Elsősorban a kiegyensúlyozott étrendre érdemes törekedni, de a mediterrán, a paleo és a probiotikus diéta is követendő lehet – a cukrot és az alkoholt viszont érdemes kiiktatni az étrendből, a gluténnal együtt. Emellett sok zöldség, egy kis gyümölcs, valamint fermentált ételek (kimcshi, kombucha és probiotikus ételek, például a kefír) fogyasztását javasolta a 8. Qubit Live közönségének Oczella Péter pszichiáter, amikor azt kérdezték tőle, hogy a jelenleg elérhető diéták közül melyiket ajánlaná leginkább az utca emberének.

A margitszigeti Kristály Színtérben június 4-én, kedden megtartott közösségi eseményünkre ezúttal hűséges előfizetőinket, a Qubit+ tagjait hívtuk meg, és az ezúttal a mikrobiommal foglalkozó eseményre 24 órán belül el is fogytak a jegyek. A közönség lelkesedését neves előadóink igyekeztek meghálálni, az előadások és a kerekasztal-beszélgetés után a nézői kérdésekre is válaszoltak, de kötetlenebb formában is lehetett velük társalogni.

A körülbelül kétszáz vendég részvételével zajló, telt házas eseményen az általános diétás megfontolásokon túl arról is szó esett, hogyan függenek össze a pszichiátriai kórképek a mikrobiommal; miért lehet jó a ketogén diéta bipoláris depresszióra vagy generalizált szorongásra; tényleg kisebb-e a kockázatuk a kátránymentes dohánytermékeknek, például az e-cigarettáknak; és miért lenne érdemes örökre száműzni az alkoholt az életünkből.

Mindezekről Schwab Richárd belgyógyász-gasztroenterológus, a Mind Klinika egyik alapítója, Frecska Ede pszichiáter-pszichológus, az Amerikai Pszichológiai Társaság tagja, a hallucinogének és a sámáni tudatállapotok kutatója és Oczella Péter, a Semmelweis Egyetem pszichiátriai klinikájának egykori és a Mind Klinika jelenlegi pszichiátere beszélt a rendezvényen, míg a kerekasztalt a Qubit újságírója, Balázs Zsuzsanna moderálta. Az est meglepetésvendégeként Takátsy Péter, a budapesti Katona József Színház társulatának tagja állt a színpadra, ahol a széklettranszplantációra rezonáló improvizatív játékkal szórakoztatta a közönséget, míg az est zenei kíséretét visszatérő vendégünk, Matisz Flóra Lili szolgáltatta.

Mikrobiom: egyensúly vagy diszbiózis

A mikrobiom kutatása az elmúlt években, különösen az elmúlt tíz évben indult hatalmas fejlődésnek; olyan kórképekben találtak összefüggést a bennünk élő mikroorganizmusok egészsége és az adott betegség kialakulása között, amelyekről korábban sosem gondoltunk volna. A mikrobiomot, vagyis azoknak a mikroorganizmusoknak (baktériumok, vírusok, gombák) az összességét, amelyek egy ember, egy állat vagy egy növény szervezetét benépesítik, összefüggésbe hozták már a stressztűrőképességgel, a hiperaktivitással, a depresszió vagy az autizmus kialakulásával, vagy éppen a Parkinson-kórral.

A mikrobiom mintegy 95 százaléka a beleinkben lakozik, és ennek az érzékeny közegnek az egyensúlya a gyerekeknek mintegy 3 éves korára alakul ki. A mikrobiom egészséges kialakulásában és diverzitásának fokában pedig nagy szerepet játszik, hogy valaki a szülőcsatornán keresztül jön-e a világra vagy császármetszéssel születik, ahogy az is, hogy tápszerrel vagy anyatejjel táplálják az első időszakban. Mint azt Schwab elmondta, az anyai mikrobiom változása döntően befolyásolja az agy fejlődését, és már ebben a korai szakaszban elkezdődhet bizonyos pszichiátriai betegségek kialakulása. Ezért a gasztroenterológus szerint a fogantatástól kezdve a születés utánig bezárólag az első két és fél évre kell koncentrálni az egészséges mikrobiom kialakulásához, és például a hozzátápláláskor minél többféle növényi tápanyaggal érdemes megismertetni a szervezetet.

Schwab előadásában megerősítette, hogy a velünk élő baktériumok ökoszisztémát alkotnak, és képesek közölni a szervezettel, hogy nekik milyen élelem felelne meg leginkább, vagyis egyfajta demokrácia uralkodik a szervezetben. Ha azonban a mikrobiom egyensúlya felborul, vagyis az ott élő több száz faj diverzitása vagy mennyisége lecsökken, akkor diszbiózis alakul ki, ami pszichiátriai és neurológiai betegségekhez is vezethet. A kóros bélflóra pedig azt is megetetheti velünk, ami a baktériumoknak jó, számunkra viszont kockázatot hordozhat.

A pszichiátriai zavarok metabolikusak és gyulladásosak is egyben

Oczella elmondta, hogy a pszichiátriai betegségek előfordulásának gyakorisága növekszik, de ezek a kórképek általában nagyon komplexek, soktényezősek, és valójában még mindig nem tudjuk, pontosan mi okozza az ADHD-t, a depressziót vagy a skizofréniát. Egy azonban biztos: ha csak az agyat vizsgáljuk, nem érthetjük meg eléggé az idegrendszeri folyamatokat. Szerinte ott tartunk, mint 1983-ban az AIDS-szel: az orvosok konszenzusra jutottak bizonyos tüneteket tekintve, de azt még nem sikerült megfejteniük, hogy a HIV-vírus okozza a betegséget.

Jelenleg a kutatók azt látják, hogy a pszichiátriai zavarok az idegrendszerben és a periférián is egyidejűleg gyulladásos, idegi, hormonális és metabolikus zavarok, és a pszichiátriai betegségek fokozott rizikófaktorok a metabolikus és gyulladásos zavarokra. A skizofrén betegek nagyobb százalékban érintettek autoimmun betegségekben, például cöliákiában, míg az autista gyerekek 30 százalékkal gyakrabban szenvednek gyulladásos bélbetegségekben (IBD, IBS) és gyomorhurutban (gasztritisz). Frecska kiemelte továbbá az agy-immun-bél háromszög fontosságát, valamint azt, hogy akár egy ínysorvadásban szerepet játszó baktérium (P. gingivalis) is az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat okozhat az agyban.

Oczella szerint a pszichiátriai betegségeknél a gyógyszeres terápiák egy pontig hatékonyak tudnak lenni, de az okozott mellékhatások mellett gyakran váltogatni is kell ezeket, így inkább olyan terápiát szeretnének alkalmazni, amely a metabolikus és gyulladásos tünetekre és a pszichiátriai betegségekre is hat.

Miért lehet jó a ketogén diéta?

A pszichiáter szerint jelenleg kétféle értelmezési kerettel igyekeznek kiszélesíteni a pszichiátriai betegségek kezelésének a spektrumát: az egyik a mikrobiom, a másik a mitokondrium működéséhez kapcsolódik. A mitokondriumok szimbiózisban élnek a sejtjeinkkel, és azon túl, hogy az energia-háztartásban aktív szerepet játszanak, képesek érzékelni a szervezet valamennyi hormonját és szabályozni az élőlények adaptív működését.

Oczella szerint a mitokondriális működést ketogén diétával lehet befolyásolni, ekkor ugyanis a mitokondrium nem cukrokból, hanem zsírokból kezdi kinyerni az energiáját, és eltolja a szervezetet a ketózis irányába, vagyis abba az állapotba, amikor a szénhidrátokból származó cukrok helyett zsírokból kezd ketontesteket generálni alternatív energiaforrásként.

Azzal kapcsolatban, hogy a ketogén diéta hatással lehet-e pszichiátriai kórképekre, Oczella megemlítette, hogy kutatók már az 1920-as években elérték azt epilepsziás gyerekeknél, hogy a szervezetük átálljon zsírégetésre a szénhidrátégetés helyett, és ennek eredményeként megszűntek a rohamaik – márpedig az epilepszia számos ponton hasonlóságokat mutat neurológiai zavarokkal. A Stanford Egyetemen pedig nemrég végeztek egy kutatást, ahol megvizsgálták, hogy a ketogén diétának milyen hatása van skizofrén, skizoaffektív, bipoláris depressziós és általános szorongásos zavarokra. Az eredmények szerint a négy hónapos vizsgálati időszak elteltével a 21 résztvevőnél 54 százalékkal csökkent a depresszió és 24 százalékkal a generalizált szorongás, valamint 15 százalékkal javult az alvásminőség. Ez a vizsgálat azonban kis elemszámú, nem randomizált, kontrollált körülmények között történt, és a pszichiáter szerint még kezdeti fázisban van a módszer klinikai alkalmazása.

Mediterrán diéta, kalóriamegvonás vagy időszakos böjt?

