A New Scientist is beszámol arról a brit Guardian tudományrovatában ismertetett tanulmányról, amely szerint a számtalan kutatási eredmény ellenére máig nem egészen tisztázott eredetű Stonehenge voltaképpen a Brit-szigeteket a neolitikumban benépesítő népek első szövetségének emlékműve.

Mike Parker Pearson, a University College London őstörténet-professzora az Archeology International folyóiratban publikált (a magazin és a napilap által közölt linken ugyanakkor nem elérhető) cikkében a szemlézők szerint azt állíja, hogy az időszámítás előtt 3100 és 1600 között több fázisban megépült Stonehenge a látszat ellenére nem kozmológiai megfigyelésekre alkalmas, szakrális ceremóniáknak is helyet adó, csillagvizsgálóként és naptárként is funkcionáló építmény. Pontosabban elsősorban nem ennek épült, bár kétségtelen, hogy tájolása a téli és nyári napfordulókhoz „lett igazítva”.

A Guardiennek nyilatkozó Parker Pearson szerint teóriáját az időszámítás előtt 2500 körül elhelyezett, minden jel szerint Skóciából származó 6 tonnás központi oltárkő is alátámasztja, továbbá az, hogy ebben az időszakban indult meg az eurázsiai népek inváziója a brit-szigetekre.

A Stonehenge így voltaképpen az újkőkori agrárgazdálkodó „őslakosok” betolakodókkal szembeni politikai összefogását szimbolizálja – állítja a University College London őstörténet-professzora.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mégsem szuperpontos ősnaptár volt a Stonehenge

Dippold Ádám majom 2023. március 30.

Egy nemrégiben megjelent kutatás meglepő párhuzamokat fedezett fel a Julianus-naptár és az időszámításunk előtt 2600 évvel épült Stonehenge között. Egy friss kutatás szerint a párhuzamok ugyan meglepőek, de leginkább azért, mert nem léteznek.

A DNS-vizsgálatok szerint a mai Törökország területéről érkeztek Britanniába a Stonehenge építői

Qubit.hu tudomány 2019. április 16.

A Brit-szigetek néhány évezred leforgása alatt két népességcserét, illetve genetikai váltást átéltek – derült ki egy új kutatásból, amely közelebb visz ahhoz is, hogy kik építették a Stonehenge-et.