Az orosz űrügynökség atomerőművet építene a Marsra
Nagyot mondott az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz alá tartozó nagy múltú szentpétervári mérnöki vállalat, az Arsenal Design Bureau: atomerőművet kellene építeni a Marson, a nem túl távoli jövőben létesítendő orosz Mars-bázis kiszolgálására. A hírt az orosz állami Sputnik News adta közre.
A mérnökök szerint az erőművet a Zeusz nevű, nukleáris meghajtású, bolygóközi teherűrhajó vihetné a Marsra, igaz, az űrhajó tesztrepülései 2030-ig biztosan nem kezdődnek meg. Az űrhajók, műholdak és egyéb űrtechnológiák fejlesztésére specializálódott alvállalat javaslatában az is olvasható, hogy a Zeuszhoz tervezett technológiai megoldások megfelelnének a marsi reaktornak is.
A tervben szerepel továbbá, hogy a reaktort ejtőernyő-rendszerrel engednék a vörös bolygó felszínére, majd aktiválnák. A beterjesztő mérnökök szerint ha a Zeuszt a Nap és a Mars közöti Lagrange-pontba telepítenék (ahol a két nagy égitest együttes gravitációs vonzásának hatására az ott elhelyezett kisebb test nyugalomban maradhat), kommunikációs szenzorai és transzmitterei a Föld és a Mars közötti kommunikáció nagy sebességű csatornái lehetnének.
Ez már nem is űrverseny, hanem űrháború
A Zeusz-projekt tervei alapján Oroszország már nemhogy űrversenyre, de űrháborúra készül – legalábbis papíron. A teherűrhajóhoz tervezetett megawattos méretű elektromos propulziós rendszer arra is képes lehet, hogy elektromágneses impulzussal megbénítsa az ellenséges űrhajók irányítórendszerét, és lézersugarakat lövöldözzön. A moszkvai Keldis Kutatóközpont mérnökei szerint a Zeusz az orosz légvédelem szerves részt képezheti majd azáltal, hogy már a Föld körüli pályáról kiszúrhatja a célpontokat, és az információt eljuttathatja a földi rakétarendszerekhez.
A bolygóközi nukleáris űrhajó tervein Oroszország már 2010 óta munkálkodik, tavaly decemberben a Roszkoszmosz 56,5 millió dolláros szerződést kötött az Arsenal Design Bureau-val a Zeusz kísérleti tervezési munkálatairól. Ez a tervezési fázis 2024-ben zárulhat le, 2030-ra pedig már a tesztrepüléseket tervezik.
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője júniusban azt mondta, hogy a Zeusz teherűrhajókat nemcsak a Marsra, hanem akár a Vénuszra is elküldhetik, sőt a Naprendszeren is túljuthatnak, hogy idegen létformák után kutassanak.
A Roszkoszmosz az elmúlt években nagyralátó tervek sorát vonultatta fel a kizárólagosan orosz űrállomástól kezdve a Holdra irányuló emberes küldetéseken át egy lehetséges holdbázis megépítéséig. A tervek megvalósításához képest azonban igencsak alulfinanszírozott az orosz űrkutatás, tavaly például nemcsak a dinamikusan űrépítkező Kína (8,85 milliárd dollár), de Franciaország is (4,04 milliárd dollár) többet költött űrprogramjára, mint az orosz állam (3,58 milliárd dollár). Az újra űrversenylázban égő Egyesült Államok pedig több mint tízszer annyi pénzzel (47,69 milliárd) finanszírozta meg saját űrprojektjeit.
Ráadásul a Zeusz űrhajó helyett egyelőre olyan vitatott beruházásokra megy el az orosz pénz, mint a legendás Hrunyicsev Rakétagyár közelében épülő 250 ezer négyzetméteres irodakomplexum.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
