A héten olyan új koronavírus-variánsra bukkantak a kutatók, aminek genomja számottevő változásokat mutat az omikron más változataihoz képest. A BA.2.86-nak elnevezett variánst, ami a 2021 végén megjelent és második omikronos járványhullámot okozó BA.2 leszármazottja, Dániában és Izraelben mutatták ki július végén vett mintákban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön jelentette be, hogy figyelemmel kíséri a variánst, ami azóta az amerikai Michigan államban is felbukkant.

„A BA.2.86 leszármazási vonal több mint 30 mutációt szedett össze, ami jelentős mennyiség. Ami még ennél is figyelemre méltóbb, hogy az összes mutáció a tüskefehérjén található. Ez nagyon szokatlan leszármazási vonal, és a legnagyobb evolúciós esemény, amit a vírus evolúciójában láttunk a kezdeti omikron leszármazási vonal megjelenése óta” – írta szerda este a Qubit kérdésére François Balloux, a University College London Genetikai Intézetének vezetője.

Az omikron BA.2 alvariánsához képest a tüskefehérjéjén 33 mutációval rendelkező új variáns egyelőre négy SARS-CoV-2 vírusgenom alapján ismert. Ezekből az elsőt Dániában gyűjtötték, július 24-én, a másodikat és harmadikat július 31-én szintén a skandináv országban, valamint Izraelben, a negyediket pedig Michigan államban, augusztus 3-án. A fertőző betegségek epidemiológiájával és kórokozók genetikai vizsgálatával foglalkozó professzor szerint a variáns „nem tűnik rekombinánsnak, és nem hordozza más, hosszú távú, krónikus fertőzések alatt kialakult leszármazási vonalaknál tipikus mutációkat.”

A tüskefehérje változásainak együttes hatására „ebben a fázisban még csak számítógépes előrejelzéseket adhatunk. Ezek elvégzése kihívást jelent, mivel ezek közül néhány mutáció kombinációt még egyetlen másik leszármazási vonalban sem láttunk” – írta kérdésünkre Balloux. A kutató szerint a mutációk alapján arra számíthatunk, hogy a BA.2.86 valamennyire jobban kikerüli majd az immunválaszt a jelenleg keringő vírusvariánsokhoz képest, de további következtetéseket még túl korai lenne levonni.

Jesse Bloom, a Seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Intézet vírusok evolúciójával foglalkozó professzora szerdán publikálta kezdeti elemzését a variáns által hordozott mutációkról. Bloom ebben az antitest kikerülést segítő K356T és a vírus terjedését elméletileg megnehezítő P1143L aminosav változásokat, valamint a szintén antitest kikerülést elősegítő és az emberi sejtek ACE2 receptorához kötés erősségét mérsékélő delV483 deléciót (egy vagy több aminosav kivágódását) emelte ki.

A dániai Statens Serum járványügyi intézet csütörtökön a korábban Twitterként ismert X-en közölte, hogy megkísérlik a vírus sejttenyészetekben történő vizsgálatát, ami, ha sikeresnek bizonyul, még több fényt deríthet a vírus tulajdonságaira. Emellett folytatják az adatgyűjtést a két ismert esetről, és közelről követik az országban szekvenált koronavírus-genomok alakulását.

Eltűnik, vagy új járványt okoz?

Megtörténhet, hogy a BA.2.86 variáns eltűnik, de az is elképzelhető, hogy a következő hónapokban új járványhullámot okoz. „Ha ez utóbbi forgatókönyv következik be, elvileg nem várjuk, hogy magas legyen a kórházi kezelések és a halálozások száma, mint ahogy az a járvány korábbi szakaszában történt” – írta Balloux. „A tüskefehérje mutációi várhatóan gyengítik majd a vírus sejtfelszíni receptorokhoz kötését és sejtjeinkbe jutását gátló neutralizáló antitestek vírus-felismerési képességét. Az új leszármazási vonal genomja nem változott a tüskefehérjén kívül, [így az adaptív immunrendszer] T-sejtjei, valamint az oltások és korábbi fertőzések által indukált nem neutralizáló antitestek továbbra is végezni fogják a dolgukat, hogy csökkentsék a tünetek súlyosságát és a halálos kimenetel kockázatát”.

Meaghan Kall, a brit egészségügyi biztonsági hivatal (UKHSA) epidemiológusa szerint még nem tudni, hogy az új variáns mennyire terjedőképes és milyen súlyos megbetegedést okoz, így a hatását sem lehet előrejelezni. Azt ugyanakkor rendkívül valószínűtlennek tartja, hogy a közösségi immunitás jelenlegi mértéke mellett a variáns egy az omikronhoz hasonló járványhullámot okozzon – kivéve azt az esetet, ha a leszármazási vonalba tartozó vírusok szinte teljesen megkerülik a fertőzés és megbetegedés elleni immunválaszt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: