Portugália oltások nélkül, feltűnő gyorsasággal kezelte minden idők legnagyobb járványhullámát

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Hétfőtől Portugáliában ismét működnek a középiskolák és az egyetemek, az éttermekben és bárokban hatan, a teraszokon tízen is összeülhetnek. Az országban egy bő hónapja még a parkok is zárva tartottak, olyan komoly járványhullám söpört végig az országon az év elején. Úgy tűnik, a helyzetet a lakosság átoltása nélkül is sikerült kezelni. 

A Magyarországnál félmillió fővel népesebb Portugáliában január végén tetőzött utoljára a koronavírus-járvány, mégpedig olyan magas lakosságarányos fertőzésszámokkal, hogy ahhoz képest a magyarországi harmadik hullám csúcsai, sőt még a korábbi cseh rekordok is eltörpülnek. Akkor a portugáliai volt a koronavírus-járvány legsúlyosabb felfutása a világon, és a novemberben kezdődő második hullám úgy ment át a harmadik hullámba január elején, hogy nem igazán sikerült ellaposítani.

A járvány kelet-közép-európai alakulását ismerve az előbbiekben semmi szokatlan nincs: az első hullámot szigorú lezárásokkal kivédő ország látványosan lazított, majd jött a SARS-CoV-2 fertőzőképesebb brit variánsa, és addig nem látott magasságba emelte az esetszámokat és kisvártatva a halálozást is. Portugáliának azonban feltűnően hamar sikerült fordítania ezen a helyzeten (ahogy az alábbi, a napi új fertőzések számát lakosságarányosan mutató ábrán is látszik), egy hónappal a január végi csúcs után már ismét az október eleji szinten jártak a lakosságarányos esetszámai, a halálozás mértéke pedig a szeptemberi mélységbe csökkent (lásd a második ábrát), és ezek a számok azóta még alacsonyabb szinten stagnálnak.

Magyarországon a lakosság mielőbbi beoltása tűnik az egyetlen követett stratégiának, ami önmagában nagyon jó terv, de megfelelő védekezés híján közben ezerszámra halnak az emberek az intenzív osztályokon. Portugáliának viszont úgy sikerült viszonylag gyorsan megfékeznie a járványt, hogy hozzánk képest oda csak csurrannak-cseppennek az oltások. A Magyarországnál jóval többet tesztelő Portugáliában eddig összesen 831 221 ezer fertőzésre derült fény, és csaknem 17 ezer ember halt bele a COVID-19 következményeibe, amivel az ország a lakosságarányos összhalálozásban 17. a világon – tehát nem éppen nevezhető a védekezés bajnokának, de a világon a harmadik legtöbb COVID-19 miatti halálesetet elkönyvelő Magyarországról nézve ez is nagy teljesítmény.

Elcsitult járvány Portugáliában

Az európai járványügyi hatóság, az ECDC április eleji jelentése szerint Portugáliában volt tartósan a legalacsonyabb az új fertőzöttek lakoságarányos száma Európában. Ami április második-harmadik hetét illeti, Portugáliában lassú, 16 százalékos csökkenést mutat a fertőzésszám az első héthez képest, és ez a második legalacsonyabb bázisról indul Európában: jelenleg 75 fertőzött jut százezer főre, aminél csak az Egyesült Királyságban kedvezőbb a helyzet. A nyitásra készülődő Magyarországon ez a szám 668 / százezer lakos, a csökkenés 11 százalékos. 

Hogyan sikerült tehát Portugáliának lecsillapítania a harmadik hullámot? A válasz nagyon egyszerű: az idejében elrendelt, széles körű és a lakosság által betartatott lezárások hozták meg az eredményt. Az Institute of Health Metrics and Evaluation (IHME) összehasonlító mobilitási térképe szerint a kedvező járványadatok ellenére a portugálok még április 5-én is a legkevesebbet mozgolódó európai nemzetek közé tartoztak a 2020. januári mobilitásukkal összehasonlítva.

Az otthon töltött idő is Portugáliában nőtt a legnagyobb mértékben Európában a 2021. január 1-je és április 4-e közötti időszakban a Qubit által összegyűjtött beszédes mobilitási adatok szerint. 

Az IHME mérései szerint a hagyományosan oltáspárti Portugáliában a lakosság több mint 88 százaléka beoltatná magát a koronavírus ellen, és hasonló arányban vannak, akik a lakásukat elhagyva maszkot viselnek. A portugál lakosság mintegy 24 százaléka fertőződött meg április elejéig.

Portugália bezárt

Az országban a lezárások január 15-én kezdődtek, és pontosan két héttel később meg is kezdődött a napi esetszám csökkenése, pedig az iskolák még egy hétig működtek. Viszont az összes nem létfontosságú munkahelyet és üzletet bezárták, az embereket pedig otthon maradásra szólították fel, csak jó okkal lehetett elhagyni a lakást. Az iskolák felfüggesztését attól tették függővé, hogy megjelenik-e a mintákban az új, brit variáns. 

Lisszabon február 4-énFotó: RODRIGO CABRITA/Anadolu Agency via AFP

Miután a brit variáns kimutathatóan megjelent, január 21-én Marta Temido egészségügyi miniszter bejelentette az iskolák bezárását, az akkori tervek szerint csak két hétre. Az elnökválasztást január 24-én még nagy biztonsági intézkedések közepette megtartották, az újságok címlapjai azonban a járvány drámai alakulásával foglalkoztak, és nem azzal, hogy újraválasztják-e a konzervatív Marcelo Rebelo Souzát (nagy többséggel újraválasztották).

Betegek várnak felvételre a lisszaboni Santa Maria-kórház előtt még a lezárások előtt, január 7-énFotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA/AFP

Az iskolabezárások mellett lezárták a határokat is a külföldiek előtt, korlátozták a portugálokat a szabad mozgásban, kijárási tilalmat és a működő cégek számára kötelező zárási időt hirdettek. Ezek közül jó néhány intézkedés még április elején is érvényben volt, például a bárok, éttermek és edzőtermek zárva tartása.

A szállodák mintegy fele már decemberben bezárt, a többiek korlátozottan végig működhettek.

Rosszul hatott a karácsonyi lazítás

Miután január 20-áról 21-ére 40 százalékkal nőtt a napi esetszám, maga az egészségügyi miniszter mondta ki, hogy ezt a terhet már nem fogják elbírni az egészségügyi intézmények, és nagyobb korlátozásokra lesz szükség. Február elejéig 22 ezer egészségügyi dolgozó fertőződött meg Portugáliában, és tízezren közülük akkor voltak betegek, amikor a legnagyobb esetszámokat mérték január végén.

Karácsony utáni utcakép Lisszabon Cascais nevű elővárosábanFotó: JORGE MANTILLA/NurPhoto via AFP

Ricardo Mexia, a portugál orvosszövetség elnöke szerint a fertőzések felfutását a hideg idő, valamint az okozta, hogy karácsonykor lazítottak a korábbi intézkedéseken. Az ünnepekre külföldről hazatérő portugálok és az országban üdülő britek is fokozhatták a vírus terjedését. A szakértők és a miniszter a brit variánsban is látta a szokatlanul magasra törő járványhullám okát. 

Az újévi fürdőzés még ilyen önfeledt volt Cascais partjánálFotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA/AFP

Michael Head, a Southamptoni Egyetem globális egészséggel foglalkozó kutatója ugyancsak a brit variánssal és a karácsony környéki nagy keveredéssel magyarázta a portugáliai járvány kiugróan rossz januári számait. 

Nyitás, de óvatosan

Portugáliában az alsósok már március 15-e óta járnak iskolába, a fertőzésszámok azonban tartósan alacsonyan maradtak. Ez köszönhető az igen körültekintő, többlépcsős nyitásnak is. Múlt szerdán a portugál parlament úgy határozott, hogy további 15 napig, április 30-áig még fenntartja a veszélyhelyzetet, bár az intézkedések négylépcsős feloldása már elkezdődött. A tervek szerint a korlátozások feloldását 15 naponta értékelik, és ha kell, módosítják a szabályokat. A nyitási politika része továbbá, hogy ahol rosszabb a helyi járványhelyzet, ott másféle szabályok maradnak érvényben.

Egészségügyi szakemberek arra figyelmeztették az ország vezetését, hogy még a lassú nyitás is jelentősen megdobhatja az esetszámokat az országban, ahol egyelőre a beadott oltások mennyisége nagyjából az európai uniós átlaggal áll egy szinten, azaz a lakosság 17,85 százaléka kapott már legalább egy adagot valamelyik koronavírus elleni vakcinából, a két adaggal beoltottak aránya pedig 6,64 százalék – mindkét arány nagyjából a fele a magyarországi rátának. Portugáliában Pfizerrel, Modernával és AstraZenecával oltanak.

A szigorú korlátozások feloldását Portugália március 15-én azzal kezdte, hogy az alsós diákokat visszaengedték az iskolákba. Hétköznap este 9-ig, hétvégén hajnali 1 óráig megnyithattak az éttermek és üzletek, de csak elviteles rendszerben. Az önkormányzatok engedélyével újra megnyithattak az élelmiszerpiacok, kinyitottak a könyvesboltok, könyvtárak és archívumok. Csak ekkor nyitottak ki a parkok és egyéb közösségi zöld területek. A portugálok ismét kiutazhattak az ország szárazföldi részéről.

Április 5-én a második lépcsőben megnyitották az általános iskolákat a felsősök előtt is, valamint a múzeumokat, művészeti galériákat, emlékhelyeket és hasonlókat, a nem élelmiszert árusító piacokat, a 200 négyzetméter alatti boltokat és az edzőtermeket kapacitáskorlátozás mellett. Megnyitottak az éttermek teraszai úgy, hogy legfeljebb négy fő gyűlhetett össze, és a közös szabadtéri edzések résztvevőinek számát is négy főben korlátozták. Megnyitottak továbbá az uszodák és a golfpályák.

Lisszabonban a nyitás harmadik lépcsője előtt egy nappalFotó: JORGE MANTILLA/NurPhoto via AFP

A könnyítés harmadik fázisa – miután a parlament elfogadta a kormány tervét – április 19-én, hétfőn kezdődött el, ekkortól a középiskolák és egyetemek mellett a mozik, színházak, koncerttermek, a bevásárlóközpontok és az éttermek, kávézók belső részei is megnyithatnak úgy, hogy bent négyen, a teraszokon hatan gyűlhetek össze. Kinyit az összes bolt és üzletközpont, létszámkorlátozásokkal megtarthatók a szabadtéri rendezvények. Azonban a magasabb helyi fertőzésszámok miatt négy járás továbbra is a nyitás első fázisában, hat pedig a második fázisban maradt.

A kormány egészségügyi tanácsadói szerint bár a járvány adatai kedvezően alakulnak, további kettő-négy hétbe telhet, amíg a fertőzések százezer lakosra vetített száma mindenhol 120 alá csökken – amit a kormány még márciusban tűzött ki a lazítás feltételeként. Ha minden jól megy, május 3-án folytatódik az enyhítés: időkorlátozás nélkül nyitva tarthatnak a bárok és éttermek, a teraszokon és a benti részeken is valamivel több ember gyűlhet össze egy-egy társaságban. Csökkentett létszámmal a beltéri és kültéri rendezvények is megtarthatók.

A védekezés ára

A járványintézkedések tehát beválni látszanak, Portugália azonban a turizmusra jelentősen támaszkodó gazdaságként megszenvedte a világjárvány hatásait. Igaz, Magyarországon sem sokkal kevesebb vendégéjszakát (58 százalék) veszítettek a vendéglátósok, mint Portugáliában (61 százalék) az Eurostat adatai szerint

2020 harmadik negyedévben a portugáliai GDP 5,7, a magyarországi pedig 4,6 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

A 2021-re vonatkozó GDP-növekedési becslést februárban, a lezárások időszakában az Európai Bizottság Portugália esetében 5,4 százalékról 4,1 százalékra rontotta a COVID-19-világjárvány hatásait figyelembe véve. A bizottság arra számít, hogy az idei év első negyedéve ismét romlást hoz, a korrekció azonban már a második negyedévben megkezdődik, a nyári időszak pedig jelentősebb növekedést hozhat.

A magyar gazdaság növekedését 2021-ben a Világbank 3,8 százalékra, az Európai Bizottság pedig 4 százaléka becsüli.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: