„Igazi változás nem jön a komfortzónából, éhezni is kell egy kicsit”
Június elején rendeztük meg a 8. Qubit Live estünket, ahol meghívott előadóinkkal azt jártuk körül, hogy milyen összefüggések lehetnek a mikrobiom és a pszichiátriai betegségek között, milyen lehet az optimális diéta, miért lenne érdemes a dohányzást és az alkoholt száműzni az életünkből, vagy hogy mire jó és mire nem jó az egyre népszerűbb mikrobiom-vizsgálat. A napokban megosztjuk az eseményen elhangzott előadásokat és a kerekasztal-beszélgetést, hogy az is megnézhesse őket, aki nem tudott részt venni a Qubit+ előfizetőinek meghirdetett, telt házas rendezvényünkön.
„Nagyon komoly aggályok vannak a ketogén diétával, pont azért, mert általánosan használva brutál sok a mellékhatása” – mondta Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus a 8. Qubit Live előadásait követő kerekasztal-beszélgetésen. A ketogén diétáról korábban Oczella Péter pszichiáter beszélt részletesebben az előadásában: a szervezet átállítása szénhidrát- helyett zsírégető üzemmódba olyan változásokat indíthat el, amelyek a pszichiátriai zavarokra is jótékony hatással lehetnek. Schwab kifejtette, hogy csak célzottan, klinikai körülmények között szabad ketogén diétát alkalmazni, mert máskülönben túl nagyok a kockázatai, például „ha sérült a bélbarrier, akkor olyan szív- és érrendszeri kockázatokkal jár, amitől objektíven lehet félni”. Ezzel szemben „ha anyagcsere-ketózist állítunk elő éhezéssel, ahelyett, hogy az éhezés helyett adnánk nekik valamit tápszer formájában, az valószínűleg egy sokkal biztonságosabb és egyébként természetesebb megoldás is”.
Frecska Ede pszichológus-pszichiáter, a sámáni tudatállapotok kutatója hozzátette, hogy a törzsi gyógyításban sok olyan szempont megjelenik, amivel Európában csak elvétve találkozni, ilyen például az, hogy „igazi változás nem jön a komfortzónából, éhezni is kell egy kicsit”. Frecska szerint a komfortzónából való kibillenés minden téren ajánlott lenne – nem véletlenül alkalmazzák évezredek óta például a hidegterápiát, amely a hormetikus stressz révén javítja az alkalmazkodóképességet, és így erősíti a szervezetet.
Oczella Péter pszichiáter szerint a főszabály az, hogy kiegyensúlyozott étrendre kell törekedni, és páciensei tapasztalatai alapján a mediterrán, a paleo, a ketogén és a probiotikus diéta az, ami működik. A legjobb megoldást a személyre szabott terápia jelentené, amelynek során minden betegnek külön-külön megvizsgálnák a bélflóráját, és azonosítanák, hogy milyen fehérjéje miért diszfunkciós, de amíg ez a lehetőség nem elég hozzáférhető, addig is vannak irányok, amiket követni lehet: „Alapvetően afelé menjünk, hogy ne együnk cukrot, ha ezt el tudtuk érni, akkor ne együnk glutént, és ha ezt is el tudtuk érni, akkor jönnek a finomhangolások.” Egy kis zöldség és gyümölcs beleférhet, de Oczella a probiotikus és fermentált ételeket szokta ajánlani, például a kefirt, a kimcshit vagy a kombuchát, amik jó hatással is vannak a betegeire.
Mit tesz az aggyal a szorongó gyerekekben kialakuló hasfájás? Miért tévút a kényszeres gyógyszerezés koleszterinszint- és vérnyomáscsökkentés céljából? El lehet-e hagyni az antidepresszánsokat vagy az altatókat pusztán étrend- és életmódváltással? Ezek mind szóba kerültek a kerekasztal-beszélgetésen, amit a Qubit újságírója, Balázs Zsuzsanna vezetett.
Nézd meg itt:
Vagy hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A 8. Qubit Live az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely Szabad Média pályázatának támogatásával valósult meg. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.