Megérkeztek a vakcinák, és máris itt az oltásrasszizmus is
A New Yorkban kiosztott 300 ezer adag vakcina 48 százalékát fehér embereknek adták be, a fekete és a latino lakosok az adagok 11, illetve 15 százalékát kapták meg január 31-ig. A New Yorkban beadott oltások 25 százalékát olyanok kapták, akik a városon kívül élnek, közülük a fehérek 59, a feketék 7, a latinók pedig 10 százalékot tettek ki.
A főként latinók lakta manhattani Washington Heights negyedből olyan hírek érkeztek, hogy a helyi lakosság szolgálatába állított oltóponton sok vakcinát a város, illetve az állam más részeiből érkező fehéreknek adnak be.
Az amerikai járványügyi hatóság, a CDC adatai szerint eközben a feketék körében arányaiban 3,7-szer, a latinóknál 4,1-szer többen vannak azok, akik a COVID-19 miatt kórházi kezelésre szorulnak, mint a fehéreknél. A fekete közösségekben százezer lakosra 269 koronavírus miatti halálozás jut, a latinóknál 291, míg a fehér lakosoknál 150 COVID-19 miatti haláleset jut százezer főre.
A nagyvárosban egyébként több mint félmillió oltást adtak be eddig, de az esetek 40 százalékában nem rögzítették a beoltott etnikai hovatartozását. New Yorkban a fehér lakosok a népesség 42, a feketék pedig 24 százalékát teszik ki. Az adatok arra utalnak, hogy a beoltott feketék, latinók és ázsiaiak jelentős részét az egészségügyi dolgozók teszik ki, ezekben a csoportokban ugyanis alacsonyabb a beoltottak átlagéletkora, míg a fehérek körében a 65 év fölöttieket oltják nagyobb ütemben.
A New York-i oltási terv szerint az egészségügyi dolgozók juthatnak először a koronavírus elleni vakcinákhoz. 148 ezren kapták meg máris a Pfizer vagy a Moderna vakcinájának mindkét adagját, és az államban január közepe óta csökken az új fertőzések száma, a halálozásban ugyanakkor még nem jelentkezett a kedvező trend.
Aránytalanság délkeleten is
A Business Insider cikke szerint nem csak New Yorkban mutatnak faji alapú aránytalanságot az eddig beadott oltások adatai. Hat államból származó adatok elemzése már január elején arra utalt, hogy a fehérek hamarabb hozzájutnak a vakcinához. Észak-Karolinában például a feketék a népesség 22 százalékát, a már beoltottak 11 százalékát teszik ki, a fehéreknél ugyanez az arány 68 és 82 százalék.
Mississippiben a feketék a lakosság 40 százaléka afroamerikai, de a beoltottak között az arányuk csak 17 százalék, míg a népesség 60 százalékát kitevő fehérek az oltások 69 százalékához jutottak hozzá. Tennessee-ben csak a lakosság 17 százaléka fekete, de a beoltottak között az arányuk 5,7 százalék.
Szakértők szerint a fekete amerikaiak és más színes közösségek tagjai azért sem jelentkeznek tömött sorokban a vakcináért, mert a történelemben rasszista orvosi kísérletek sorát folytatták rajtuk, ami aláásta az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmukat. A latinó közösségekben pedig a csak spanyolul beszélők maradhatnak le létfontosságú információkról a vakcinákat illetően.
Thomas Dobbs, Mississippi állam tisztifőorvosa kihívásnak tekinti, hogy az oltásról szóló pozitív üzeneteket eljuttassák az attól ódzkodó kisebbségi közösségekhez, ehhez fekete közösségi vezetők segítségét is kérték. A tennessee-i Shelby megye adatai szerint kétszer annyi fehér ember kapott oltást, mint a színes közösségek tagjai, de a megyei egészségügyi hatóság szerint ezt még korai lenne a faji egyenlőtlenség számlájára írni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: