Aggasztó ütemben fertőznek a brit és a dél-afrikai vírusmutációk, Angliában drámai a helyzet
A Nagy-Britanniában felfedezett B.1.1.7 koronavírus-variáns szupergyors terjedése miatt hétfőtől, január 4-től február 15-ig ismét a legszigorúbb kijárási tilalmat rendelték el az Egyesült Királyságban és Skóciában, kedden pedig bezártak az iskolák is. Az Országos Statisztikai Hivatal jelentése szerint Angliában a január 2-val végződő héten 1,1 millió fertőzött volt, ami azt jelenti, hogy Anglia minden ötvenedik lakosa elkapta a vírust. Az Egyesült Királyságban az új esetek száma a járvány kezdete óta most először haladta meg a 60 000-t.
Eközben a Dél-afrikai Köztársaságban a SARS-CoV-2 másik, a jelenlegi domináns vírustörzsnél szintén gyorsabban terjedő variánsát vizsgálják a kutatók. Mindkét új vírustörzs esetén fel kell tárniuk, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak lehetnek-e velük szemben a vakcinák.
Az Egyesült Királyságban decemberben felbukkant B.1.1.7 miatt Boris Johnson brit miniszterelnök azt is bejelentette, a vakcinagyártók ajánlásával szemben három hét helyett tizenkét hetes csúszással adják be a Pfizer/BioNTech vakcinájának második dózisát azoknak, akik már megkapták az elsőt – azért, hogy minél többen minél gyorsabban megkaphassák az első védőoltást. A Pfizer szerint viszont 21 napon belül mindenkinek meg kellene kapnia a második dózist is, mivel nincsenek adatok arról, hogy az első dózis hatása 21 nap elteltével is fennmarad majd. A britek mindenesetre kénytelenek valahogy időt nyerni, amíg a gyártók elegendő vakcinát szállítanak le, és a kutatók alaposan feltárják a brit és a dél-afrikai variáns jellemzőit.
A B.1.351 vírusvariáns
Ahogy korábban írtuk, a vírusok gyakran mutálódnak: a járvány kezdete óta a kutatók több ezer mutációt jegyeztek már fel, ezek azonban kevés alkalommal járnak a kórokozó érdemi változásával. Amelyek viszont képesek gyorsabban terjedni, azok kiszorítják a többit – ilyen például a jelenleg meghatározó vírusvariáns, a D614G-mutáció. Ez természetes szelekció, evolúció – nyilatkozta Bettie Steinberg virológus, az amerikai egészségügyi hálózat, a Northwell Health Feinstein Intézetének rektorhelyettese a Wall Street Journalnak. Ez történhet most a B.1.1.7 és a dél-afrikai, B.1.351 vagy 501.V2. betű- és számkombinációval jelölt koronavírusvariánssal is.
A decemberben az Egyesült Királyságban azonosított B.1.1.7 már megjelent Kínában, Dániában, Hollandiában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Szlovákiában is, és az adatok alapján az eddigieknél jelentősen gyorsabban terjed: a Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének kutatói által készített, egyelőre nem peer-reviewed modell úgy becsülte, hogy az előző variánsoknál 56 százalékkal fertőzőbb. Kutatók szerint a brit és a dél-afrikai variánsoknál is kimutatható olyan tüskefehérje-mutáció, amely lehetővé teszi, hogy a tüskefehérje szorosabban kötődjön a sejtmembránhoz, így a vírus hatékonyabban megtapad, ami a kórokozó fertőzőképességének fokozódásával jár. A járványügyi adatok alapján a kutatók már azt is kimutatták, hogy a B.1.1.7 nagyobb mennyiségben jelenik meg a fertőzöttek szervezetében, ez pedig szintén nagyobb fokú fertőzőképességet jelent.
A dél-afrikai variánsnál az első esetek még októberre nyúlnak vissza, és eddig Ausztriában, Norvégiában és Japánban bukkantak a B.1.351-t hordozó fertőzöttekre. Az Egyesült Királyságban is találtak két ilyen beteget: ők korábban kapcsolatba kerültek olyanokkal, akik nemrég jártak a Dél-afrikai Köztársaságban. Emiatt az Egyesült Királyság korlátozta a kiutazást az országba, és Matt Hancock egészségügyi miniszter néhány napja arról beszélt, hogy a brithez képest sokkal aggasztóbb a dél-afrikai vírustörzs megjelenése.
Aggasztóbb a dél-afrikai mutáció?
A legjelentősebb különbség a brit és a dél-afrikai vírusvariáns között, hogy míg az előbbi ellen jelenlegi tudásunk alapján hatásosak az eddig kifejlesztett vakcinák, a B.1.351 esetén ez másképp lehet – Hancock legalábbis ezzel indokolta aggodalmát.
A dél-afrikai vírustörzs több mint 20 jelentős változást mutat a SARS-CoV-2 domináns törzséhez képest, és legaggasztóbb, E484K-val jelölt mutációja a tüskefehérjét érinti. Francois Balloux, a University College London professzora szerint ez a mutáció csökkenti az antitestek felismerésének képességét, és így segíti a vírust, hogy kikerülje a korábbi fertőzés vagy vakcina által kialakított immunvédelmet.
A kutatóknak egyelőre nem volt elég idejük megvizsgálni, hogy a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinái hogyan viselkednek az új variánsok esetén. Richard Lessels, a dél-afrikai Durban KwaZulu-Natal Egyetemének fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője a BBC-nek azt mondta, a mutációk kérdéseket vetnek fel a vakcina hatékonyságával kapcsolatban, fontos azonban megjegyezni, hogy a védőoltások széles körű immunválaszt idéznek elő, és a tüskefehérje számos régióját megcélozzák.
Korábban a Pfizer és a Moderna a koronavírus számos verzióján letesztelte vakcináit, és a gyártók szerint az oltóanyag mindegyik vírustörzs ellen hatékonynak bizonyult. Mindenesetre a cégek már decemberben bejelentették: vizsgálják, hogy a beoltottak által termelt antitestek legyőzik-e a brit és a dél-afrikai variánsokat. Szakértők szerint a vakcinák mindenesetre még a legrosszabb esetben is néhány héten vagy hónapon belül újratervezhetők.
Veszélyesebbek-e az új vírusvariánsok?
Az előzetes adatok azt mutatják, hogy sem a brit, sem a dél-afrikai variáns nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint a koronavírus eddigi, domináns törzse. Ennek ellenére a fertőzőképesség növekedése az esetszámok és a halálozási adatok megugrását, és így a kórházak és egészségügyi rendszerek további leterheltségét jelenti. Az Atlantic december 31-i cikke egyenesen azt állítja, hogy a mutálódott vírus nem más, mint ketyegő időzített bomba, és hogy egy gyorsabban terjedő vírusvariáns sokkal veszélyesebb, mint az, ami lassabban terjed, de esetleg súlyosabb betegséget okoz. A cikk idézi Adam Kucharski, a londoni orvosi egyetem, az LSHTM professzorának számításait: ezek szerint egy 1,1-es alap szaporodási rátájú vírus esetében, ami 0,8 százalékos eséllyel okoz halálos megbetegedést, 10 000 aktív fertőzött esetén egy hónap alatt 193 halálos áldozatra lehet számítani. Ha viszont a vírus fertőzőképessége 50 százalékkal megnő, az egy hónap alatt bekövetkező halálozások száma 978-ra ugrik.
A brit kormány ennek igyekszik elejét venni az újabb lezárásokkal, bár a vírusvariáns annyival fertőzőképesebb az eddigieknél, hogy az Egyesült Királyságban november elején bevezetett korlátozások ellenére robbant be Délkelet-Angliában, miközben az ország más részeiben folyamatosan csökkentek a fertőzésszámok. A kutatók szerint ehhez képest Dél-Afrikában az esetszámok növekedéséhez nagyban hozzátesz az emberi viselkedés. December végén az ünnepek alatt ugyanis dél-afrikaiak milliói utazgattak, lazítottak éttermekben, bárokban vagy a tengerparton bármiféle korlátozás nélkül.
Emiatt a fertőző betegségekkel foglalkozó szakértők és közegészségügyi vezetők is amellett érvelnek, hogy továbbra is érdemes betartani a maszkviselés, a fizikai távolságtartás és a kézmosás szabályait, ha lehet, akkor pedig kerüljük mások társaságát, különösen a nehezen szellőztethető, zárt terekben. Ez különösen fontossá válhat, ha a tudományos vizsgálatok minden kétséget kizáróan bizonyítják azt, amire már eddig is számos jel utal: az új variánsok sokkal fertőzőbbnek tűnnek az eddigieknél.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
