Elképesztően gyorsan képes terjedni az omikron, de az AstraZeneca, a Moderna és a Pfizer felveszi vele a harcot

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Több európai országban és az Egyesült Államokban is rendkívül gyorsan terjed a koronavírus új mutációja, az omikron. A Dél-afrikai Köztársaság legnagyobb városának, Johannesburgnak is otthont adó Gauteng tartományban, az ottani omikronhullám központjában lassan már tetőzhet a fertőzések száma, de az ország egészét nézve a számok tovább növekednek.

December eleje óta több vizsgálat feltárta azt is, hogy az omikron részlegesen megkerüli az oltások által nyújtott védettséget, ami jelentősen megnöveli az újrafertőződés esélyét. Bár két vakcinadózis továbbra is jól védhet a súlyos megbetegedés ellen, aminek okairól korábban írtunk, a harmadik oltás képes az omikron esetén is erős védelmet garantálni a tünetes megbetegedéssel szemben.

Francois Balloux, a University College London Genetikai Intézetének fertőző betegségek genetikai kutatásával foglalkozó vezetője szerint az omikron nagyon gyorsan terjed az egész bolygón, és egyes helyeken, például Londonban már a koronavírus domináns variánsává vált. Balloux úgy látja, a gyorsan növekvő omikronos esetszámok mértéke még jobban megterhelheti a delta variánssal és egyéb feladatokkal küzdő egészségügyi rendszereket, ugyanakkor a probléma mértéke azon is fog múlni, mennyi ember igényel kórházi kezelést az omikron miatt. Nagy-Britanniában december 15-én az omikron miatt jelentették a járvány során az eddig legnagyobb napi fertőzöttségi számot: 78 610 pozitív esetet regisztráltak.

Ezen a december 14-ei összesítésen jól látható, hogy az omikronos esetszámok nagyon gyors növekedést mutatnak Londonban, a viszonylag stagnáló delta variánsos esetekhez képestIllusztráció: Theo Sanderson/UKHSA adatok alapján

Trevor Bedford seattle-i biológus, aki a vírusok evolúciójának és terjedésének modellezésével foglalkozik, december 17-én arra figyelmeztetett, hogy az omikron terjedése „extrém gyors”, Nagy-Britanniában 2,3 nap alatt, míg Németországban 3,3 nap alatt duplázódhat a fertőzöttek száma. A kutató szerint Londonban a legrosszabb helyzet a fertőzöttek számát illetően, ahol december 13-án már a koronavírusos fertőzések 72 százalékát az omikron okozta, míg a maradékot a delta variáns.

December 8-án Max Roser, az oxfordi egyetem adattudósa kimutatta, hogy Dél-Afrikában a reprodukciós szám (R), amely megmutatja, hogy egy fertőzött hány másiknak adja tovább a vírust, 2 felett volt, és még további emelkedést mutatott. Más, szintén december eleji becslések ugyanezt a számot 3-3,5 közé tették az országban. John Burn-Murdoch, a Financial Times adatújságírója december 16-án egy Twitteren megosztott grafikonon összegezte a gautengi adatokat, amik arra utalnak, hogy a tartományban a járványhullám csúcsához közelítenek a fertőzési számok és a tesztpozitivitás. 

Eközben a halálozások mértéke a korábbi hullámokkal hasonló ütemben nő, viszont látszik már az is, hogy nem fogja elérni a delta járványhullámban tapasztalt mértéket. A december közepi adatok Burn-Morduch elemzése szerint gyorsan növekvő omikronjárványt mutatnak Londonban, egész Nagy-Britanniában és Dániában is.

Eközben az omikron követésében vírusgenomok meghatározásával és teszteléssel élen járó Dániában a variáns december 13-án már az összes koronavírusos eset 26-27,7 százalékát adta, és relatív gyakorisága gyorsan növekszik. Az EU 27 országában az európai járványügyi központ (ECDC) közlése szerint december 16-áig 3158 omikronos fertőzöttet azonosítottak. A Science folyóirat által a múlt héten megszólaltatott kutatók az omikron rendkívüli gyors terjedését tapasztalják, ami nagyon megnehezítheti a következő hónapokat. Az ECDC sem túl bizakodó, a szervezet jelenleg úgy véli, hogy az omikron 2022 első két hónapjában a koronavírus domináns variánsává fog válni kontinensünkön, és múlt heti elemzésük szerint magas a valószínűsége, hogy az omikron tovább terjed Európában.

Három oltás kell

A Pfizer-BioNTech által december 8-án közölt adatok alapján a három dózis Pfizer-oltás által generált antitestek képesek az omikron semlegesítésére. A jelentősen lecsökkent neutralizációt mutató két dózishoz képest a harmadik oltás már 25-szörösére emeli az antitestek neutralizáló aktivitását, ami a vállalatok szerint hasonló szintű, mint az eredeti vuhani vírus elleni, magas védelmet biztosító aktivitás. A közlemény kitér arra is, hogy mivel az adaptív immunrendszer CD8+ T-sejtjei által a vírus tüskefehérjéjén felismert régiók 80 százaléka változatlan maradt, a súlyos megbetegedés ellen két dózis is védelmet adhat. Független vizsgálatok is megerősítik, hogy a CD8+ T-sejtek továbbra is jól fel tudják ismerni az omikront.

Fotó: DANIEL KARMANN/dpa Picture-Alliance via AFP

A Moderna és az Egyesült Államok Egészségügyi Intézete (NIH) által végzett vizsgálatok lényegében ugyanerre jutottak: két dózis Moderna-oltás után jelentősen csökkent az omikron neutralizációja, az eredeti vuhani vírushoz képest 49 vagy akár 84-szeresen. A Moderna jelenleg használt, 50 mikrogrammos dózisú harmadik oltása viszont jelentősen, 12-szeresére növelte az omikron elleni neutralizációs aktivitást, amely a kutatók szerint elegendő lehet az enyhe tünetes megbetegedések elleni védelemhez is. A Pfizer-BioNTech és a Moderna is készen áll az omikron elleni specifikus emlékeztető oltás elkészítésére is, ha ez valamiért szükségessé válik.

Számos független vizsgálat nagyrészt megerősíti a Pfizer-BioNTech és a Moderna-NIH két és három dózisra vonatkozó eredményeit, annyi kiegészítéssel, hogy azon oltottak körében, akik korábban megfertőződtek a koronavírussal, három dózishoz hasonló, magas omikronneutralizációt állapítottak meg. Egy nemzetközi kutatócsoport által végzett nagyszabású vizsgálat alapján az is kiderült, hogy a kétdózisos Szputnyik- és Sinopharm-oltások, valamint az egydózisos Janssen a kutatók szerint lényegében nem mutatott omikron elleni neutralizáló aktivitást, csak néhány esetben. A két dózisnyi AstraZeneca-oltás 36-szoros, a Pfizer 44-szeres, a Moderna 33-szoros neutralizációcsökkenést, de továbbra is megmaradt aktivitást mutatott ugyanebben a kutatásban. A Szputnyikot fejlesztő Gamaleja Intézet közleményben fejezte ki, hogy nem ért egyet az eredményekkel, és saját vizsgálatai alapján úgy gondolja, hogy az orosz oltás továbbra is jól véd a súlyos megbetegedés ellen.

A Dél-afrikai egészségügyi kutatóközpont (SAMRC) és a Discovery Health egészségbiztosító dél-afrikai adatai alapján két Pfizer-oltás 70 százalékos védelmet ad súlyos, kórházi kezelést igénylő covid ellen, és 33 százalékos védelmet omikronnal való fertőzéssel szemben – a delta variáns esetén ezek 93, illetve 70 százalék körül alakultak. A brit egészségügyi biztonsági hivatal (UKHSA) által december 10-én közölt korai adatok alapján három Pfizer-oltás 70-75 százalékos védelmet adhat omikronos tünetes megbetegedéssel szemben; újabb, pontosabb adatok ezen a héten várhatók.

Anthony Fauci, az Egyesült Államok Nemzeti Allergiaügyi és Járványügyi Intézetének (NIAID) vezetője december 14-én a CNN-nek elmondta, hogy az omikron a terjedési rátája alapján át fogja venni a deltától a domináns szerepet az Egyesült Államokban. Fauci szerint a korai oltási adatok azt mutatják, hogy erős érvek szólnak a harmadik oltás felvétele mellett, mert két dózis mRNS oltás nem ad biztosítékot a fertőzéssel szemben, miközben a harmadikkal elég jó védelem érhető el. Fauci szerint nem kérdés, hogy az optimális védelmet három dózisnyi mRNS oltás váltja ki. Egy szerdai, fehér házi sajtótájékoztatón Fauci azt is elmondta, hogy az NIH által végzett vizsgálat alapján a Moderna-oltás harmadik dózisa visszaállítja az antitestek omikron elleni neutralizáló aktivitását. Ezért Fauci úgy véli, hogy a jelenlegi boosterek működnek az omikron ellen is, így egyelőre nincs szükség variánsspecifikus oltásokra.

A Harvard Egyetem adjunktusának, Alejandro Balazsnak és kollégáinak köszönhetően azt is jobban értjük már, hogy miért segít ennyit a harmadik mRNS oltás az omikron neutralizálásában. A kutatók szerint a harmadik dózis nem csupán növeli a vírus tüskefehérjéjén több különböző részt (epitóp) felismerő, poliklonális antitestek számát vagy a neutralizáció mértékét, hanem ki is szélesíti azt. Kemenesi Gábor virológus úgy véli, ez a specificitásában kiszélesített antitestválasz okozhatja a harmadik dózis omikron elleni hatékonyságát, így a magyar kutató ezért is mindenkit a harmadik oltás felvételére buzdít.

Az oltások, a maszkviselés és egyéb, a járvány terjedését lassító, nem gyógyszerészeti intézkedések (NPIs, non pharameutical interventions) mellett végre igazán hatékony antivirális gyógyszerek is érkeznek covid elleni eszköztárunkba. A legjobbnak jelenleg a Pfizer Paxlovid antivirális gyógyszere tűnik, amely hatóanyagként egy nirmatrelvir nevű, fehérjebontó enzimgátlót (proteáz-inhibitor) és az ennek aktivitását segítő ritonavirt tartalmaz.

A Pfizer klinikai vizsgálatának végleges kiértékelése feltárta, hogy a Paxlovid 89 százalékos hatásossággal volt képes a covid által kockázatnak kitett személyeknél megelőzni a kórházi kezelést vagy halált a fertőzés után, ha a kezelés három nappal a tünetek megjelenése után kezdődött. A hatásosság még akkor is magas, 88 százalékos maradt, ha a kezelés a tünetek megjelenése után öt nappal indult meg. A Paxloviddal szemben az MSD-Ridgeback Biotherapeutics molnupiravir gyógyszere lényegesen rosszabbul teljesít, a végső klinikai vizsgálati eredmények szerint 30 százalékkal csökkenti a súlyos megbetegedés esélyét a kockázatnak kitett fertőzöttek körében.

Mennyire okoz súlyos megbetegedést az omikron?

Fauci a CNN-nek azt is elmondta, hogy Dél-Afrikában a fertőzések jelentős megugrását nem követik hasonló mértékben az intenzív kórházi kezelést igénylő esetek, de az továbbra is nyitott kérdés, hogy ezt a vírus virulenciájának változása, vagy a populációban a koronavírus-járvány során (és az oltásoknak köszönhetően) kialakult, súlyos betegséggel szembeni védettség okozza.

A Nature december 17-ei riportja szerint a dél-afrikai Discovery Health egészségbiztosító néhány nappal korábban azt jelentette be, hogy az omikron miatti kórházba kerülés kockázata 29 százalékkal lehet alacsonyabb, mint amit a korábbi variánsok esetén tapasztaltak. Az omikron a koronavírus más variánsaihoz viszonyított súlyosságát azonban több tényező miatt nehéz és még korai megállapítani a tudományos folyóiratnak nyilatkozó kutatók szerint.

Roby Bhattacharyya fertőző betegségekkel foglalkozó kutatóorvos az egyik legfontosabb faktornak azt tekinti, hogy a járvány lassan már két éve tart, így rengeteg ember (különösen Dél-Afrikában) már jelentős védettséggel is rendelkezhet a súlyos betegség ellen – vagy korábbi fertőzésből, vagy oltásból, vagy a kettő kombinációjából adódóan. A kutatóorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a populációk életkora, védettsége és egészségi állapota sem könnyen összehasonlítható az országok között, így a dél-afrikai adatok nem alkalmazhatók egy az egyben más országokra.

Balloux optimistább a dél-afrikai kórházi kezelések életkori csoportokra lebontott számát és hosszúságát látva, ami szerinte a dél-afrikai populáció fertőzéssel és oltásokkal megszerzett védettségének lehet köszönhető, esetleg az omikron virulenciájához köthető, vagy mindkettőnek az együttes hatása. Hangsúlyozza azonban, hogy nincsenek még megfelelő bizonyítékok ennek eldöntésére, de szerinte hamarosan többet megtudhatunk, ahogy több országból érkeznek adatok.

Az omikronhullám látszólagos dél-afrikai csillapodását a legtöbb kutató a korábbi járványhullámok során lezajlott fertőzések, illetve az oltások által biztosított, súlyos betegség elleni jelentős védelemmel magyarázza. Fontos az is, hogy a dél-afrikai omikronos esetek jelentős része eddig fiatalabb korcsoportokat érintett, akiknél a súlyos covid kockázata jelentősen alacsonyabb, mint az idősebbeknél. A védettség hatása mellett a „túlélési torzítás” is kihathat a jelenlegi helyzetre, vagyis hogy a korábbi járványhullámok során a társadalom különösen veszélyeztetett tagjaiból sokan már életüket vesztették, az omikron pedig így már olyanokat ér el többségében, akik vagy valamilyen szintű védettséggel rendelkeznek, vagy kevésbé veszélyeztetettek.

Megváltozott-e a vírus szervezeten belüli viselkedése?

A múlt héten nagy vihart kavart egy a hongkongi orvosi egyetem által végzett kutatás eredménye, amely azt állította, hogy az omikron akár 70-szer jobban képes fertőzni és replikálódni az emberi felső légutakat modellező szövetben, viszont lehetséges, hogy kevésbé képes hatékonyan fertőzni a tüdő sejtjeit, legalábbis a delta variánshoz képest.

Az omikron S-fehérjéjén lévő változások: A67V, Δ69-70, T95I, G142D/Δ143-145, Δ211/L212I, ins214EPE, G339D, S371L, S373P, S375F, K417N, N440K, G446S, S477N, T478K, E484A, Q493R, G496S, Q498R, N501Y, Y505H, T547K, D614G, H655Y, N679K, P681H, N764K, D796Y, N856K, Q954,N969K, L981FIllusztráció: COG-UK

Muge Cevik, a skóciai St. Andrews-i Egyetemen fertőző betegségekkel foglalkozó klinikai kutató a Twitteren magyarázta el a vizsgálat jelentőségét. Cevik úgy véli, az eredmények azt mutatják, hogy az omikron lényegesen jobban képes terjedni, mint a delta, a védettség megkerülésétől függetlenül. A kutató szerint a hongkongi adatokkal egy irányba mutat egy másik, szintén a múlt héten, Alejandro Balazs és kollégái által közölt kutatás, ahol az omikron sejtekkel végzett kísérletekben 4-szer fertőzőbbnek mutatkozott az eredeti vuhani változatnál.

A vírus tüdőszövetben való gyengébb replikációja, amit a hongkongi kutatásban kimutattak, Cevik szerint utalhat az omikron által okozott enyhébb megbetegedésre, de a megbetegedés súlyosságát sosem csak a vírus helyi replikációjának mértéke befolyásolja, hanem az immunválasz is. Hozzátette azt is, hogy itt emberi szöveteken végzett laboratóriumi kísérletekről van szó, ameiknek eredményeit klinikai kutatásoknak is igazolniuk kell. Cevik emellett külön leszögezte: egyelőre még nem tudjuk, hogy a hongkongi eredmények jó hírnek tekinthetők-e, mivel a szervezeten belüli magasabb vírusszint is kiválthat rossz immunválaszt, ami súlyos betegséghez vezehet.

Több kutató attól tart, hogy az omikron még akkor is komoly problémát okozhat a világnak, ha a korábban megszerzett védettség és az oltások miatt vagy más okból az esetek nagy része enyhébb megbetegedéssel jár, mivel elképesztő sebességű terjedésével így is képes lehet rendkívüki mértékben leterhelni az egészségügyi rendszereket. Az európai járványügy is így látja: szerintük az omikron által okozott exponenciális esetszám-növekedés nagyon gyorsan túlszárnyalna bármilyen előnyt, ami abból fakad, hogy az omikron potenciálisan a deltához hasonló, vagy annál enyhébb megbetegedést okoz.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: