Évi 3 milliárd dollártól esne el a Google, ha a világ második legnépszerűbb mobilgyártója a Microsoft AI-chatbottal felturbózott termékét léptetné elő androidos készülékeinek alapértelmezett keresőmotorjává.
A gödi gyárával környezetszennyezési és munkavédelmi botrányok sorozatát jegyző Samsung csatlakozott az RE100 kezdeményezéshez: vállalta, hogy 2050-re zéró karbonkibocsátóvá válik, mobiltelefonos üzletágát már 2030-ra kizöldíti.
A rugalmas, kijelzővel egybeépített elektronika elvileg akkor sem veszít a hatékonyságából, ha az ezerszeresére nyújtják, legfeljebb a kijelző leolvashatósága romlik. A technológia mérési pontossága legalább olyan jó, ha nem jobb, mint a ma használt népszerű viselhető eszközöké.
2020-ban elviselhetővé kellett tenni az otthoni életet, így a világjárvány éve az elmúlt évtized legnagyobb növekedését hozta a számítógépek és videójátékok piacán, amivel nem tudnak lépést tartani a csipgyártók. Amit mindebből a fogyasztó érzékel: szűnni nem akaró drágulás és akadozó kínálat. Inkább évek, mint hónapok kérdése, hogy a kínálati válság véget érjen.
Az Intel, a Samsung vagy az Apple-t ellátó TSMC is megkeresést kapott amerikai minisztériumoktól, amelyek az elektronikai ipar Ázsia-, de főleg Kína-függőségének szeretnének véget vetni.
Van egy apróbb hibája a Samsung legújabb fejlesztésének.
A Samsung új fejlesztése egyszerre lesz tablet és mobil, ráadásul össze is lehet majd hajtani, miközben a nagy rivális Apple új készülékére, az iPhone XS-re és XS Maxra egyre több panasz érkezik.
Nyakunkon a VR: 15 ezertől negyedmillió forintig számtalan virtuális headset kapható a boltokban a régi Samsung Geartől az új HTC Vive-ig. De melyiket vegyem meg, melyiket ne vegyem meg, és miért?
Az Apple 2011-ben vádolta meg a Samsungot azzal, hogy lekoppintotta az iPhone-t, a két óriáscég hét év után jutott el a megegyezésig, amelynek a részleteit nem hozták nyilvánosságra.
A cég szinte az összes mobilgyártóval és jelentősebb alkalmazásfejlesztővel is kötött adamegosztási szerződéseket a felhasználók tudta nélkül.