Csodálatos képet lőtt a Szaturnuszról a James Webb űrtávcső
A Jupiter, a Neptunusz és az Uránusz után a Naprendszer negyedik gázóriása, a Szaturnusz is kiérdemelte, hogy a James Webb űrtávcső (JWST) felvételt készítsen róla: a 2023. június 25-én készült képen a bolygó gyűrűi mellett annak három holdja, a Dione, az Enceladus és a Tethys is jól kivehető. A felvételhez egy olyan szűrőt használtak, amely blokkolja a Szaturnusz légkörében lévő metán emisszióját.
A JWST közeli infravörös kamerájának (NIRCam) képén azért tompították a Szaturnusz fényét, hogy teszteljék a távcső képességét a bolygót körülvevő objektumok (halvány holdak, fényes gyűrűk) vizsgálatára, hogy a csillagászok teljesebb képet alkothassanak a Szaturnusz rendszerének mai állapotáról és annak múltjáról.
A Szaturnusz gyűrűi kőzet- és jégdarabok sokaságából állnak össze, amelyek mérete a homokszemnél is kisebbtől a Föld hegyeinél is nagyobbig terjed.
A bolygó pólusainak összehasonlításából kiderül, hogy a déli félgömb a tél sötétségéből bújuk elő, míg az északi félgömb a hétéves nyár vége felé jár, de ennek ellenére ott is szokatlanul sötét van – ez a NASA szerint egy ismeretlen légköri folyamat eredménye, aminek a metán fluoreszcenciájához vagy a protonált molekuláris hidrogén (H3+) emissziójához lehet köze.
Itt egy feliratmentes változat is az új felvételről:
A Szaturnusz körül egyébként is izzik mostanában a levegő, az Enceladus holdjáról legalábbis két izgalmas hír is megjelent a hetekben: először egy szokatlanul nagy, 10 ezer kilométeres vízoszlop kitörését figyelték meg az alig 500 kilométer átmérőjű holdról, majd foszforvegyületet azonosítottak a felszín alatti óceánjában, így már a biológiai folyamatokhoz (az élethez) szükséges összes elem jelenlétét sikerült kimutatni a holdon.
A James Webb űrtávcső teljes gázóriás-kollekciója a ScienceAlert szerkesztésében:
De ha a NASA-nál vannak okos emberek, hamarosan pólókon és falinaptárokban látjuk viszont ezeket a felvételeket.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
