Közel 1,1 millió halálesetet előztek meg a koronavírus elleni vakcinák az Egyesült Államokban
A közel 330 millió lakossal rendelkező Egyesült Államokban a járvány kezdete óta több mint 820 ezren vesztették életüket, és a halálesetek több mint fele 2021-ben történt. Habár a szakértők a koronavírus elleni vakcinák megjelenése előtt világszerte nagy reményeket fűztek az oltásokhoz, a vakcinációs programok kezdete óta kételyek övezik az oltások tényleges hatékonyságát. Ezeket az aggályokat fűti az újabb és újabb vírusvariánsok megjelenése, a járvány hullámzása és elhúzódása, valamint az oltásellenesség erősödése is.
Az amerikai Commonwealth Fund nevű magánalapítvány kutatói úgy vélték, a vakcinák pozitív hatása kevéssé nyilvánvaló, ezért a meglévő adataik alapján modellt építettek annak megmutatására, hogyan alakulna a járvány oltások nélkül. A szervezetet 1918-ban alapítottak, és legfőbb céljai közé tartozik az egészségügyi közpolitikák folyamatos monitorozása, valamint olyan elemzések készítése, amelyekkel hatékonyabbá tehető az amerikai egészségügy.
Először júliusban tették közzé, hogy 2021 tavaszán, amikor az alfa variáns vált dominánssá, a vakcinációs program mintegy 279 ezer halálesetet és 1,25 millió olyan esetet előzött meg, amikor kórházi kezelésre lett volna szükség. Az azóta eltelt időben a korábbiaknál sokkal fertőzőbb delta variáns által okozott hatásokkal finomították a modellt, és december közepén közéttették újabb becsléseiket. Ezek alapján november végéig közel 1,1 millió halálesetet és 10,3 millió hospitalizációt előzhettek meg a vakcinák az Egyesült Államokban, ahol a lakosság 61,9 százaléka van beoltva mindkét dózissal.
Milyen módszerrel készítették a becslést?
Az ágensalapú modell a koronavírus tulajdonságait, a terjedés jellemzőit és hatásait elemzi, és mindezek alapján a 2021 november végéig megfigyelt járványgörbét (fertőzések, kórházba kerülések, halálozások száma) veti össze egy olyan alternatív forgatókönyvvel, amelyben nem valósult meg a vakcinációs program. A modell egyelőre csupán az omikronnál korábbi vírusvariánsok (alfa, delta és a speciálisan az Egyesült Államokban jelen lévő ióta) terjedési dinamikáit tudja figyelembe venni, ami komoly limitáció, hiszen a december végi jelentések szerint a legújabb variáns már az esetek körülbelül 90 százalékát testesíti meg az USA-ban.
Ezzel együtt a modell számításba veszi a vírus és az oltások életkori sávok szerint eltérő hatásait, az oltások jelentette védelem elhalványulását, az emlékeztető oltásokat, valamint a lakosság viselkedésének változását, vagyis az iskolák, a munkahelyek, a közösségi terek újranyitását és az utazások számának emelkedését is. A kutatók azt a tényezőt is beemelték a modelljükbe, hogy május 13. előtt a vakcináció alsó életkori határa 16 év volt, amelyet ezután kiterjesztettek a 12–15 éves korosztályra, majd november 2-től az 5–11 éves korosztályra is.
A modell pontosságát úgy ellenőrizték, hogy az oltási programmal együtt mért adatokat összevetették a 2020. október 1. és 2021. november 30. között hivatalosan közzétett fertőzöttségi, hospitalizációs és halálozási adatokkal, majd ezután készítettek egy szimulációt, amelyben a hipotetikus járványgörbe már nem tartalmazza a vakcinációs program hatásait.
Ahogy a fenti ábra mutatja, a legtöbb haláleset 2021 nyarának végén és kora ősszel történt volna, amikor a rendkívül fertőző delta variáns a kutatók szerint elkezdett rendkívüli sebességgel terjedni a déli államokban, majd fertőzni kezdett az USA más részein is. A járványhullám csúcsán a napi halálesetek száma elérhette volna a 21 ezret (100 ezer lakosra vetítve átlagosan 6,3 haláleset), így jóval a járványcsúcs ténylegesen mért értékei fölé emelkedhetett volna – ez 2021 januárjában 4 ezer esetet jelentett naponta (100 ezer főre vetítve átlagosan 1,6 haláleset).
Az alábbi ábra hasonló trendet mutat a kórházba kerülések számáról. A vakcinációs program nélküli járványcsúcs 100 ezer főre vetítve naponta átlagosan több mint 55 kórházi esetet jelentett volna, és ez jóval meghaladja például egy súlyosabb influenzajárvány esetén a kórházi ápolásra szoruló betegek számát, amely 100 ezer főre vetítve általában kevesebb, mint 10 esetet jelent.
A szakértők becslései alapján az Egyesült Államokban az oltási program csak az elmúlt év során is jelentősen csökkentette a kórházakra nehezedő nyomást. „Nehéz elképzelni, hogyan birkózhattak volna meg a kórházak 10 millió fertőzött ellátásával. Az Egyesült Államokban az egészségügyi intézmények 919 ezer kórházi ággyal mintegy 36 millió hospitalizációs esettel birkóznak meg évente. Még a 2021-ben tapasztalt 2,6 millió covidos kórházi eset is óriási terhelést jelentett a kórházaknak, miközben az egészségügyi személyzetet nem csupán a vírus, hanem a kiégés és a kimerülés is megnyirbálta” – írják a tanulmányban. A vakcinák pedig nemcsak a haláleseteket és a kórházi kezelések számát, hanem a koronavírus-fertőzések számát is csökkentették, méghozzá milliós nagyságrendben.
Ezek a becslések konzisztensek az amerikai járványügyi központ (CDC) méréseivel is, bármennyire is magasnak tűnnek a számok első ránézésre. A CDC adatai szerint például 2021 augusztusában a vakcinák átlagosan tizenegyszer eredményesebben akadályozták meg a vírus miatti halálozást, mint ha valaki egyáltalán nem kapott volna oltást.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: