Miközben a világ számos pontján megkezdődött a legnagyobb veszélynek kitettek beoltása a COVID-19 betegséget okozó koronavírus ellen, a lakosságnak nem igazán van beleszólási lehetősége abba, hogy a már hónapok óta tesztelt oltóanyagok közül melyeket szerezzék be az egyes országok. Az Európai Unió elsősorban a nyugati vakcinákra (Pfizer, Moderna, AstraZeneca) esküszik, de több állam érdeklődik az orosz és a kínai oltások iránt is.

Kínában jelenleg négy olyan vakcinát fejlesztenek, amely már legalább a klinikai tesztek harmadik, vagyis a forgalomba kerülés előtti utolsó fázisáig eljutott: ezek az Anhui Zhifei Longcom, a CanSino, a Sinopharm és a Sinovac vakcinái, amelyek közül az utóbbi hármat már engedélyezték is bizonyos országokban. Mindezek ellenére viszonylag keveset tudni róluk, a nyugati vakcinák átláthatóságával szemben a kínai oltóanyagok hatékonyságáról és a tesztek során felmerülő mellékhatásokról több esetben nincs egyértelmű nyilvános adat.

A négy vakcina ráadásul három különböző módszerre épül, amelyekben közös, hogy egyszerű hűtési körülmények között lehet őket szállítani és tárolni, szemben az mRNS alapú vakcinákkal, mint a Pfizeré és a Modernáé. Viszont úgy tűnik, hatékonyságban (gyógyszerészeti szakszóval: hatásosságban) nem tudják felvenni a versenyt a rivális cégekkel: a Sinopharm 79 százaléka nem rossz, de a 90 százalék fölötti értékekről beszámoló nyugati gyártókhoz képest elmarad, a Sinovac pedig a különböző országokban végzett vizsgálatokon 50 és 90 százalék közötti hatékonyságot mért, így a megbízhatósága kérdőjeleződött meg.

Teljeskörű engedélyt egyelőre csak a Sinopharm oltása kapott: decemberben Kína, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek gyógyszerfelügyeleti szervén is átment a vakcina. Európából elsőként Magyarország fejezte ki az érdeklődését a Sinopharm vakcinája iránt: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter január 15-én azt mondta, hogy a kormány megállapodott a Sinopharmmal, így amint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) engedélyezi az oltóanyagot, küldhetik is az első szállítmányt.

De mit lehet most tudni a kínai vakcinákról?

Anhui Zhifei Longcom

A négy közül a legkisebb gyógyszercég vakcinajelöltje az egyetlen, amely még nem kapott engedélyt, sőt a klinikai vizsgálat harmadik fázisába is csak Üzbegisztánban lépett, míg Kínában vagy Malajziában még csak a toborzás zajlik a tesztre.

A Kínai Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetével közösen fejlesztett, ZF2001 kódjelű, de az RBD-Dimer brand alatt is ismert oltóanyag fehérjealegység alapú, vagyis a vírus tüskefehérjéinek egyik alegységét, a receptorkötő domént juttatja inaktivált formában a szervezetbe. Ezzel a technikával működik többek között a hepatitis B elleni védőoltás is.

De mivel csak 2020 decemberében kezdték el összeszedni a 29 ezer önkéntes tesztalanyt, eredmények csak 2022 áprilisára várhatók.

CanSino Biologics

A sanghaji székhelyű CanSino egyenesen a hadsereghez fordult oltásügyben: a pekingi Katonai Orvostudományi Akadémiával közösen fejlesztette ki a Convidicea néven forgalmazott (hivatalos nevén: Ad5-nCov) vakcinát. Az adenovírus-vektoron alapuló vakcina ugyanazt a módszert használja, mint az AstraZeneca szere vagy az orosz vakcina, vagyis a vírus elemeit kódoló géneket juttatják a szervezetbe egy ártalmatlan vírussal együtt, így felkészítve az immunrendszert a koronavírussal való találkozásra.

Augusztustól kezdve több országban megkezdődött a Convidicea fedőnevű vakcina klinikai tesztjeinek harmadik fázisa, Mexikóban és Pakisztánban több tízezren kapták meg az oltást, de a CanSino bizonyult a legtitokzatosabb gyártónak: a mellékhatásokról sem derült ki annál több, hogy néhány esetben valamilyen enyhe tünetek jelentkeztek, és a hatékonyságról sincs nyilvános információ annak ellenére, hogy Kínában különleges engedéllyel már használhatják, és februárban Mexikóban is elkezdhetnek oltani vele.

A CanSino vakcinája több szempontból is különleges a többihez képest. Míg az oltóanyagokat általában injekció formájában, egyenesen az izomba kell bevinni, szeptemberben azt is elkezdték tanulmányozni, hogy a Convidicea orrspray formájában is beadható-e, ami végtelenül megkönnyebbítené a tömeges vakcinázást. De ha marad is az injekció, a többi vakcinával ellentétben a CanSino szerét elég egyszer, egy adagban beadni.

Sinopharm

Az állami tulajdonú kínai gyógyszercég, a Sinopharm két különböző vakcinát fejleszt (mindkettő inaktivált vírus alapú, ami az influenzaoltás módszere is), az egyiket pekingi, a másikat vuhani kutatókkal. A pekingi vakcinát decemberben először Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek engedélyezte egy 86 százalékos hatékonyságot kimutató klinikaiteszt-elemzést követően, de amikor december 30-án Kína is zöld utat adott az oltóanyagnak, már csak 79,34 százalékban jelölték meg a hatékonyságot.

A klinikai vizsgálatok harmadik fázisáról azonban még mindig nem jelent meg részletes beszámoló, így azt sem lehet tudni, hogy mennyi igaz abból a híresztelésből, miszerint egy vizsgálaton 73 különböző mellékhatást figyeltek meg, többek között látásvesztést és vérnyomás-emelkedést is. Az aggodalmak ellenére Kínában már novemberben bejelentették, hogy túlvannak az egymillió oltáson a Sinopharm anyagával, és a 86 százalékos hatékonyság belengetése után sorra jelentkeztek be a vakcináért az ázsiai, arab és dél-amerikai országok. Mára több mint négymillió embert oltottak be a Sinopharm vakcinájával.

Európából egyelőre két ország jelezte érdeklődését a Sinopharm készítménye iránt: bár időközben Szerbiába már meg is érkezett egymillió adag, elsőként Magyarország kezdett tárgyalni a kínai céggel. Az EU-s szabályok szerint ugyanis gyors hazai engedélyezéssel megkerülhető az Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) kezdeményezhető hosszadalmas jóváhagyási procedúra.

Miután Gulyás Gergely bejelentette a megállapodást a potenciális egymillió adagról, az OGYÉI hamar jelezte, hogy a BBIBP-CorV nevű oltóanyag biztonságos, korszerű gyárban készül, de a hatásosságát még vizsgálni kell. Bár a klinikai vizsgálatok során csak 59 éves korig tesztelték az oltást, Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarországon a 60 fölötti krónikus betegek oltáshiányát is részben a kínai vakcinával pótolnák.

Sinovac Biotech

A Sinovac oltása, a CoronaVac szintén inaktivált vírust tartalmaz, vagyis elpusztított vírusrészecskéket használ az immunválasz kiváltására. Az oltást már 2020 tavaszán elkezdték tesztelni, így júliusban elindulhatott a harmadik klinikai fázis Brazíliában, majd Indonéziában és Törökországban is, és még a nyáron vészhelyzeti engedélyt kapott Kínában. Októberre már több kínai kórházi dolgozót, kikötői munkást és köztisztviselőt beoltottak a szerrel, de mára egyre inkább megrendülni látszik a belé vetett bizalom.

December 25-én bejelentették, hogy a törökországi klinikai vizsgálatot lezáró tanulmány szerint a CoronaVac hatékonysága 90 százalékos, de árnyalta a képet, hogy mindezt egy olyan kis létszámú mintából szűrték le, amelyben 752-570 a valódi vakcinát és a placebót kapók aránya, és ez torzíthatja a valós képet. Ezzel magyarázzák azt is, hogy a január közepén bejelentett hatékonysági vizsgálatok már más képet mutattak: Indonéziában 78 százalékot, Brazíliában pedig mindössze 50,38 százalékot mértek rá – utóbbi épphogy túllépi a WHO határértékét.

Ahogy a többi vakcina esetében sem láthattunk még tanulmányt a harmadik fázis eredményeiről, úgy a Sinovac sem tud egyelőre ilyesmivel szolgálni, ennek ellenére a cég már több százmillió dózist eladott belőle – Ázsián, Dél-Amerikán és Törökországon túl egyedül Ukrajna kért belőle eddig.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: