Kevés sikeresebb kezdeményezés volt a covidjárvány alatt az Operation Warp Speed programnál, amelynek keretében az amerikai kormányzat irányítása alatt az állam és a magánszektor közötti együttműködés felgyorsította a vírus elleni védőoltások és gyógyszerek fejlesztését. A Star Trek fénysebességnél gyorsabb utazásáról elnevezett, 2020 májusában indult projekt több milliárd dollárral támogatta a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen vakcináinak létrehozását és gyártásuk előkészítését.

A Washington Post értesülései szerint Joe Biden amerikai elnök kormánya hosszú várakozás után úgy döntött, hogy folytatja a Donald Trump elnöksége alatt indított programot. A Reuters hírügynökség szerint az amerikai egészségügyi minisztérium által koordinált Project Next Gen 5 milliárd dollárt fektet majd olyan új vakcinák és terápiák kidolgozásába, amik jobban védhetnek a SARS-CoV-2 jövőbeli változatai, valamint más típusú koronavírusok ellen.

A Fehér Ház covid elleni védekezésért felelős tisztviselője, Ashish Jha szerint minderre azért van szükség, mert a piac önmagától túl lassan reagál a vírus evolúciójára. A covid elleni eredeti mRNS-oltások, valamint a tavaly a vírus omikron variánsához igazított vakcinák megalkotása és sikeressége után a Pfizer-BioNTech és a Moderna is egyre inkább új kihívások után kezdett nézni, és más légúti kórokozók, mint az influenza vagy az RSV elleni vakcinák, valamint személyre szabott mRNS alapú rákterápiák létrehozásába fogtak.

Az amerikai lap a tisztviselőkkel folytatott beszélgetések alapján arról írt, hogy a Project Next Gen három vonalon pörgetné fel a fejlesztéseket. Egyrészt a vírus evolúciójának hosszú távon ellenálló, monoklonális antitest (mAbs) terápiákat szeretnének látni, mivel a jelenleg elérhető opciók a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint nem hatásosak az omikron ellen. Emellett a vírussal történő megfertőződés és a fertőzés továbbadásának esélyét jelentősen csökkentő nyálkahártya-vakcinák elkészítését szorgalmazzák, amik a jelenlegi oltásoknál erősebb helyi immunválaszt váltanak ki a légutak védőrétegén.

Az ilyen, a covid terjedését korlátozó, orrba adott vakcinák kidolgozását több szakember, köztük Eric Topol amerikai orvos is régóta szorgalmazza. Így nem meglepő, hogy Topol üdvözölte a bejelentést, és blogbejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „ez a jelentős befektetés elő fogja segíteni az orrba adott és a pánkoronavírus-vakcinák fejlesztését, amik jobban és tartósabban védhetnek”.

Utóbbi pánkoronavírus-vakcinák jelentik a Project Next Gen utolsó pillérét: ezek már nemcsak a SARS-CoV-2 jövőbeli evolúciós cselei ellen adhatnak biztosítékot, hanem akár más, a koronavírusok családjába, vagy legalább a SARS-hoz hasonló koronavírusokhoz tartozó kórokozók ellen is. Hasonló erőfeszítések zajlanak univerzális influenzaoltások létrehozására – egész jó eredményekkel –, amik a szezonális törzsek mellett a fokozódó kockázatot jelentő pandémiás influenzatörzsek ellen is védhetnek.

„Elkezdtük felmérni, hogy milyen új oltásjelöltek és áttörő technológiai megoldások léteznek” – mondta Dawn O'Connell, az amerikai egészségügyi minisztérium járvány elleni felkészülésért és védekezésért felelős helyettes államtitkára. Jha szerint az, hogy ezek az oltások és terápiák mikor lesznek elérhetők, alapvetően attól függ, hogy milyen gyorsan haladnak előre a kutatások, és milyen hamar lehet megbizonyosodni a biztonságosságuk és hatásosságuk felől.

18 milliárdba fájt az Operation Warp Speed

Az elsősorban az amerikai egészségügyi (HHS) és a hadügyminisztérium (DOD) együttműködésében irányított eredeti Operation Warp Speed a kormányzati elszámoltatási hivatal (Government Accountability Office, GAO) szerint több olyan stratégiát alkalmazott, amelyek meggyorsították az oltásfejlesztést, és csökkentették az ezzel járó kockázatokat. Erre azt hozták példának, hogy olyan oltásjelölteket választottak ki, amelyek különböző mechanizmusokkal értek el immunválaszt, miközben a gyártók már a klinikai vizsgálatok alatt lépéseket tettek az oltóanyagok tömeggyártására.

A hivatal emellett azt találta, hogy a nagyjából 18 milliárd dolláros (6100 milliárd forintos) költségű projekt nem tért el jelentősen a hagyományos gyakorlattól, a covidoltások fejlesztése során minden esetben kevés önkéntesből álló, első fázisú klinikai vizsgálatokkal ellenőrizték a kísérleti vakcinák biztonságosságát, és csak ezután jöhettek a több tízezer főt bevonó harmadik fázisú klinikai kísérletek.

Az amerikai egészségügyi minisztérium szóvivője szerint „bár a jelenlegi oltások továbbra is nagyon hatásosak a súlyos megbetegedések és a halálozás megelőzésében, kevésbé képesek a fertőződéseket és a vírus átadását megakadályozni. Az új variánsok és a védettség fokozatos csökkenése kihívások elé állíthatják az egészségügyi rendszerünket a jövőben”.

Jha azt állítja, hogy az újgenerációs koronavírus-oltások kutatása egyáltalán nem csak a covid szempontjából fontos, mivel pozitív hatásai az egész egészségügyi rendszerben jelentkezhetnek. Erre példaként említette, hogy a fertőződés és fertőzés ellen jobban védő nyálkahártya-vakcinák más légúti kórokozók, így az influenza vagy az RSV ellen is jól jönnek majd.

A Washington Post értesülései szerint egyes republikánus képviselők régóta szerették volna, ha kétpárti együttműködésben újraindulhat a Trump-kormányzat alatt zajló program. Bidenék viszont jelezni akarták, hogy nem egyszerűen folytatják azt, amit elődjeik elkezdtek. Jha szerint a Project Next Gen elnevezés azt mutatja, hogy a covidjárvány enyhülésével már egy más időszakban vagyunk, eltérő célok vannak, így ez a kifejezés jobban leírja, mire vállalkoznak.

A kezdeményezésnek, amely az elődjénél kisebb méretű, ráadásul jelentősen kevesebb forrással gazdálkodik, még fontos részletei várnak véglegesítésre. Ilyen például az, hogy ki lesz a vezetője – ami a korábbi Operation Warp Speed alatt összeférhetetlenségi kérdések miatt lett forró téma a Kongresszusban.

Vannak azonban arra utaló jelek, hogy más országokban még ennyire sem állnak jól, ha a vírus evolúcióját lekövető próbálkozásokról van szó. 2022-ben a brit kormány a pandémia alatti sikeres munkája után beolvasztotta az amerikai kezdeményezéshez hasonló brit oltóanyag munkacsoport (Vaccine Taskforce) „fő funkcióit” a brit egészségügyi biztonsági hivatalba (UKHSA).

Dominic Cummings, aki Boris Johnson egykori brit miniszterelnök ellentmondásos megítélésű főtanácsadója volt 2019 júliusa és 2020 novembere között, mielőtt Johnson egyik legnagyobb kritikusává lépett elő, a Twitteren állította szembe a Project Next Gen elindítását a brit kormányzat által tett lépésekkel. Cummings azt állítja, hogy a brit miniszterelnökség lényegében megengedte, hogy az oltóanyag munkacsoport munkája effektíve véget érjen, ahelyett, hogy azt megerősítették volna, és ez különösebben nem érdekelt senkit.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: