Évekre, de akár egy életre is kialakulhat a védettség a koronavírussal szemben

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Hosszú hónapok óta folyik a vita arról, hogy mennyi ideig tarthat a fertőzés és az oltás után kialakult immunitás a koronavírussal szemben, és hogy a különböző esetekben milyen típusú (sejtes, antitestes) védettséget lehet szerezni. A napokban két olyan tanulmány is megjelent, amiből arra lehet következtetni, hogy a védettség hosszú időre szól – azok, akik átestek a fertőzésen, és később a védőoltást is megkapták, a jelek szerint évekre, vagy akár egész életükre biztosították magukat a SARS-CoV-2 újabb fertőzése ellen.

A St. Louis-i Washington Egyetem orvoskutatói a Nature-ben közölték annak a kutatásnak az eredményeit, amely során olyan embereket vizsgáltak, akik körülbelül egy évvel korábban, többnyire enyhe tünetekkel estek át a koronavírus-fertőzésen. Az alanyok csontvelőjében olyan sejteket azonosítottak, amelyek a fertőzés után hosszú ideig termelnek antitesteket a SARS-CoV-2 ellen, így a szakértők szerint nem kell attól tartani, hogy a vérben található antitestek számának gyors csökkenésével megszűnik a szervezet vírus elleni védekezőképessége.

Ahogy azt a kutatásban vizsgált 77 alanynál is észrevették, a vérben található antitestek száma körülbelül négy hónappal a fertőzés után rohamosan csökkenni kezdett, majd a következő hónapokban tartós, lassú csökkenést mutatott. Ezt a jelenséget korábban a kutatók is úgy értelmezték, hogy a koronavírus elleni hosszú távú védettséget veszélyezteti, de többen arra hívták fel a figyelmet, hogy ez teljesen normális folyamat, hiszen ha a vérben sokáig, nagy számban fennmaradna minden egyes kórokozó ellen termelt antitest, akkor a vérünk egy sűrű masszává alakulna.

A vér antitestjeinek szerepét így idővel a sejtes immunitás veszi át. Az utóbbi időben nagy visszhangot kapott T-sejteknek három alapvető feladatuk van: a fertőzött sejtek pusztítása, a gyulladást szabályozó fehérjék termelése, illetve a B-sejteknek nevezett immunsejtek segítése. Utóbbi sejtek álltak a friss kutatások központjában.

A csontvelő és a B-sejtek

A csontvelőben található őssejtekből kialakuló B-sejteknek több típusa van, ezek közül kettő játszik fontos szerepet a koronavírus elleni védekezésben. A vírussal való találkozás után aktiválódó sejtek egy része bekerül a vérkeringésbe, és memória B-sejtekké alakul, amelyek a koronavírus fehérjéinek azonosításával emlékeznek hosszabb távon a kórokozóra, így képesek eltárolni a vírus ellen termelendő antitestek gyártási sémáját is. A B-sejtek egy másik csoportja ezzel egy időben plazmasejtekké alakul, amelyek a csontvelőben húzzák meg magukat, és a vírus újbóli megjelenésének esetén elkezdik az antitestek termelését.

A plazmasejtekké alakult B-sejtek (narancssárga) antitesteket termelnek a vírussal (kék) szembenFotó: JUAN GAERTNER/SCIENCE PHOTO LIBR/Science Photo Library via AFP

A Washington Egyetem kutatói megfigyelték, hogy a fertőzésen átesett alanyok szervezetében 7-8 hónappal az enyhe COVID-tünetek megjelenése után is jelen voltak a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjére emlékező memória B-sejtek, és a csontvelőmintát szolgáltató 18 páciens közül 15-en még mindig termeltek antitesteket a csontvelői plazmasejtek révén. Annál az öt alanynál, akitől még néhány hónappal később (nagyjából 11 hónappal a fertőzés után) ismét mintát vettek, a csontvelőben található plazmasejtek szintje továbbra is stabil volt.

A friss kutatás jelentőségét az a Rafi Ahmed is kiemelte, aki az atlantai Emory Egyetem immunológusaként az 1990-es évek végén kollégáival együtt felfedezte a csontvelő plazmasejtjeinek hosszú távú immunizációs hatását. Ahmed a Nature cikkében megjegyezte, hogy ugyan a kutatók eredményei szerint az mRNS-vakcinák (Pfizer, Moderna) is aktiválják a B-sejtes védekezést, az csak a hosszú távú kutatásokból, évekkel később derül majd ki, hogy pontosan mennyi ideig biztosíthatják ezek a sejtek a koronavírus elleni védettséget.

Mi a helyzet a mutánsokkal?

A sejtes immunitás hossza azért is nagy kérdés, mert más ismert koronavírusok esetében már kiderült, hogy nem tart sokáig – ilyenek például a náthát vagy megfázást okozó koronavírusok. Azonban Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem immunológusa a New York Timesnak kifejtette, hogy az emberek nem azért fertőződnek meg újra és újra a náthát okozó koronavírusokkal, mert nem alakul ki a megfelelő immunitás, hanem azért, mert ezek a vírusok gyorsan mutálódnak, így a különböző variánsok ellen egy idő után már nem a B-sejtek sem tudják felvenni a harcot.

Adódik a kérdés, hogy akkor mi a helyzet a SARS-CoV-2 variánsai elleni védelemmel? A New York-i Rockefeller Egyetem immunológusai erre is választ adtak az egyelőre tudományos lektorálás előtt álló, a bioRxiv preprint-szerverén közzétett tanulmányukban.

A kutatók 63 olyan alanynál vizsgálták a B-sejtek aktivitását, akik legalább egy éve átestek a koronavírus-fertőzésen. Míg a plazmasejtek által termelt antitestek száma a gyors csökkenés után néhány hónappal stabilizálódott, így 6 és 12 hónappal a fertőzés után közel azonos mértékben voltak jelen, annál a 26 főnél, aki később valamilyen mRNS-oltásban is részesült, hirtelen 50-szeresére nőtt a sejtes aktivitás. A mintákat a SARS-CoV-2 több variánsán is ellenőrizték, ezek szerint a brit (B.1.1.7) és a dél-afrikai (B.1.351) változat ellen 40-szeres, míg a New York-i variánssal (B.1.526) szemben 20-szoros mértékben nőtt a plazmasejtek semlegesítő aktivitása a vakcinázást követően.

a) A semlegesítő antitestek mennyisége 1,3 hónappal (világosszürke), 6,2 hónappal (sötétszürke) és 12 hónappal (narancssárga) a fertőzésen átesett alanyokban és az mRNS-vakcinával beoltottakban (kék). b) Az antitestek száma különböző időközönként a fertőzésen átesett alanyokban. c) Az antitestek száma különböző időközönként az egy év után beoltottakban. d) A plazmasejtek által termelt antitestek száma a különböző variánsok esetében.Forrás: Nussenzweig et al. 2021

„Azok, akik először megfertőződtek, majd beoltatták magukat, elképesztő immunválaszt mutatnak, elképesztő mennyiségű antitestet termelnek, és ezek az antitestek folyamatosan fejlődnek. Arra számítok, hogy hosszú időre védettséget nyújtanak” – mondta a New York Timesnak a kutatást vezető Michel Nussenzweig. Azt azonban ő is hozzátette, hogy a vakcinák önmagukban valószínűleg nem váltanak ki ilyen óriási mértékű sejtes immunitást, mivel az immunrendszer emlékezetét máshogyan alakítja a természetes fertőzés és az oltás.

Ez azt jelentheti, hogy aki nem esett át a fertőzésen, vagy aki átesett rajta, de nem oltatta be magát, annak a jövőben szüksége lehet emlékeztető oltásokra, míg a dupla védelmet szerzett emberek akár el is hagyhatják azokat. „Ez egy olyan dolog, amit nagyon-nagyon hamarosan meg fogunk tudni” – mondta Nussenzweig.

Kell-e majd harmadik, negyedik, x-edik oltás?

„Még meg kell figyelnünk a kölcsönhatásokat. Lehetséges, hogy szükségünk lesz emlékeztető oltásokra valamikor? Igen. Valószínű mindez? Igen. Tudjuk, hogy pontosan mikor? Nem. De ha muszáj valamit jósolnom, azt mondanám, hogy egy átlagos felnőttnek remélhetőleg minimum egy évvel az eredeti oltás után” – mondta egy csütörtöki előadáson Peter Marks, az amerikai gyógyszerfelügyelet (FDA) biológiai értékelő- és kutatóközpontjának (CBER) igazgatója.

Az emlékeztető (booster) oltások gyakorlata természetesen nem új dolog, elég csak a 10 évente javasolt tetanusz elleni védőoltásra, vagy a minden évben ajánlott influenzaoltásra gondolni. Az eddigi megfigyelések szerint a koronavírus lassabban mutálódik az influenzavírusnál, ráadásul a Moderna és a Pfizer vizsgálatai alapján a SARS-CoV-2 variánsai ellen a sejtes immunitás ugyanolyan erős, vagyis a T- és B-sejtek aktivitása ellensúlyozhatja a semlegesítő antitesteket kicselező vírusvariánsokat. A nagy vakcinagyártó cégek folyamatosan monitorozzák a helyzetet, és felkészültek arra a lehetőségre, hogy ha nem is mindenkinek, de bizonyos esetekben emlékeztető oltásokra lesz szükség a jövőben.

Az antitestek kimutathatóságát vizsgáló hosszú távú kutatások mindenesetre most már rendre hasonló eredményre jutnak. Egy februárban ismertetett brit kutatásban közel 1700 olyan embert vizsgáltak, aki legalább fél évvel korábban átesett a fertőzésen, és hat hónappal később még 88 százalékuknál sikerült az immunitáshoz szükséges becsült mértékben kimutatni az antitestek jelenlétét. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a maradék 12 százaléknál észlelt antitestmennyiség is nyújthat valamilyen szintű védettséget, ráadásul a sejtes immunitást nem is mérték, ami a vérmintákban kimutatható antitestszinttől függetlenül felléphet a fertőzésen átesettek esetében.

Az amerikai koronavírus-tesztelésben is fontos szerepet játszó LabCorp szakértői egy héttel ezelőtt a Lancet orvosi folyóirat EClinicalMedicine nevű online platformján tették közzé elemzésüket arról, hogy mennyi ideig és milyen mértékben mutathatók ki a koronavírus ellen dolgozó antitestek a vérben. Ehhez közel 40 ezer olyan alany teszteredményeit követték, aki 2020 márciusa és 2021 januárja között végzett pozitív PCR-tesztet, majd később szerológiai teszteknek vetette alá magát.

Fent az antitestek mennyiségének, lent a kimutatható antitestekkel rendelkező alanyok százalékos arányának változása az első pozitív PCR-teszt utáni 300 napon keresztülForrás: Alfego et al. 2021

Az antitestek mennyisége három héttel az első pozitív PCR-teszt után csúcsosodott attól függetlenül, hogy melyik vírusfehérjét (nukleokapszid és tüskefehérje) mutatták ki a szerológiai tesztben, és nagyjából a 60. napon már csak a csúcsérték felét észlelték a vérben, mielőtt hosszú, lassú csökkenésnek indult az antitestszint. Annál a körülbelül 90 százaléknyi alanynál, akiknél beindult az antitestek termelése, a 300 napos időszakot felölelő kutatás alatt végig ki tudták mutatni a koronavírussal szembeni ellenanyagot – a tüskefehérjét vizsgálva gyakorlatilag minden páciens vérében mutattak ki antitesteket a fertőzés után 10 hónappal.

„További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, az antitestek mely típusai és milyen szintje jelent védettséget az újrafertőződés ellen. Az egyes antitestek hosszú távú jelenléte azonban biztató jel, miközben a pandémiából való biztonságos kiutat keressük, és az emlékeztető oltások időzítésén gondolkodunk” – írta közleményében Brian Caveney, a LabCorp Diagnostics elnöke.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: