Dübörög az oltásturizmus, jön a vakcinaútlevél, de mikor utazhatunk végre?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Ahogy Magyarországon, Európában és az egész világon egyre többen kapják meg a koronavírus elleni védőoltást, egyre égetőbb kérdéssé válik, hogy mikor indulhat újra az élet, és hogy az emberek milyen feltételek mellett utazhatnak vagy mozizhatnak újra, mikor mehetnek ismét meccsre vagy étterembe. Ezek a kérdések több szinten dőlnek el: az utazási korlátozások feloldásán uniós és tagállami szinten is döntenek, a beoltottak számára különböző országon belül engedményeket adó védettségi kártya pedig hamarosan Magyarországon is bevethető.

Utóbbi helyzete a legtisztább. Négymillió beoltottnál, tehát várhatóan még ezen a héten nyithatnak a vendéglátóegységek belső terei, a kulturális terek (könyvtár, színház, mozi), a sporthelyszínek (stadion, sportcsarnok, edzőterem, uszoda), az állatkertek és a szállodák, de csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, valamint a felügyeletük alatt álló 18 évnél fiatalabbak számára. A kijárási tilalom kezdetének éjfélre tolásával már 23 óráig tartózkodhatnak ezeken a helyeken, ahol nekik már maszkot sem kell viselniük – a köztereken, a tömegközlekedésben és a boltokban marad a kötelező maszkviselés, és jóformán csak a zenés-táncos események nem indulhatnak újra.

Bár a kormány szerint a védettségi kártyához kötött lazításról a magyarok döntöttek a nemzeti konzultáció során, a szakértők szerint az igazolvány megszerzésének kritériumai nem elegendők ahhoz, hogy a kártya bevetése garantálni tudja a biztonságos nyitást. A védettségi igazolvány ugyanis a nevével ellentétben nem igazolja a védettséget: a kártyát már nyolc nappal az első dózis beadása után kiállítják, miközben nagy általánosságban csak legalább két hét után alakul ki megfelelő immunitás, de az orvosok nem véletlenül javasolják, hogy még a második oltás után is várjanak két hetet, mielőtt visszatérnének a kevésbé óvatos életükhöz.

A Magyarországon kivetett védettségi igazolványFotó: Róka László/MTI/MTVA

Így hiába köti a kormány a nyitás feltételeit 4 millió beoltotthoz, egyelőre 1,4 milliónál is kevesebben vannak azok, akiknek a második oltásuk óta már eltelt két hét, vagyis a járványügyi szakértők szerint jó eséllyel ténylegesen is védettnek számítanak. Oroszi Beatrix, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat epidemiológusa szerint „a nyitás és az ezzel járó kontaktusnövelés nagy bizonytalanságot jelentő tényező” – olvasható a 444 hétfői cikkében, amely a védettségi igazolvány nyújtotta engedmények kockázatait és narratíváit vette végig.

Hazai nyitás pipa, de mikor mehetek külföldre?

A járvány változó természete miatt általában az a helyzet az európai országokban, így Magyarországon is, hogy a külföldre utazást nem korlátozzák, de a beutazást minden állam feltételekhez szabhatja, az egyes országok aktuális fertőzöttségi szintjéhez mérten. Magyarországot például jelenleg nem látogathatják külföldi állampolgárok (különös esetektől eltekintve), az állam csak a magyar lakcímmel vagy az országban hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkezők előtt nyitotta meg a határait, de a 10 napos karantént és a két PCR-teszt elvégzését ők sem ússzák meg.

Ha az ember Magyarországról akar átugrani Szlovákiába, regisztráció után karanténba kell vonulnia 14 napra, és a 8. napon elvégezni egy tesztet; de ha Ausztriába menne, akkor már egy legfeljebb 3 napos negatív PCR-teszttel (vagy maximum 2 napos antigénteszttel) kell érkeznie, de már csak 10 napra kell elzárnia magát. Hasonló a helyzete a Nagy-Britanniába és Olaszországba készülő magyaroknak is. Lengyelországba már könnyebb a bejutás: a schengeni övezeten belülről érkezőknek csak egy 48 óránál nem régebbi negatív PCR-tesztre van szükségük, hogy ne kelljen 10 napra karanténba vonulni, de még ez alól is mentesülnek, ha már megkapták valamelyik EU-szerte elfogadott oltást.

Németország, Dánia vagy az Egyesült Államok azonban tiltja a rizikóterületekről (így jelenleg például Magyarországról) való beutazást turisztikai célra, míg például Mexikóba mindenféle korlátozás nélkül be lehet lépni. Hogy jelenleg milyen feltételek mellett lehet az egyes országokba utazni, azt a külügyminisztérium Konzuli Szolgálatának oldalán lehet ellenőrizni.

Mostantól akkor mindig egyenként kell ellenőrizni, hol milyen szabályok érvényesek?

Ha minden jól megy, már nem kell sokáig az egyedi szabályokat kutatgatni. Az Európai Unióban jelenleg is tárgyalják a tagállamokra egységesen érvényes „vakcinaútlevél”, vagy hivatalosan a digitális zöldigazolvány bevezetésének részleteit. Az ingyenesen járó, digitális vagy papíralapú, QR-kóddal ellátott igazolvány a védett és nem fertőző emberek szabad mozgását tenné lehetővé az unión belül.

A magyar védettségi igazolványt a beoltottak mellett azoknak állítják ki, akik igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, illetve akik vélhetően korábban elkapták a vírust, és ezt ellenanyag-vizsgálattal tudják igazolni. Az EU-s zöldigazolvány ehhez képest azoknak járna, akik megkapták a koronavírus elleni védőoltást, akik negatív PCR- vagy antigéntesztet tudnak felmutatni, valamint akik bizonyítani tudják, hogy már átestek a fertőzésen. A konkrétumokat azonban csak májusban kezdik tárgyalni, így egyelőre nem tudni, hogy mennyire friss negatív tesztet kell felmutatni, vagy hogy legfeljebb milyen régi felépülést fogadnak el.

Jelenleg a legtöbb esetben PCR-teszttel kell igazolni utazás előtt, hogy nem vagyunk fertőzőkFotó: Julien Mattia/Anadolu Agency via AFP

A vakcinák esetében azért már lehetnek sejtéseink. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyelőre négyféle oltást engedélyezett, így a zöldigazolvány erre a négy típusra lenne érvényes uniós szinten – a Pfizer-BioNTech (Comirnaty), a Moderna, az AstraZeneca (Vaxzevria) és a Johnson & Johnson (Janssen) szóban forgó vakcináival Magyarországon is oltanak. Ez azt jelenti, hogy akit a négy vakcina valamelyikével oltottak be, annak a zöldigazolványát mindenképpen el kell fogadnia a tagállamoknak.

De mi a helyzet azokkal a magyarokkal, akiket olyan vakcinával oltottak be, amit az EMA még nem engedélyezett? Az Európai Bizottság előterjesztése szerint a zöldigazolványt ezekben az esetekben is kérvényezhetnék a beoltottak, de azt már nem lenne kötelező minden tagállamnak elfogadni, vagyis ugyanúgy negatív teszthez vagy karanténhoz köthetné a beutazást.

A legreménytelenebb eset a kínai Sinopharm vakcinájával oltottaké, azt ugyanis egyelőre nem is vizsgálja az uniós gyógyszerügynökség, ellenben az orosz Szputnyik V-vel, valamint két, Magyarországon egyelőre nem elérhető oltóanyaggal, a német CureVax és az amerikai Novavax vakcinájával. A Szputnyikkal már több tucat országban oltanak, de leginkább Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában – az EU-ban egyedül Magyarországon elérhető, és egyelőre egész Európában is csak Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Fehéroroszország, valamint San Marino vetette be. Az EMA már március óta vizsgálja az orosz vakcinát, de Angela Merkel hétfőn azt nyilatkozta, a gyógyszerügynökség egyelőre nem kapott az orosz féltől elegendő információt az engedélyezéshez – pedig a németek már szívesen rendelnének belőle.

Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője szerdán elmondta, próbálják elérni, hogy az EU ne részesítse hátrányos megkülönböztetésben azokat a magyar állampolgárokat, akik a közösség védelme érdekében felvették a vakcinát, de önhibájukon kívül csak az orosz vagy a kínai oltáshoz tudtak hozzájutni. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa májusban dönthet a zöldigazolvány végső formájáról, de a kártyát lehetőleg már a nyári szezon kezdetére, június elejéig szeretnék bevezetni az EU-ban.

Görögország és Spanyolország már többször jelezte az elmúlt időszakban, hogy készek mindent megtenni annak érdekében, hogy nyárra teljes szabadságot nyújthassanak az országukba látogató turistáknak, míg Boris Johnson brit miniszterelnök a május 17-ét emlegeti a külföldről való beutazás újbóli engedélyezésének dátumaként. Utóbbit valamelyest akadályozza, hogy míg az uniós diplomaták az USA-val már tárgyalnak a ki- és beutazási feltételekről, Nagy-Britanniával egyelőre nem kezdődött meg az egyeztetés.

Mi az a vakcinaturizmus?

Olyan országok is vannak, ahol olyan jól haladnak az oltással, hogy a felszabaduló vakcinákat már a külföldről beutazóknak is felkínálják – hol az eloltásra váró vakcinák túltengése, hol a turizmus felpörgetése miatt. Barbados szigetén például májustól oltják a turistákat, és Kuba is ezt tervezi, mihelyt befejeződnek a saját gyártású kubai oltóanyag klinikai vizsgálatai. A legjobban a Maldív-szigetek foglalta össze a vakcinaturizmus e formájának lényegét: a turistamágnes szigeteken a 3V politika jegyében kezdhetik meg hamarosan a beutazók oltását, ami a „Visit, Vaccinate, Vacation” (elutazni, beoltatni, nyaralni) szlogent takarja.

Fotó: JAKUB PORZYCKI/NurPhoto via AFP

Dubajról sokszor lehetett hallani az elmúlt hetekben mint a gazdagok vakcinaturizmusának legfőbb úti céljáról. A luxusnyaralással egybekötött oltásról szóló beszámolók ellenére azonban hivatalosan még nem oltják a külföldi állampolgárokat Dubajban, ellenben talán a világon elsőként itt jelentettek be olyan programot, amelyben tavaly október óta a Dubajból végzett távmunkára invitálják a home office-ba kényszerült külföldi állampolgárokat, akik az egy évre vállalt letelepedésért cserébe a koronavírus elleni oltást is megkapják. Ezt januártól az egész Egyesült Arab Emírségekre kiterjesztették, és már csak idő kérdése lehet, hogy a turistáknak mikor ajánlják fel a vakcinákat.

De nem kell ilyen messzire merészkedni, hogy valamiféle vakcinaturizmust lásson az ember. A hétmillió lakosú Szerbiában már a kétmillió beoltottat közelítik, de márciustól már felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint ha itthon sokat kell várni az oltásra, csak át kell ugrani a szomszédba. Április elején hivatalosan is Szerbiába invitálták azokat, akik az oltásért cserébe hajlandók vállalni az utazással járó tesztelési és karanténfeltételeket, és a magyarok mellett több tízezer horvát, albán, észak-macedón vagy montenegrói állampolgár regisztrált a kijelölt oldalon, majd vette fel a szerbek által kínált vakcinát.

Ana Brnabić szerb miniszterelnök visszautasítja, hogy politikai célok rejtőznének a szolidáris akció mögött, és a vakcinák lejárati dátumának közeledését jelölte meg a kisebb vakcinaturizmust előidéző jelenség okaként. A magyaroknak azonban még így is nagy visszatartó erő lehet az, hogy ha Szerbiában oltatják be magukat, a jelenlegi szabályozás szerint bukják az itthoni védettségi igazolványt.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: