Biztosan bankot robbant, aki idejében bevásárolt a Pfizer és a Moderna részvényeiből?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

2020 végére legalább két olyan koronavírus-vakcina összeállt, amely néhány héten belül kereskedelmi forgalomba kerülhet. December 8-án be is adták az első koronavírus elleni oltást Coventryben, a vakcinát fejlesztő amerikai-német Pfizer/BioNTech pedig büszke lehet, ahogy a többi gyógyszercég is, amelynek sikerült hatásos oltóanyag mögé beállnia – hiszen egy év alatt összejött, ami régebben évtizedekbe telt. Joggal merül fel a kérdés, vajon bankot robbant-e, aki idejekorán a big pharma sikerére fogadott a tőzsdén. 

Tavaly őszi tőzsdei bevezetésük óta egyszer sem értek olyan sokat a BioNTech részvényei, mint kedden (128,11 dollár), amikor beadták az elsőt a cég nevéhez fűződő vakcinából. A sikeres oltás mögött álló másik cég, a tőzsdei veterán Pfizer részvényei is éves csúcsot értek el a nagy napon, és szerdán még egy kicsit drágultak is (42,64 dollárra). 

A rivális oltásfejlesztő amerikai Moderna is szűk hároméves tőzsdei történetének legmagasabb árfolyamát érte el a nagy oltássiker napján, de a cég teljes 2020-as éve óriási tőzsdei sikertörténet volt, több mint 700 százalékos árfolyam-növekedéssel. (Tavaly december 10-én egy Moderna-részvény 18,87 dollárt ért, idén december 9-én, szerdán 170,39 dolláron tetőzött, igaz, a nap végi zárásra 156,59 dollárra esett vissza,)

A harmadik versenytárs, a brit-svéd AstraZeneca részvényárfolyama viszont egészen más mintát mutat. Bár lassú emelkedésben van december eleje óta (kedden 54,72 dolláron állt), még az elmúlt egy hónapban is volt ennél magasabb, a hároméves csúcsot pedig még 2020 júliusában érte el, amikor az Oxfordi Egyetem által fejlesztett vakcinájukról biztató hírek érkeztek.

A vakcinafejlesztésbe beszálló gyógyszeripari cégek a jelenleg legégetőbb közegészségügyi igényt szolgálják ki, piacuk az egész világ, emellett pedig részvénytársaságok, profitot kell garantálniuk a részvényeseiknek. De vajon hogyan alakul hosszabb távon a COVID-19 elleni oltások piaca? Úgy tűnik, a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek első látásra tűnik.

Önmagában az oltás nem nagy biznisz

A vakcinákon nem lehet sokat keresni, mint a gyógyszereken. A világjárvány előtt a globális oltáspiac 24 milliárd dollárt tett ki évente, ami csak töredéke a becslések szerint 1 billió dollár évi bevételt termelő teljes gyógyszerpiacnak. Az influenzaoltások világpiaca 4 milliárd dolláros, ebből a legnagyobb szereplő, a Sanofi egymilliárd dollárral részesül.

A COVID-19 esetében ráadásul jelentős nyomás nehezedik a cégekre, hogy alacsonyan tartsák az oltás árát, emiatt is kötelezték el magukat a gyártók, hogy az első néhány millió vakcinát csökkentett áron szállítsák. A csökkentett ár az AstraZeneca esetében adagonként 3 dollárt, míg a Modernánál 25-37 dollárt jelent.

Óriási profitot tehát éppen a koronavírus-oltásból egyelőre nem remélhetnek a vakcinaversenyben győztes gyógyszercégekre fogadó részvényesek – igaz, nehezen számszerűsíthető az a presztízs, amit a világjárványnak remélhetőleg véget vető vállalatokat övezi az áttörés miatt. A GDP Advisors nevű amerikai tanácsadó cég elnöke, Seth Denson szerint jelentősen növelheti márkaértékét az a gyógyszercég, amelyik először rukkol elő az oltással. Mint mondta, „a Pfizer egy csapásra Amerika legkedveltebb márkái közé került, ez a cég lett a gyógyszeripar McDonald’s-a”. A gyártók nem kérnek annyit a vakcináért, amennyit kérhetnének, mert ez a frissen nyert presztízs könnyen köddé válhat, ha az oltóanyag túl drága ahhoz, hogy akár magánemberek, akár kormányok megvásárolják.

A vírus viselkedésétől függ, mennyit fialhat a koronavírus-vakcina

Az influenza elleni oltásokénál is nagyobb piachoz tehát kisebb haszonkulcs járul, legalábbis kezdetben. Ezt is figyelembe véve szakértők 10 milliárd dollárra becsülik a koronavírus-vakcinából származó éves bevételeket, egészen addig, amíg a közegészségügyi fenyegetés meg nem szűnik, ami akár évekbe is telhet. A viszonyítás kedvéért: egyetlen gyógyszercég (az amerikai Merck), egyetlen gyógyszerrel (a daganatos betegségekre alkalmazott Keytrudával) több mint 7 milliárd dollár bevételt szerez évente.

A gyógyszercégekre nehezedő nyomás valószínűleg enyhül majd, amint elegendő embert átoltottak, és a világjárvány véget ér. Egyelőre elképzelni is alig lehet, hogyan alakul majd a világjárvány utáni időszak: lehetséges, hogy a vírus évekig garázdálkodik még, így a vakcina iránti igény is fennmarad. De az is előfordulhat, hogy az immunitás elég nagy lesz ahhoz, hogy a vírus terjedése jelentősen csökkenjen – ebben az esetben jóval kevesebb oltásra lesz szükség.

A Mizuho Securities japán befektetési bank elemzője szerint a Pfizer 2020-ban 875 millió dollár bevételre tehet szert a koronavírus-oltásokból, 2021-ben pedig már 7,25 milliárdot. Ezután pedig attól függően alakulhat évi 700-800 millió dollár körül a vakcinákból származó bevétele, hogy mennyire lesz még igény az oltásra. 

A egészségügyi befektetésekben utazó Loncar Investments arra számít, hogy a vakcina még évekig, sőt évtizedekig jövedelmezhet az érintett cégeknek. Ebbe a kérdésbe azonban a járványügyi szakértőknek is bőven van beleszólásuk, és például az SVB Leerink amerikai befektetési bank által bevont orvosszakértő szerint a COVID-19 nem válik olyan szezonális járvánnyá, népbetegséggé, mint a megfázás vagy az influenza. Az orvos arra is felhívta a befektetők figyelmét, hogy nagyon-nagyon kevésszer fordult elő újrafertőződés a járványban (még ha a hírekbe ezek rendre be is kerülnek), ami arra utal, hogy mégiscsak működik a természetes immunitás is.

Könnyen lehet, hogy a nagy gyógyszercégek, amelyek rövid távon nem a koronavírus-vakcinából fognak még jobban meggazdagodni, középtávon arathatják le a mostani erőfeszítések profitját, amikor a világjárványhelyzet már nem áll fent, de a vírus még jelen van. Akármilyen hosszú ideig tart is majd ez a posztpandémiás időszak, az biztos, hogy a gyógyszercégek akkor vezérelhetik feljebb az árakat, ha már nem lesz létfontosságú cikk a koronavírus-vakcina.

A túl nagy piac előnyei és hátrányai

A helyzet további érdekessége, hogy alighanem mindhárom oltásnak megfelelő méretű piaca lesz, nemcsak azért, mert a beoltandó emberek tömege óriási, hanem azért is, mert tárolásuk, szállításuk eltérő infrastruktúrát igényel. Például azokban a meleg éghajlatú, fejlődő országokban, ahol nem áll rendelkezésre a Pfizer-vakcina igényeinek megfelelő –70 fokos hűtőrendszer, de még a Moderna-féle oltások tárolására alkalmas –20 fokos sem, értelemszerűen az AstraZeneca oltóanyaga tarol majd.

Christopher Snyder, a Dartmouth College közgazdász professzora szerint az egész Földet magába foglaló piacból még egy kis szeletet uralni is annyira jövedelmező lehet, hogy nemcsak a felsorolt vállalatoknak térül meg bőségesen a vakcinák kifejlesztésébe fektetett pénz, hanem még azoknak a cégeknek is megéri folytatni a kísérletezést, amelyek csak negyedik-ötödik-hatodikként futnak majd be koronavírus-oltásukkal.

Igen ám, de a piac mérete hátrányokkal is jár. Szakértők szerint a milliárdnyi vakcina célba juttatása egészen elképesztően komplex feladat: az ellátási lánc tagjai a helyi, állami és szövetségi hatóságok, a kórházak, a gyógyszertárak és a rendelők, nem beszélve az üzletbe bevont gyógyszer-logisztikai cégekről, mint például a texasi McKesson. Ráadásul ezúttal nem milliókhoz, hanem milliárdokhoz kell eljuttatni az oltást, hiszen szakértők szerint a népesség 60-80 százalékát kellene beoltani a nyájimmunitás kialakulásához. Emellett személyenként két dózisra van szükség, amelyeket néhány hét különbséggel kell beadni. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy az amerikai gyógyszercégek, a Moderna és a Pfizer esetében a kiszállítás folyamata a járványügyi hatóságnál, a CDC-nél kezdődik. Összességében úgy tűnik, hogy az ellátási nehézségek áthidalása hónapokat, ha nem éveket vesz majd igénybe. 

Andrey Zarur, a COVID-19 elleni oltás gyártási megoldásain dolgozó Greenlight BioSciences vezérigazgatója szerint egyszerűen „nincs megfelelő infrastruktúra ahhoz, hogy naponta százmillió embert beoltsanak”. A Pfizernek ráadásul százmillióról ötvenmillióra kellett csökkentenie a legyártani tervezett vakcinák mennyiségét novemberben, mert tovább tartott a szükséges nyersanyagok beszerzése, mint várták. 

Az Egyesült Államokban a következő lépésekből áll az oltások kiosztásának folyamata:

  • az oltóhelyek (patikák, rendelők, kórházak) belépnek a CDC vakcinaelosztási programjába;
  • a program biztosítja, hogy elegendő személyzet, hely és megfelelő felszerelés legyen ezeken a helyeken kisebb tömegek beoltásához;
  • az oltóhelyek kérelmezik a koronavírus-vakcinákat, amit többnyire az egészségügyi minisztériumon keresztül tehetnek meg;
  • a tisztviselők igazolják, hogy az oltóhely engedélyezett, ez után a kérelem a CDC-hez kerül;
  • a CDC célba juttatja a szükséges mennyiségű oltóanyagot.

Az utolsó pont megvalósítása még az Egyesült Államokon belül sem lesz egyszerű a szállító és raktárcégeknek. A már említett McKessont a CDC augusztusban bízta meg, hogy szálljon be az oltáslogisztikába, ez a vállalat pedig a UPS, a DHL és a FedEx szállítócégekre támaszkodhat.

Azt már tudjuk, hogy a legtöbb ország hatóságai az egészségügyi dolgozók és a fertőzés kockázatainak jobban kitett felnőttek (idősek, krónikus betegek) beoltását tartják elsődlegesnek. Azt azonban a szakértők is csak találgatják, vajon mikor juthatnak oltáshoz az egészségesebbek és fiatalabbak. A Loncar Investments szerint az USA-ban jövő nyárra sikerül beoltani a népesség nagy részét, míg a tanácsadással és kutatással foglalkozó Robo Global szakértője szerint ez 2022-ig is eltarthat. Mindez persze attól is függ, sokan lesznek-e, akik inkább nem kérnek az oltásból, illetve hogy hányféle oltóanyagot sikerül még engedélyeztetni a Pfizerén kívül.

Az amerikai cégekhez kötődő vakcinák jelentős hűtést is igényelnek, a Modernáé 30 napig elvan egy normál mélyhűtőben is, lefagyasztva hat hónapot bír ki, ha felolvasztják, 12 órán belül be kell adni. Ez olyan logisztikai kihívás, hogy a Modernának több fagyasztottáru-szállítással foglalkozó külső céget kell bevonnia a folyamatba.

A Pfizernek ennél is fagyosabb állapotban, –70 fokon kell tárolnia és szállítania oltóanyagát, ezért a cég kifejlesztett egy olyan szállító konténert, amiben 10 napig elvannak a vakcinái, de a Pfizer azt ígéri, hogy az Egyesült Államokon belül egy-két nap alatt célba tudja juttatni szállítmányait közúton vagy légi szállítással. Ha ötnaponta szárazjéggel kezelik a konténereket, a már alkalmazott oltóanyag 30 nap tárolást is kibír. Olyan szuperhűtője, ami megfelel a Pfizer/BioNTech-féle oltóanyag igényeinek, az USA-ban csak néhány kórháznak és tudományos intézménynek van, de a hírek szerint a Pfizer országszerte sokat invesztál mostanában hűtőfarmokba.

A Pfizer és a Moderna sikervakcináinak elosztása tehát – ezt tudniuk kell a részvényeseknek – számos buktatót rejt magában.

Miből profitálhatnak még a cégek és részvényeseik?

Nemcsak az eladott oltások, hanem a hozzájuk fűződő szabadalom is fialhat a gyógyszervállalatoknak. Az oltásokra szóló szabadalom húsz évig érvényes, és a legtöbb esetben a nagy gyártók az egész világon kiváltják, nehogy más gyógyszercégek félreeső országokban másolni kezdjék az oltóanyagot.

Igaz, a szabadalmak sem mindig jövedelmezők, egy oltáshoz ugyanis több tucat szabadalom kapcsolódhat, a HPV-oltáshoz például 81. Ezek az összetételtől kezdve a beadás módján át a gyártási folyamatig minden apróságot igyekeznek lefedni. Éppen ezért gyakran egy-egy új oltás piacra kerülése előtt már alig van mit szabadalmaztatni, „alig marad bennük szellemi tulajdon” – ahogy Ana Santos Rutschman, a Saint Louis Egyetem egészségügyi jogi szakértője fogalmazott.

A Moderna és a Pfizer/BioNTech oltásaival nem ez a helyzet: a vírus mRNS-ét használják az immunválasz kiváltására, ami egészen új technológia, és gyakorlatilag ez a két oltás az első, amely ezen az elven működik. Maga az oltóanyag utáni hajsza is nagy löketet adott a vírus-mRNS-en alapuló módszerek kutatásának. Könnyen lehet, hogy a technológia nemcsak vakcinákban, hanem egyéb kezeléseknél is bevethető, így ebből akkor is engedélyeztetési pénz folyhat be a cégekhez, amikor a koronavírus-járvány már csak rossz emlék lesz. Santos Rutschman szerint a gyógyszergyártókat valószínűleg kevésbé foglalkoztatta maga a koronavírus elleni oltás, mint az, hogy kifejlesszék a technológiát, ami működőképessé teszi azt.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: