A koronavírus új mutáns variánsa terjed Afrikában: a B.1.1.529-et először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet Izraelből, Hongkongból és a Dél-afrikai Köztársaságból is: ott 22 esetet azonosítottak az ország gazdasági központjában, Gauteng tartományban. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO péntekre rendkívüli ülést hívott össze a B.1.1.529 miatt. A szervezet ma dönt arról, hogy a mutáns az „aggodalomra okot adó” kategóriába (variant of concern, VOC) kerüljön-e. Ehhez az kell, hogy az új variáns újfajta tüneteket okozzon, gyorsabban terjedjen, mint az eddigiek, vagy azoknál hatékonyabban kerülje meg a vakcinák által nyújtott védelmet.

A virológusok egyelőre nagyon keveset tudnak a frissen felfedezett mutációról, így az sem világos, hogy súlyosabb vagy enyhébb tüneteket okoz, mint a jelenleg terjedő delta. A WHO ülésén döntenek az új variáns elnevezéséről is: a B.1.1.529 a nemrég elfogadott szabályozás szerint várhatóan a „nű” nevet kapja majd.

Szokatlan mutáció-együttállás

Richard Lessells infektológus november 25-én, a dél-afrikai egészségügyi minisztérium sajtótájékoztatóján aggasztónak nevezte a nű tüskefehérjéjének módosulásait. A botswanai génszekvenált vírusmintákban a tüskefehérje 32 módosulását figyelték meg, de hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt csak a következő hetek alaposabb vizsgálatai döntik el.

Tulio de Oliveira, a KwaZulu-Natal Kutatási és Innovációs Génszekvenálási Platform igazgatója azt mondta, meglepte őket a variáns, ugyanis nagy evolúciós ugrást jelent, és sokkal több mutációt hordoz, mint amire számítottak: „nagyon szokatlan mutáció-konstellációt mutat”. A koronavírus tüskefehérjéjének alegységén, amely az emberi sejtek ACE2-receptoraihoz (angiotenzin-konvertáló enzim-2) kapcsolódni képes, és ez segíti ahhoz, hogy bejusson a sejtekbe, a variáns 10 mutációt mutat. Ehhez képest a béta variáns három, a delta variáns két mutációval rendelkezik – mondta de Oliveira.

A B.1.1.529 mutációi közül néhány a vírus fertőzőképességét és így terjedési sebességét befolyásolhatja, vannak azonban olyanok (az RBD és az NTD mutációk), amelyek jobban ellenállhatnak a neutralizáló antitesteknek és a monoklonális antitesteknek, az nsp6 deléció pedig – amikor a genomból egy vagy több nukleotid törlődik – a természetes immunitás hatásosabb elkerülését okozhatja.

Még nem tudni, mennyire fertőzőképes, és hatnak-e a vakcinák

Francois Balloux, a londoni University College Genetikai Intézetének igazgatója azt mondta, a variáns mutációinak legnagyobb része egy helyre koncentrálódva, „egy lendülettel” jöhetett létre, ez pedig arra utalhat, hogy egy legyengült immunrendszerű, talán kezeletlen HIV/AIDS-beteg krónikus megfertőződése során jöhetett létre. Balloux arra számítana, hogy az alfa és delta variánshoz képest ezt nehezebben ismerhetik fel a neutralizáló antitestek, de jelenleg nehéz megmondani, mennyire lehet fertőzőképes a variáns.

Aris Katzourakis, az Oxfordi Egyetem virológusa szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a módosulások meg tudják-e kerülni a vírus elleni védelmet. Lessels szerint az új variáns a lambda és a béta variánsokkal mutat hasonlóságokat, ezek pedig képesek erre, de a B.1.1.529 hatásmechanizmusának feltárásához további vizsgálatok szükségesek.

Tom Peacock, az Imperial College London virológusa aggasztónak nevezte a tüskefehérje változásait, de ő sem tudott többet mondani az új variánsról azon kívül, hogy a WHO-nak és a virológusoknak résen kell lenniük, és alaposan tanulmányozniuk kell, hogy mi változott a vírus viselkedésében. Peacock szerint nem meglepő, hogy egy ilyen mutáció is felbukkant, és azt sem tartja kizártnak, hogy nem bizonyul majd sikeresnek, és nem terjed el globálisan.

Az Egyesült Királyság, Izrael és Szingapúr szigorít a B.1.1.529 miatt

Sajid Javid brit egészségügyi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Királyság az új variáns terjedése miatt a vörös listára tett hat afrikai országot, Botswanát, a Dél-afrikai Köztársaságot, Eswatinit (korábban Szváziföld), Lesothót, Namíbiát és Zimbabwét, ahová a britek nem indítanak repülőjáratokat, és nem is fogadnak onnan utasokat. Javid már kevésbé óvatosan fogalmazott az új variánsról: a miniszter szerint a B.1.1.529 a korai adatok alapján fertőzőbb, mint a delta, és a politikus elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenleg alkalmazott vakcinák sem elég hatásosak ellene.

A briteken kívül Izrael és Szingapúr vezetett be beutazási korlátozást az érintett afrikai országokból az új variánsra hivatkozva. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-posztban jelezte, hogy az EU-országoknak szintén javasolni fogják az érintett dél-afrikai országokból induló vagy oda irányuló repülőjáratok leállítását.

Nem mindenki tartja ennyire aggasztónak a helyzetet: pénteken a WHO óva intette az államok vezetőit attól, hogy elhamarkodottan döntsenek az utazási korlátozásokról, és azt mondta, hogy a kockázatokra alapozott, tudományos megközelítést kell alkalmazni a kérdésben. Az ausztrál egészségügyi miniszter, Greg Hunt is kifejtette: nincs szükség külön védőintézkedésekre a variáns terjedése miatt, és azt is kétségesnek nevezte, hogy az új variáns könnyebben megkerülné a vakcinák által nyújtott védelmet.

A vírus mutálódása természetes

A SARS-CoV-2 RNS-alapú vírus; ahogy szaporodik, kapcsolatba kerül környezetével, így természetes módon bukkannak fel a mutációk. Mára több ezer mutáció jelent meg, de ezek közül nagyon kevés változtatja meg a kórokozót értékelhető mértékben. Azt is érdemes hozzátenni, hogy a vírusvariánsok nem önmagukban léteznek, hanem a többi variánssal együtt, azokkal versengve (a mű variánsról itt írtunk). Ezek közül az terjed el, amelyik jobban képes átterjedni egyik emberről a másikra – az alfa és a delta variánsok ilyenek.

Ezért az átlagembernek nem érdemes az új variánsok miatt aggódnia. A kutatók, a közegészségügyesek, a járványtanászok feladata, hogy ezeket figyelemmel kísérjék, így ha valamelyik változat tényleg problémát okozhat, az országok ennek megfelelően tudják változtatni védekezésüket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: