai Kába-kő, valamint egy történelmi jelentőségű, 1492-ben becsapódott elzászi meteorit is terítékre kerül – a játékfilmes múlt pedig kifejezetten jól jön Herzognak, amikor olyan témákat kell érzékletesen átadnia, mint a kvázikristályok kialakulása. A meditatív, alanyait saját környezetükben bemutató film a hatásvadászatra hajlamos Netflix-doksik szöges ellentéte, de a hitelességre nehéz panaszkodni, amikor az egyik szakértőjét úgy mutatja be a rendező, mint „az utolsó polihisztorok egyike”.

Itt nézhető: Apple TV+

Totally Under Control

link Forrás

A koronavírus-válságról valószínűleg készül majd még ennél jobb film is, sőt a vuhani lezárásról készült 76 Days című filmet már most annak mondják, de az Magyarországról még nem elérhető. Addig viszont be kell érnünk a műfaj egyik legnagyobb nevének számító Alex Gibney hideg profizmusával: az amerikai elnökválasztás előtti hetekre időzített film a Trump-kormány hanyag és hazug járványügyi tevékenységére koncentrál, amely nemcsak az egészségügyre rótt a kelleténél nagyobb terhet, emberéleteket követelve, hanem tovább szította az agyonpolitizált társadalmi feszültségeket is.

„A szakértői tanácsok figyelmen kívül hagyása hazafias cselekedetté vált” – foglalja össze a talán Magyarországon sem ismeretlen jelenséget Gibney. A híradásokból kölcsönzött képek eseményeinek többségét jól ismerjük, de a címhez is kölcsönzött idézet (amit Trump még 2020 januárjában mondott a járványról) és a többi politikai szlogen hátterében rejlő részletek segíthetnek jobban eligazodni a nemcsak Amerikára, hanem a világ nagy részére jellemző járványügyi problémák káoszában.

Itt nézhető: Amazon