Ha nem pszichiátriai kórképekre, hanem egészségünk és a mikrobiomunk egyensúlyának megőrzésére keresnénk diétát, akkor Frecska szerint a trópusi gyűjtögető-vadász diéta lehetne az etalon. A pszichiáter-pszichológus szerint például a tanzániai Hadza törzs tagjai követik ezt az étrendet: évente átlagosan mintegy ötszázféle növényből esznek mosatlanul, jelentős szezonális változásokkal. Ennek eredete a főemlős elődeink által folytatott lombdiéta, amelynek során egy nap úgy nyolcvanféle növényi forrásból ettek őseink. Ezek az extrém sokféleség és az élelem állandó rotációja miatt biztosították a mikrobiom nagyfokú diverzitását.

Frecska gyorsan megjegyezte, hogy mindez urbánus körülmények között kivitelezhetetlen, így a jelenleg elérhető és ismert diéták közül a mediterrán diétát támogatja (amelynek jótékony hatásairól a Qubiten is írtunk) – azért azt is hozzátette, hogy a divatos étrendben inkább a növényi komponensek fontosak, nem a sajtos tészta.

Schwab a kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, nincs egyféle optimális diéta, mert a kialakuló gasztroenterológiai problémák is sokrétűek, és például általánosan használva a ketogén diétának is sok mellékhatása lehet. Szerinte nem azon kell gondolkodni, mit ne egyen valaki; az az elsődleges szempont, hogy a jelenleginél sokkal kevesebb kalóriát kellene bevinni az emberek szervezetébe. Ilyen szempontból szerinte az intermittent fasting, vagyis az időszakos böjtölés módszere jó lehet, mivel ennek segítségével könnyebben számolhatóvá válik a kalóriamegvonás.

Az étrendi megfontolásokon túl az alkohol és a dohányzás (az e-cigarettát is beleértve) szerepét is át kell értékelnünk, ugyanis mindkettő roncsolja a bélfalat, amelynek következtében a bélben lévő baktériumtörmelékek könnyebben átjutnak a szövetek közé, a bélfal mélyebb rétegeibe, ahol gyulladásokat okoznak. Schwab ezért azt javasolja, hogy ha egy mód van rá, mindkettőt iktassuk ki az életmódunkból.

Pirulákkal csak módjával lehet javítani a mikrobiomot

Az életmódváltás azonban lassú és nehézkes, ezért a közönség soraiban is felmerült, hogy van-e esetleg olyan pirula, amely képes javítani a mikrobiom összetételét, az egyensúlyi helyzet felé eltolni a mikroorganizmusok diverzitását és mennyiségét.

Schwab szerint az Egyesült Államokban már – ha csak szűk betegségspektrumra is, de – létezik ilyen gyógyszer, a Rebyota. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ilyen kérdések mindig elszomorítják, mert az a gondolat bukkan elő mögülük, hogy valaki csináljon a problémánkra egy gyógyszert, amit csak be kell venni, és ne kelljen másra odafigyelni. A gasztroenterológus szerint azonban nem vagyunk egyformák, más helyeken, különböző körülmények között nőttünk fel, így az sem lenne szerencsés, ha a gyomrunkban lévő, saját világunk egy svájci gyógyszergyár laboratóriumában uniformizálódna – hiszen egy gyógyszer csak a mikrobiom egyféle támogatását képes biztosítani. Oczella ehhez hozzátette, hogy valójában nincs normális bélflóra; a diverzitás számít jónak, és ez mindenkinél más és más, akár csak az ujjlenyomat.

A kutatók elmondták, a probiotikus készítmények is inkább célzottan adhatók, és nem általában véve a mikrobiom helyreállításakor – Schwab szerint az antibiotikum-kezelések után vakon adott probiotikumnak gyakorlatilag semmilyen bélflóra-helyreállító szerepük nincs. Ha alacsony a diverzitás, és elszaporodhatnak bizonyos baktériumfajták, akkor persze hasznos lehet probiotikumot adni, mert az megakadályozhatja a káros baktériumok elszaporodását és a patogén diszbiózis kialakulását. Oczella viszont általános célokra a tablettaként kapható probiotikumok helyett inkább a fermentált ételeket és a prebiotikumokat javasolja.

A mikrobiomot övező kérdésekkel a jövőben is biztosan nagyon sokat foglalkozunk még a Qubit hasábjain, ahogy élő eseménnyel is készülünk még idén. Aki nem szeretne lemaradni a következő Qubit Live-ra váltható jegyekről, kövesse oldalunkat, és ha még nem tette, csatlakozzon a Qubit+ közösségéhez – az előfizetésről az alábbi oldalon tájékozódhat:

A 8. Qubit Live az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely Szabad Média pályázatának támogatásával valósult meg. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.

A korábbi rendezvényeinkről írt beszámolók:

link Forrás

link Forrás

link Forrás