A magyarok aggódnak a világon a legjobban a szegénység és az egészségügy állapota miatt
Magyarországon találják a legaggasztóbbnak az egész világon az egészségügy állapotát az IPSOS felmérése szerint. A magyarok 66 százaléka aggódik az egészségügy állapota miatt, és 82 százalékuk úgy ítéli meg, hogy az országban nem jó irányba haladnak a dolgok. A párizsi székhelyű nemzetközi piackutató cég 2025. január 24. és február 7. között végezte legutóbbi online kérdőíves kutatását, amelyben világszerte 29 országból több mint 25 ezren vettek részt, és arról kérdezte az embereket, hogy a társadalom, a politika és a gazdaság helyzetét elnézve mi aggasztja őket a leginkább.
Magyarországról több mint ötszázan válaszoltak a kérdésekre, és a minta a 75 év alatti lakosságra nézve reprezentatívnak tekinthető, 5 százalékos hibahatárral. A kutatás azért is jelentős, mert ugyanezt a kérdőívet, amelynek címe What Worries the World (Mi aggasztja a világot) az IPSOS több mint tíz éve folyamatosan lekérdezi, így az eredményekből nemcsak az aktuális helyzet, hanem az évről évre beálló változások is nyomon követhetők.
A magyarok kétharmada aggódik az egészségügy miatt
A vizsgált 29 országból Magyarországon toronymagasan a legnagyobb az aggodalom az egészségügy helyzete miatt, és az elmúlt hónapban végzett lekérdezéshez képest 5 százalékkal, az elmúlt évhez képest pedig 6 százalékkal nőtt azok köre, akiket aggasztanak a kórházi állapotok vagy az orvoslás általános hazai helyzete.
Ezt jelzi a múlt szombaton lezajlott orvostüntetés is, amelyen a Magyar Orvosi Kamara azt kérte, az állam adjon azonnali gyorssegélyt az egészségügyi kasszának, a betegellátás minőségének javítása érdekében hívják össze a szakmai szervezeteket és 2026-os költségvetésben 500 milliárd forinttal fordítson többet az egészségügyi kiadásokra és változtatásokra. Azt, hogy mekkora orvoshiány és ellátási elégtelenségek vannak jelenleg az egész országban, az is jelzi, hogy már közel 900 ezer magyarnak nincsen saját háziorvosa.
Merre tart az ország?
A megkérdezett magyarok 82 százaléka mondta azt, hogy az országban rossz irányba mennek a dolgok, míg mindössze 12 százalék elégedett. Ennél csak a németek, a franciák és a peruiak pesszimistábbak, de a világátlag sem túl optimista: mindössze 38 százalék szerint mennek alapvetően jó irányba a dolgok saját hazájában.
Újra szárnyal az infláció
A pesszimizmus egyik oka az ismét elszálló infláció is lehet. Magyarország az élbolyban van abban a tekintetben is, hogy mennyire aggódik a lakosság az infláció miatt. A KSH februári jelentése szerint 2025 februárjában 5,6 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése az egy évvel ezelőtt mért értékekhez képest, ráadásul egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak; ezen belül az élelmiszerek 1,2 százalékkal drágultak. Elemzők ráadásul a januári inflációhoz képest (5,5 százalék) csökkenést vártak (5,3 százalék), így a növekedés sokakat meglepetésként ért. Az árdrágulás ötéves távlatban meglehetősen fájdalmas a magyar háztartások számára: 2020 februárja és 2025 februárja között 80,3 százalékos drágulást érzékelhetünk. Aligha meglepő, hogy a háztartások általánosságban elégedetlenek az anyagi helyzetükkel.
2022 áprilisa óta ez a második alkalom az IPSOS kutatói szerint, hogy az infláció a bűnözéssel és az erőszakkal együtt vezető helyet foglal el a globális aggodalmak között. Érdekesség, hogy a kanadaiak azután kezdtek el aggódni az elszálló árak miatt, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette: kereskedelmi vámokat vet ki a szomszédos országból származó termékekre, majd a reakciókat látva visszakozott, vagy legalábbis egy hónappal elhalasztotta a bevezetésüket.
Társadalmi egyenlőtlenségek
Az élelmiszerárak folyamatos növekedése és a februári inflációs adat fényében sem meglepő, hogy a világon a leginkább a magyarok aggódnak a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség miatt. A megkérdezett magyarok 44 százalékát aggasztják ezek a társadalmi kérdések, bár az IPSOS kutatói úgy találták, hogy ez az arány 3 százalékponttal kisebb, mint a tavalyi méréskor.
A Magyarország helyzetét évről évre bemutató tanulmánygyűjtemény, a Társadalmi Riport idén két tanulmányt is szentel a szegénységnek és a társadalmi egyenlőtlenségnek (itt és itt). A foglalkoztatás és a szegénység összefüggéseit vizsgáló tanulmány arra mutatott rá, hogy Magyarországon a 2010-es évek második felében növekedett a foglalkoztatás. Ez együtt járt a képzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő korábban látványos foglalkoztatási elmaradásának számottevő javulásával, és ennek hatása a szegénységi mutatók alakulásában is megnyilvánult. A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a 2022–2023-ban kialakult inflációs környezet, valamint a magyar költségvetési és gazdaságpolitikai lépések nyomán kialakult helyzetet már nem tudták figyelembe venni a kutatásban, miközben úgy tűnik, hogy Európában, és különösen Magyarországon, tovább nő a szegénység, és megtorpantak a társadalmi felzárkózásra utaló, javuló trendek.
Nem aggasztja a magyarokat a bevándorlás megfékezése és a klímaváltozás
Két olyan témát is felvonultat az IPSOS felmérése, ami nagyon kevéssé érdekli a magyarokat: az egyik a bevándorlás ellenőrzése, a másik a klímaváltozás. A bevándorlás kérdése leginkább Chilében és Németországban aggasztja az embereket: az utóbbi országban ez az adat 9 százalékponttal magasabb a tavaly februári értéknél. Chilében a venezuelai menekültek jelentenek folyamatos problémát, míg Németországban a februári választások előtt vált a téma központi kérdéssé, és az azóta kancellárrá választott Friedrich Merz a korábbiaknál is szigorúbb határellenőrzéseket és kontrollt ígért.
Ehhez képest Magyarországon mindössze a lakosság három százalékát aggasztja a kérdés.
A magyarokat a klímaváltozás sem izgatja különösebben az IPSOS szerint: mindössze öt százalékuk mondta azt, hogy aggódik miatta. A Társadalmi Riport vonatkozó tanulmánya szintén megerősítette, hogy hazánkban viszonylag kevesen aggódnak a klímaváltozás miatt, és a magyarok közel kétharmada nem hajlandó leadni az életszínvonalából a környezet védelme érdekében, ami nemzetközi összehasonlításban az egyik legmagasabb arány.
Korábbi cikkünkben részleteztük, hogy a 28 országot lefedő International Social Survey Programme (ISSP) felmérésből az is látszik, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a környezeti problémák miatti aggodalom mértéke. Nálunk csak 28 százalék mondta azt, hogy nagyon aggódik a környezeti problémák miatt, és ennél alacsonyabb értéket csak Kínában mértek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
