Gyorsabban öregedett a koronavírus-járvány alatt a tinédzserek agya
A koronavírus-járványt és az ezzel járó lezárásokat átélt tizenévesek agya gyorsabban öregedett, mint a járvány előtt vizsgált tizenéveseké. Ezt mutatták ki az amerikai Stanford Egyetem Pszichológiai Tanszékének kutatói a Biological Psychiatry: Global Open Science folyóiratban december elsején közzétett tanulmányukban.
A kutatók 81 kaliforniai tizenéves agyáról készített MR-felvételeket a pandémia előtt, 2016 novembere és 2019 novembere között, majd újabb 82 tizenéves agyát vizsgálták 2020 októbere és 2022 márciusa között, amikor még érzékelhető volt a járvány, de a lezárásokat már feloldották.
A vizsgálatban a tudósok kor, nem és egyéb paraméterek mentén párosították a mintát, és az így kapott 64 fős mintán az MR-felvételeket vizsgálva arra jutottak, hogy a serdülőkor idején az agyban végbemenő fizikai változások, például az agykéreg vékonyodása vagy a hippocampus és az amigdala növekedése nagyobb volt a posztpandémiás csoportban, ez pedig arra utal, hogy ezek a folyamatok felgyorsultak.
Ian Gotlib, a Stanford pszichológiaprofesszora és a tanulmány első szerzője azt mondta, átlagosan három év különbség mutatkozott a két csoport között, és egyáltalán nem számítottak ekkora különbségre, mivel a karantén és egyéb lezárások ideje kevesebb mint egy évet ölelt fel az Egyesült Államokban.
A tizenévesekkel eredetileg egy olyan kutatást kezdtek el 2016-ban, amely a mentális egészségre gyakorolt hatást vizsgálta a korai életszakaszban meglévő stresszfaktorok tükrében. Ennek eredményeként végül a depresszió és a szorongás tüneteit is megvizsgálták. Nem meglepő módon a posztpandémiás csoport a mentális betegségek, a szorongás és a depresszió fokozottabb tüneteiről számolt be.
Gotlib szerint az eredményeik összhangban vannak korábbi kutatások eredményeivel, amelyekben szintén a pandémia tizenévesek mentális egészségére gyakorolt hatásait vizsgálták. A kutató hozzátette, hogy a mentális egészség romlását a tizenéveseknél az agyukban végbemenő fizikai változások követik, az azonban nem világos, hogy az agy gyorsabb öregedése összefüggésbe hozható-e a depresszió vagy a szorongás fokozódásával.
Michael Thomas, a londoni Birkbech Egyetem kognitív idegtudományokkal foglalkozó professzora szerint viszont érdemes azt is látni, hogy az agy struktúrája önmagában keveset árul el azokról a finom agyi mechanizmusokról, amelyek egyes viselkedésminták mögött állnak, így nehéz hosszú távú következtetéseket levonni az agy fizikai változásaiból, és az is kérdés, hogy mennyire maradnak meg tartósan a kutatás során észlelt hatások.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: