Sok szülő és diák attól tart, hogy az online oktatás kevés lesz a sikeres érettségihez
Az érettségi előtt álló diákok több mint 80 százaléka tart attól, hogy a digitális munkarend nem biztosít elegendő felkészültséget az érettségire, az oktatás pedig nem lesz elegendő a sikeres felsőoktatási felvételikhez – derül ki a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) digitális oktatásról és az érettségiről készített országos online felméréséből.
A 2019-2020-as tanév tavaszi félévében és a 2020-2021-es tanév téli szünetében felvett kérdőívek kiértékelése azt mutatja, hogy az is bizonytalansággal tölti el az érettségire készülőket, hogy nem tudni: idén tavasszal vizsgázhatnak-e olyanok is, akik nem végzősként jelenteznek érettségire. Az Eduline összeállítása szerint mindenesetre tavaly az előrehozott érettségik törlése és a visszalépés lehetősége miatt a nagyjából 100 ezer jelentkezőből 26 638 főt töröltek, és 2455-en léptek vissza. Így 2020-ban csupán 69 470 végzős középiskolás vizsgázott; rajtuk kívül 14 830-an tettek legalább egy tárgyból érettségit.
A NIT tájékoztatása szerint a felmérés kitöltőinek közel kétharmada gimnáziumi tanuló, több mint a felük pedig érettségi előtt álló diák. A tavaly őszi félévben már közel 100 százalékuknak rendelkezésre áll a digitális tanuláshoz szükséges valamilyen eszköz és az internetszolgáltatás is – válaszolt kérdésünkre Turucz Renáta, a NIT kommunikációs vezetője.
Nagyon para?
„Elsőszülöttem az idén érettségizik, a tanárok tartják az órákat, a számonkérés is megy, de nem úgy, mint kellene. Saját elmondása szerint kevesebbet tanul, mint egyébként tanulna bent a koleszban. Nagyon rossz nekik az is, hogy elmaradnak az iskolai események, a kirándulás, a szalagavató, a tánc. Pedig erre készültek lelkileg ötödikes koruk óta, mivel 8 osztályos gimibe jár. Szóval nagyon para, de reméljük összeszed annyit, hogy bejusson a jogra” – osztotta meg aggodalmait a Qubittel egy nyugat-magyarországi kisvárosban élő szülő.
„A járvány előtt heti 35-36 óránk volt, most hivatalosan online oktatáshoz készült órarend szerint 19 óránk van, ebből 16-17 az, amelyet ténylegesen meg is tartanak Zoom-on vagy Teams-en keresztül. Jelenleg heti 4 matek és 3 biológiaórám van, mert ezek a fakultációim. Aztán 2-2 irodalom, angol és történelem, 1 nyelvtan, 2 osztályfőnöki, és 1 francia mint második nyelv. Az órák rövidebbek, olyan 40 perc körüliek, mivel a Zoom kidob minket” – ismertette digitális tanrendjét egy fővárosi diáklány. Elmondása szerint a dolgozatokat általában az iskola által preferált Canvas felületen, illetve kvízek, feleletválasztós, szövegalkotós feladatok formájában írják, de nem ritka, hogy a röpdolgozatokat a füzetlapot befotózva telefonon küldik el a tanárjuknak.
A Qubitnek válaszoló diákok szerint a digitális oktatás során „lényegében minden válasz kikereshető, mindenféle segédeszköz használható, amitől aztán nulla a motivációnk a tanulásra, és nem érezzük a dolgozatok tétjét”. Van, aki már nem is jegyzetel a továbbtanulás szempontjából nem annyira fontos órákon, mert „van, amin nem lehet az óra menete miatt, vagy úgy le vagyok maradva a jegyzeteléssel, hogy nem tudom rászánni magam”.
Egy szegedi érettségiző szerint „alapvetően sokkal kevesebb és kevésbé hatékony óráink vannak, mint korábban, pedig láthatóan a tanárok (többsége) nagyon próbálkozik. Végzősként külön fura, hogy mentálisan leragadtam a tavalyi év végén, így egyáltalán nem érzem, hogy mindjárt vége a sulinak, illetve az érettségi közeledését sem vágom. A barátaim is azt mondják, hogy elég elveszettnek érzik magukat, és nagyon rossz, hogy ebben az évben igényelnénk leginkább a tanáraink segítségét, támogatását, de nem kaphatjuk meg, magunkra vagyunk hagyva”.
A diákok ugyanakkor arról számolnak be, hogy a különféle csetcsoportokban aktívan beszélgetnek egymással a tanulásról. „Ha a háziban vagy esetleg dogában elakad valaki, minden órai és faktos csoportnak megvan a saját csoportja, ahol tudunk érdeklődni” – így egy pesti gimnazista.
Alapítványi alternatíva
„Nálunk valószínűleg máshogy mennek a dolgok, mint a legtöbb suliban. A waldorfos rendszer miatt nekem most egy úgynevezett érettségi felkészítő évem van, ami azt jelenti, hogy csak olyan óráim vannak, amikből érettségizni fogok. Az én esetemben a kötelező tárgyakon kívül ez a dráma, mert angolból már sikeres előrehozott emelt vizsgát tettem tavaly októberben, úgyhogy szerencsére azért már nem kell izgulnom. A drámaérettségire viszont alig van lehetőségünk készülni, főleg a gyakorlati vizsgára, amiről persze nem is tudjuk, hogy meg lesz-e tartva ” – számol be tapasztalatairól, egy a fővárosi agglomerációban élő diák. Mint mondja, sokkal kevesebb úgy-ahogy megtartott órája van, mint korábban. „Van egy »órarendünk« nagyrészt napi 2-3 órával.” A zoomos foglalkozások többnyire 120 percesek, „ez számomra iszonyatosan fárasztó és nem igazán lehet végig figyelni. Mivel szerintem a matematikát lehetetlen így tanulni, életemben először rákényszerültem, hogy külön matektanárhoz járjak”.
Az alternatív gimnázium lehetőséget biztosít a végzősöknek arra, hogy limitált számban heti egy napon bemenjenek az iskolájukba személyes órákra, korrepetálásra. „A tanárok mindent próbálnak megtenni, de érezhető, hogy 150 százalékon pörögnek hónapok óta, és ezért nem jut figyelem az egyénekre, amiről egyébként a Waldorf-módszer híres. Jelenleg csak magyarból van olyan tanulócsoportunk, amelyben együtt dolgozzuk ki a tételeket, de más tárgyakhoz nincs ilyen segítségem” – fogalmaz az alternatív gimnáziumba járó diák.
Öröm az ürömben
„Majdnem teljesen ugyanaz, mint ami az iskolai tanítás idején volt. Arról, hogy hány órát szeretnének megtartani online, a tanárok döntöttek, de úgy tudom, hogy nem lehetett kevesebb kontaktóra az órarendben meghatározott óraszám felénél. A végzős évfolyamon viszont szinte az összes óra kontaktóra, csoporthívásban vagyunk a tanárral. Tehát szinte ugyanolyan a napirendünk, mint amilyen korábban volt. Az órák és a szünetek hossza sem változott. Az egyetlen eltérés az én órarendemben, hogy a testnevelést csak heti egyszer tartjuk online, ilyenkor előre kapunk feladatokat egész hétre” – foglalta össze napirendjét egy budai gimnáziumba járó diák.
Szerinte az online oktatás platformjaként használt Microsoft Teams náluk kiválóan működik. „Minden tanórának van külön csoportja, van naptár, ahol az óráinkat látjuk, a tanárok tudnak határidős feladatokat feladni, de a tananyagokat is fel lehet tölteni külön mappákba” – folytatja a 18 éves lány, aki szerint az online tanulásnak szinte csak pozitív oldalai vannak. „Többet alszom, kipihentebb vagyok, sokkal kevesebbet stresszelek, sokkal több időm jut érdemben mindenre. Pedig két emelt érettségit írtam az őszi vizsgaidőszakban, és a továbbtanulásra, egyetemre jelentkezésre is rengeteg időt szánok, szóval van dolgom bőven. Tudom, hogy nagyon sok iskolatársamnak nehéz az online oktatás, akinek nincs motivációja, vagy nehezen tanul önállóan, egyértelműen vesztese a korlátozásoknak”.
Mint mondja, a tanulással töltött ideje nem lett több, viszont most, hogy nem kell utaznia, gyorsabban végez az aznapi feladataival, ami neki hatalmas előny. „Az, hogy minden nap jut időm olvasni és kirándulni a kutyámmal, igazából nálam le is fedi a stresszoldást, de mivel nem érzem leterhelőnek az iskolát így, online, nem is stresszelek miatta sokat” – fogalmaz az érettségiző, aki a szalagavató elmaradását sem fájlalja.
A megkérdezettek közül egyedüliként az iskola megnevezését kérő válaszadónk lánya a budapesti Eötvös József Gimnázium diákja. Mint mondja, náluk „teljesen profi az egész, az emelt kémia-biológia nagy sebességgel megy, Solymoss Miklós tanár úr, áldassék a neve, heti plusz hat órában készíti fel tanítványait”. Az anyuka szerint az „érettségi tárgyak mennek, ahogy mennek, nem hülyék az itteni gyerekek, szóval fókuszálnak a tanárok a célokra. Ami nem pragmatikus, az most most nincs, nyilván ezért lesznek hiányok, amit sajnálok, de ez most covid ugyebár”. Úgy tapasztalta, hogy lánya osztályába járók fejében meg sem fordul, hogy elmaradhatnának a tavaszi érettségik.
Legyen vagy ne legyen?
A szülők és a tanulók beszámolói szerint az érettségi előtt álló ifjúság tagjai a kijárási korlátozások betartása mellett találkozhatnak, bandázhatnak szűkebb körben, ezért elviselhetőbbnek tartják a mostani időszakit, mint a tavaly tavaszit, az akkori félév ebből a szempontból sokkal keményebb volt, mert mint az egyik apuka mondta a Qubitnek, „szerencsétlenek nem hagyhatták el a szülői házat”.
Bármennyire furcsa, a megkérdezett érintettek egyöntetű véleménye szerint botorság volna elhalasztani az idei vizsgákat, és voltaképpen a tavalyi lebonyolítási renden sem kellene változtatni, legfeljebb a teljesítmény elbírálásának szigorán. „A diákok zöme röhögött a #nelegyenidénérettségi típusú petíciókon” – foglalta össze kérdésünkre egy budai szülő.
Tény, hogy az év elején a teljes érettségi eltörlésért indított, pár nap alatt állítólag közel 30 ezer aláírást gyűjtő petíciót január második hetében törölte kezdeményezője, a szóbeli vizsgák alóli mentesítést kérő azóta indított beadványt viszont cikkünk megjelenéséig kevesebb mint 2000-en írták alá.
Orbán Viktor miniszterelnök január 22-én a Kossuth Rádióban azt ígérte, hogy ezen a héten a kormány nyilvánosságra hozza az idei érettségik menetrendjét – amennyiben kiderül bárminemű információ, frissítjük cikkünket.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: