A Napból eredhet a Föld vízkészletének egy része

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Bár a Naprendszer legtöbb vizet tartalmazó bolygója a Föld, azt máig nem tudjuk, hogy honnan származik ez a hatalmas víztömeg. A legtöbb modell szerint a Föld vízkészletének legnagyobb része bolygón túli forrásból ered, egyes elméletek szerint a Jupiter–Szaturnusz környékéről, úgynevezett C típusú kisbolygókból, vagyis olyan aszteroidákból, amelyeknek darabjai (szenes kondritok) időnként meteorit formájában becsapódnak a Földbe, és amelyeket nagy mértékben vizet tartalmazó ásványok alkotnak.

De valószínűleg nem a szenes kondritok jelentették a földi víz egyetlen forrását. A Föld közelében 1998-ban felfedezett Itokawa kisbolygó összetétele például a normál kondritokéhoz hasonlított, mégis jelentős mennyiségű vizet hordozott magában. Miután a japán Hajabusza űrszonda mintát vett a kisbolygóból, a magas szilikáttartalma miatt arra következtettek a kutatók, hogy az Itokawa a Nap felől érkezett, ugyanis korábbi feltételezések szerint a napszéllel kilökődő hidrogénionok reakcióba lépnek a szilikátokkal, és melléktermékként vizet hoznak létre.

Így azt feltételezik, hogy ha a kisbolygókon található porszemcsékben megmarad a víz, akkor az meteoritokon keresztül más égitestek felszínére is eljuthat. Ez magyarázhatja azt is, hogy korábban vízmentesnek tartott égitesteken, például a Holdon is felfedezték a víz jelenlétét.

A Nap előtt elhaladó Itokawa kisbolygó illusztrációjaForrás: Curtin University

A Nature Astronomy című lapban megjelent tanulmány szerzői szerint az Itokawa vizsgálata során kimutatták a hidroxidionok és a víz jelenlétét, ráadásul olyan mélyen elrejtve a kisbolygó visszahozott mintáiban (mivel a hidrogénionok áthatoltak a szilikáton), hogy az védve volt a világűr minden viszontagságával szemben. A porszemcsékben talált víz mennyiségéből arra következtetnek, hogy az S típusú kisbolygók köbméterenként 20 liter vizet tartalmazhatnak.

„Kutatásunk azt sugallja, hogy a napszél vizet hozott létre az apró porszemcsék felszínén, és valószínűleg ez az izotópok szempontjából könnyebb víz adta a Föld maradék vízkészletét” - mondta Phil Bland, az ausztráliai Curtin Egyetem bolygókutatója. Az eredmények továbbá arra utalnak, hogy az űrben szálló elszigetelt porszemcsék fontos vízforrást jelenthetnek a Naprendszerben, amit a jövőben, elegendő mennyiséget gyűjtve akár ki is lehet használni.

„Az űrhajósok előtt a jövőbeli űrkutatás egyik nagy akadálya, hogy miként juthatnak elegendő vízhez, anélkül, hogy folyamatosan nagy mennyiségeket hordanának magukkal” - mondta Luke Daly földtudós, aki szintén a Curtin Egyetemen dolgozott az elemzésen. Vagyis akár már a Holdra a tervek szerint 2025-ben lépő űrhajósok friss vizet állíthatnak elő az égitest felszínén lévő porból, a regolitból amellett, hogy oxigént is ki tudnak vonni belőle.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: